Teszt nélkül küldte haza a kórház a 81 éves beteget, a gondozók nem mentek ki hozzá, mert féltek, hogy fertőzött

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!
  • Hiába fekszik valaki heteken át kórházban, hazaküldéskor nem feltétlenül tesztelik koronavírusra. 
  • Így járt F. 81 éves édesanyja is, akihez azért nem ment ki az önkormányzati gondozószolgálat, mert negatív teszt híján attól tartottak, esetleg elkapta a fertőzést.
  • Érthető az óvatosság, hiszen a vírus Magyarországon elsősorban egészségügyi és szociális intézményekben, azon belül kórházakban terjed. 
  • F. így kénytelen volt zsebből állni a tesztet, miközben ágyhoz kötött édesanyjáról is gondoskodnia kellett. 

„Adok neki reggelit, kávét, megigazítom az ágyát. Aztán reggel 9 körül érkezik az önkormányzati gondozó, aki tisztába teszi, segít megmosakodni, elrendezkedni, beszélget vele kicsit. Mivel dolgozom, napközben nem mindig vagyok otthon, de ha mégis, akkor én adok neki ebédet. Délután 2 körül ismét jönnek az önkormányzattól, elmosogatnak, elpakolnak. Estére és hétvégére pedig magángondozót fizetünk.”

Így néznek ki a mindennapok F.-éknél azóta, hogy 81 éves édesanyja két évvel ezelőtt egy éjszaka elesett, és eltörte a térdét. Az idős, ágyhoz kötött betegek sokszor a rokonaik gondoskodására vannak utalva, hacsak nem választják a bentlakásos intézményt és a várólistát. Szerencsésebb esetben ki tudnak fizetni egy magángondozót, esetleg házi segítségnyújtást kérnek az önkormányzattól, ahogy F.-ék is teszik. 

Áprilisban romlani kezdett az idős nő állapota. Hányingere volt, nem tudott enni, és a vérnyomása is egyre feljebb szökött. Telefonon beszéltek a háziorvossal, de mivel nem lett jobban, kihívták az ügyeletet is. Az orvos hallott némi zörejt a tüdejében, de megállapította, hogy nincs jele koronavírus-fertőzésnek, „nagyon segítőkész volt”. Még aznap éjszaka feljebb ment a vérnyomása, reggel ismét kihívták az ügyeletes orvost, aki értesítette a mentőket. 

F. édesanyja három napot töltött a sürgősségi osztályon, aztán összesen két hetet a kórházban, „teljesen hibátlanul, maximális odaadással foglalkoztak vele” - mondta F. Múlt csütörtökön, reggel 8-kor engedték ki, láthatóan sokkal jobban érezte magát, mint korábban, minden adott volt tehát ahhoz, hogy visszaálljanak a rendes kerékvágásba. 

Még aznap elküldte a zárójelentést az önkormányzatnak, és másnaptól kérte a házi segítségnyújtás újraindítását. Az önkormányzatnál azonban közölték vele, hogy erre csak akkor van mód, ha az édesanyjának negatív a koronavírustesztje, máskülönben ki kell várniuk a 14 napos lappangási időt. 

Tesztjük viszont nem volt, hiszen a kórházban nem végeztek ilyet.„Ezen elsőre kicsit felhúztam magam, számonkértem szegény hölgyet, hogy miért nem tudtam erről a feltételről. Logikus persze, hiszen, ha bármelyik gondozottjuk fertőzött lenne, az egész szolgálat karanténba kerülne, és rengetegen maradnának segítség nélkül” - mondta F. 

Arra nincs központi előírás, hogy a kórházból hazaküldött betegek önkormányzati gondozásához szükség van-e negatív koronavírustesztre. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) eleve csak április végén tett közzé járványügyi útmutatót a házi segítségnyújtásról, de tesztekről szó sem esik benne. 

Pedig ez két okból is fontos lenne. Egyrészt a sokat vitatott, nagy áprilisi kórházkiürítés miatt hazaküldött betegek, pontosabban az ő családtagjaik már elkezdtek megjelenni az önkormányzatoknál. Segítségre van szükségük, hiszen nem tudják egyedül vállalni az egész napos gondozást. Másrészt az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a vírus elsősorban intézményekben, azon belül kórházakban terjed

Hivatalosan nem lehet tudni, hogy abban a kórházban volt-e koronavírus-fertőzés, ahol F. édesanyját ápolták, de kizárni persze nem lehetett, indokolt volt a gondozószolgálat óvatossága.

Házi segítségnyújtás egy másik településenFotó: Balázs Attila/MTI/MTVA

Egységes útmutató híján a gyakorlat sem egységes. Egy másik önkormányzatnál, Józsefvárosban például nem kérnek negatív tesztet, már csak azért sem, mert ezzel sem tudnák teljes biztonsággal kizárni a fertőzést. Előfordulhat például, hogy valakit a hazaengedése előtti napokban tesztelnek, de mire otthon találkozik a gondozóval, esetleg megfertőződik. 

„Szeretnénk ragaszkodni a teszthez, de ha olyan beteget ad ki a kórház, akinek nincs hozzátartozója és nem tudja ellátni magát , akkor szerintem a csapatom 90 százaléka még munkaidő után is segítene” - írta a józsefvárosi önkormányzat házi segítségnyújtást irányító munkatársa. Ők most három olyan rászorulót látnak el, aki kórházban feküdt, és nem lehetnek száz százalékig biztosak, hogy nem fertőzött. 

Józsefvárosban úgy tapasztalják, a kórházi gyakorlat sem egységes. Van, ahol automatikusan tesztelik a betegeket hazaküldés előtt, és van, ahol külön kérni kell. De vannak olyan kórházak is, ahol csak azokat tesztelik, akik idősotthonba kerülnek, vagy találkozhattak fertőzöttel, illetve koronagyanús tüneteket mutatnak. F. édesanyját is erre az áprilisban bevezetett protokollra hivatkozva nem tesztelték. 

A kórház az érintett önkormányzathoz hasonlóan nem reagált a megkeresésünkre. Ugyanígy az operatív törzstől, az NNK-tól és a Miniszterelnökségtől sem kaptunk választ. Az elmúlt hetekben Tóth Bertalan MSZP-elnök is hiába próbálta megtudni, hogy tesztelik-e a kórházból hazaküldött betegeket. 

Beteg édesanyja miatt F. sok mindent látott már, de összességében mindig arra jutott, hogy nem egyéni szinten, az egészségügyi vagy szociális dolgozókkal, hanem a rendszerrel van a baj. Ez a helyzet is azt mutatta meg számára, hogy olyan rendszerben kell boldogulnia, amelynek az elemei nem kapcsolódnak egymáshoz, nem lehet gördülékenyen eljutni egyik ellátási formából a másikba, nincsenek világos és egységes eljárásrendek. 

Ha máshogy nem megy, akkor ismerőstől

Mivel a kórházban nem volt lehetőség tesztelésre, F. felkereste a háziorvost, aki azt mondta, tünetek híján ő is hiába kérné, úgysem végeznék el, érdemesebb kivárni a két hét karantént. Mivel F.-nek mindenképp segítségre van szüksége édesanyja gondozásához, pénteken sorra hívta a PCR-tesztet végző magáncégeket. „Általában azt mondták, 3-5 nap múlva tudják levenni a mintát, és még 2-3 nap, mire meglesz az eredmény. Hiába mondtam, hogy akár ki is fizetem, ha már a hétvégén kijönnek.” 

Az önkormányzatnál azt mondták neki, akár gyorstesztet is elfogadnak (ami nem az aktuális, hanem a már lezajlott fertőzést mutatja ki), úgyhogy F. egy ismerősétől kért segítséget, akiről tudta, hogy a cégéhez már rendelt ilyet. Szerencsére kapott tőle egy dobozzal, ami elég volt arra, hogy odahaza letesztelje az édesanyját és saját magát is.

Negatívnak vélte, de nem volt teljesen biztos a dolgában. Nem is lehetett, ahogy a mentősök sem minig tudják egyértelműen megállapítani egy gyorstesztről, hogy mutat-e fertőzöttséget. F. hosszan nézegette, aztán elvégzett még néhány tesztet, lefotózta őket, és elküldte a gondozószolgálatnak.

Ott megfelelőnek ítélték az eredményeket, így hétfőn reggel megérkezett a gondozó. F. azonban a biztonság kedvéért PCR-tesztet is végeztetni akart, amit ismét csak ismerősön keresztül tudott sürgősséggel megcsináltatni. Kedden kiderült: F. édesanyja nem kapta el a koronavírust.

„A rendszer feladta az idős emberek gondozását”

A napokig tartó bizonytalanságon és az extra gondozási terhen felül mindez nagyjából százezer forintjába került F.-nek, aki még szerencsésnek is mondhatja magát, hogy vállalni tud ekkora hirtelen kiadást. Ebben benne vannak a tesztek költségei, a rengeteg telefon és a magángondozó fizetése is, nem beszélve az órákon át tartó internetes keresgélésről. 

Igaz, F. már hozzászokott, hogy rengeteg saját erőforrásra van szükség ahhoz, hogy az édesanyja méltó gondozásban részesüljön. Úgy számolja, a nyugdíj általában 12-13 napra elég egy hónapban, ehhez legalább 100-150 ezer forintot kell hozzátennie akkor is, ha éppen nincs koronavírus-járvány. „A rendszer feladta az idős emberek gondozását.”