Budapest megnyitásáról a kormány dönthet, de ehelyett Karácsony Gergelyhez fordultak, aki olyan típus, hogy még egy bútort sem tud összeszerelni

járvány
2020 május 15., 11:30

Látszik némi toporgás a kormány részéről, hogy megnyissák-e Budapestet vagy sem. A kormány szerdai ülésén téma volt ugyan, hogy a vidékhez hasonlóan a fővárosban és a hozzá tapasztott Pest megyében is lazítsanak-e, végül Budapestről nem született döntés. A kormány ehelyett a polgármesterekhez fordult, hogy ők mit szeretnének. Ami érdekes megoldás, mert a polgármesterek hivatalosan nem kapnak részletes adatokat a kerületi járványhelyzetről.

Az nem egészen világos, hogy a kormány mikor számít a polgármesterekre járványhelyzetben, és mikor nem. A járvány kezdetén kifejezetten megtiltották, hogy a polgármesterek kijárási korlátozásokat vezethessenek be, ha a településen megjelent a vírus.

Amikor viszont a kormánynak arról kellett volna dönteni, hogy a húsvéti hosszú hétvégén - a szomszédos országokhoz hasonlóan - további szigorításokkal akadályozzák meg, hogy a vírus terjedésének kockázatát növelve sokan induljanak el lakóhelyükről, Orbán hosszas hezitálás után nem szigorított. Ehelyett az utolsó pillanatban, csütörtök délután a polgármesterekre bízta, hogyan küzdenek meg a helyzettel.

Többen éltek a lehetőséggel, a legnépszerűbb kirándulóhelyeket lezárták, Budapesten Karácsony Gergely főpolgármester például a Margitszigetet és a Hajógyárit is.

Polgármesterek előzték be a kormányt abban is, hogy több helyen kötelezően előírták a maszkviselést, vagy az arc eltakarását a tömegközlekedés eszközökön vagy az üzletekben. Ezt a kormány - hiába lépte meg nagyon sok ország - sokáig nem volt hajlandó megtenni, csak a vidéki lazításokkal együtt.

A polgármesterek csak pár hétvégére kapták meg a további szigorítás lehetőségét, a lazításról pedig egyáltalán nem dönthettek. Arról, hogy milyen szabályok érvényesek, továbbra is a kormány dönthet. Olyan adatok alapján, amiknek csak töredéke publikus.

A részletes számok az operatív törzs birtokában vannak, és kifelé féltve őrzi azokat. Pedig ezek alapján lehetne tudni, hogy milyen a járvány valódi terjedése egy településen. Zárt közösségekben (kórházakban, idősotthonokban) terjed, vagy akár a 4-6 villamoson végigsöpörve tömegeket is fertőz.

Rendszeresen elhangzó érv, hogy a koronavirus.gov.hu-n minden adat fent van. Csakhogy azokból az adatokból akár azt is ki lehetne olvasni, hogy Zala megyét azonnal le kellene zárni, mert két hét alatt 90 százalékkal nőtt a fertőzöttek száma, Budapesten csak 16 százalékkal. Az elmúlt két napban több új fertőzöttet találtak a 268 ezres Zala megyében, mint az 1,7 milliós Budapesten. (Zalában 30-at, Budapesten 27-et.)

A részletes adatok ugyanis nincsenek fent a honlapon. Miután megkérdeztük, kiderült, hogy Zalában - akárcsak a fővárosban - idősotthonokban terjed a vírus. Államiban és önkormányzatiban.

Ahogy kompletten hiányzik az az adat is, hogy a fertőzöttek hány százaléka kapta el a vírust egészségügyi ellátás során, akár betegként, akár egészségügyi dolgozóként. Egy előadásból derült ki, hogy az esetek 30 százaléka kötődik az egészségügyhöz.

A járvány több gócpontja is egy-egy kórház volt, és feltételezhetően idősotthonokban is innen kerülhetett be a vírus úgy, hogy nem tesztelték a valamilyen egyéb probléma miatt kórházba került, ott megfertőzödött, majd az idősotthonba visszaengedett lakókat.

De ezek a kisebb járványok a falakon belül maradtak, nem terjedtek tovább tömegesen az intézményen kívül.

Ugyanakkor annyira megdobják egy-egy település vagy kerület esetszámait, hogy a részletesek adatok nélkül képtelenség dönteni arról, hogy legyen-e nyitás vagy sem.

Karácsony ezeket az adatokat kérte előbb a kormánytól, majd az operatív törzstől, de nem kapta meg azokat. Közben az álláspontja változott arról, hogy nyitni kell-e Budapesten. Amikor a kormány bejelentette a vidéki lazításokat, Karácsony még azt mondta, hogy a fővárosi korlátozások fenntartása még szükséges. Mostanra már nyitáspárti, programot is kidolgoztak erre, de hangsúlyozza, hogy a járvány részletes adatait nem ismeri, és egyébként is a kormánynak van lehetősége a szabályok lazítására. Ezt fordították le a kormányoldalon úgy, hogy nem ismert a véleménye. Azóta Karácsony nem győzi hangoztatni, hogy nyitna. A kormány ennek ellenére nem döntött még.

Orbán Viktor korábban a budapesti lazítások feltételéül szabta, hogy csökkenjen a halálos áldozatok száma. Csökkent.

Ahogy az aktív eseteké is.

Mai rádióinterjújában Orbán azt mondta, hogy „a fertőzések számának alakulása azt mutatja, hogy az élet újraindításának a feltételei Budapesten is megvannak, csak mindannyiunknak felelősen kell viselkednünk, és bizonyos dolgokat be kell tartanunk. Már nem az otthonmaradás a felelős viselkedés, hanem a védőtávolság megtartása és a tömegközlekedési eszközökön és a vendéglátóipari helyeken az arc eltakarása, illetve a maszk viselése. Ha ez sikerül, akkor Budapesten sem lesz baj”.

De nem jelentette be az újranyitást. Szerinte a kérdés nem egyszerű, mert „Budapesten óriási a népsűrűség, és a rossz döntések korrigálásának a lehetősége itt a legnehezebb. Ha a lazítás visszahozza a fertőzést, akkor egy faluban, városban vagy még egy járásban aránylag könnyen megoldható az izoláció. De ha Budapesten nem vagyunk elég fegyelmezettek, és az enyhítés után ismét nőni kezd a fertőzés, akkor nem tudunk fizikailag kerületeket leválasztani, akkor egész Budapesten korrigálni kell. Tehát vissza fog jutni Budapest oda, ahonnan éppen el akarunk indulni”.

Ezért még konzultálni akar a kormánynak tanácsot adó szakemberekkel szombaton délelőtt, majd az operatív törzzsel, aztán szombaton kora délután bejelent.

Majd jött az a rész, ahol láb alatt lévő, mindenre alkalmatlan emberként mutatta be Karácsony Gergelyt, aki, hogy vidékiek is értsék, vacsorára jön a disznóvágásra, de jobb is így.

„Mindenkinek felelősen kell viselkednie, ez a polgármesterekre is igaz, meg a főpolgármester úrra is igaz, mert az idősotthonok működtetésével mégiscsak óriási felelősség nyomja a vállát, és nincs könnyű helyzetben. Ön is ismeri ezt a típust. Vannak valahogy születetten elméleti emberek, és vannak születetten gyakorlati emberek. Ha egy ilyen ember benősül a családba, akkor biztos lehetsz abban, hogy neked kell majd átmenned, hogy összeszereld a bútort, amit vásároltak. Vagy hogy a vidékiek is értsék, hogy miről beszélek, ha disznóvágás van, ez a típus a vacsorára jön. De ezt senki sem bánja, mert legalább nincs láb alatt, amíg a többiek dolgoznak. Tehát az elméleti emberek azok kiváló tanulmányokat írnak, a főpolgármester úr is kiváló tanulmányt fog írni a Pesti úti idősotthonban történt fertőzésekről, kétség sincs efelől, de meghalt közben több mint 40 ember. Tehát ha mondjuk Tarlós István típusú ember a polgármester, akkor az odamegy, beleáll, kézbe veszi a védekezést, és rendet tesz. Tehát azt kérem mindenkitől, az elméleti típusú polgármesterektől is, hogy most legyenek gyakorlatiasak, és vállaljanak gyakorlati felelősséget, mert ez a nyitás sikeressségénekaz előfeltétele. Senki sem veheti félvállról a felelősséget.”

Szóval az ilyen elméleti típusú emberekhez fordult a kormány döntés helyett szerdán.