Túlterhelt, alulfinanszírozott ellátás vár a kórházból hazaküldöttekre

  • Sorra jelennek meg az önkormányzatoknál azok a fekvőbetegek, akiket kórházból küldtek haza. Többnyire házi segítségnyújtást kérnek, ami normális időszakban is kötelező szolgáltatás.
  • A gondozók egyelőre bírják a terhelést, de hamarosan visszaüthet, hogy a házi segítségnyújtás is egy rosszul szervezett, alulfinanszírozott terület.
  • A sokszor pelenkázásra, fürdetésre szoruló idősek ellátása fertőzésszempontból kockázatos, a Nemzeti Népegészségügyi Központ mégis csak április végén tette közzé az erről szóló útmutatóját.
  • Közben a településeknek a járvány miatt otthonmaradt idősekről is gondoskodniuk kell.

Az önkormányzatok már érzik a nagy kórháziágy-felszabadítás következményeit, legalábbis erről számoltak be nekünk az ország három különböző pontjáról. A budapesti 8. kerülettől két hét alatt tizenketten kértek segítséget a kórházból hazaküldött rokonuk gondozásában. Majdnem mindnyájan fekvőbetegek, öten stroke miatt kerültek kórházba, és van köztük pszichiátriai beteg is. 

A Komárom-Esztergom megyei Oroszlányban is több ilyen esetről tudnak, legutóbb éppen egy idős beteg rokona jelentkezett az önkormányzatnál. Negatív koronavírusteszt nélkül bocsátották haza, pedig Laczkovics Irén, a szociális szolgálat vezetőhelyettese szerint így nem lehet biztonsággal vállalni a gondozását. Ráadásul katéterezésre szorul, ami szakápolási feladat, szociális gondozók nem is végezhetik. „Nem tudom, mi lesz a katéterével” - mondta, olyanokról viszont nem tud, akiket „nagyon rossz állapotban hoztak volna haza”.

A miskolci önkormányzathoz körülbelül napi öt ilyen megkeresés fut be. „Ezek inkább érdeklődés szintjén vannak, egyelőre nem nagyon realizálódtak. De a legtöbben nem a házi segítségnyújtás iránt érdeklődnek, hanem bentlakásos elhelyezést szeretnének” - mondta Petruskó Norbert, a polgármesteri kabinet munkatársa. 

Ebben viszont nem tudnak segíteni, hiszen az idősotthonokban országos felvételi tilalmat rendeltek el, amitől csak kórházi kezdeményezésre lehet eltérni. Erre eddig egyszer volt példa Miskolcon, de folyamatban van még 10-14 olyan ügy, amikor a kórház kért intézményi elhelyezést. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) április elején írta elő, hogy ki kell üríteni a kórházi ágyak 60 százalékát azért, hogy szükség esetén koronavírusos betegeket ápoljanak rajtuk. Ez 36 ezer ágyat jelentett, amit az adatok alapján sok egészségügyi szakértő túlzásnak tartott

A kormány és az operatív törzs többször elmondta, hogy senkit sem küldenek haza, aki feltétlenül kórházi ellátásra szorul, egy kórház vezető orvosa viszont éppen arról beszélt a 444-nek, hogy a kiürítést fűnyíróelv-szerűen csinálták, és az ellátási zavaroknak több halálos áldozata lehet, mint a koronavírusnak.

Arról ellentmondásos információk jelentek meg, hogy végül hány ágyat kellett kiüríteni. Kásler Miklós miniszer azt állította, hogy a kórházi ágyak 58 százaléka eleve üres volt az intézkedés előírásakor. Orbán Viktor viszont azt mondta, 34 százaléka volt üres. Tóth Bertalan MSZP-s képviselő a kórházakról próbálta megtudni a pontos számokat, de hiába, mert ők nem nyilatkozhatnak. A héten aztán Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője azt ígérte, ki fogják adni az adatokat.

Az önkormányzat az egyetlen kapcsolatuk a külvilággal

Az önkormányzatok - függetlenül a járványtól - házi segítségnyújtás keretében gondoskodnak azokról az idősekről, akiknek segítségre van szükségük az önálló életvitelhez. Egyéni megállapodástól függ, mit jelent ez pontosan: kitakarítják a lakást, öltöztetnek, fürdetnek, vagy megmelegítik az ebédet. Van, akit naponta többször kell pelenkázni, másnak kétnaponta intézik a bevásárlást, de olyan is van, akinek csak hetente, kéthetente egyszer kell segíteni a mosásban. 

A fekvőbetegek igénylik a legtöbb időt és figyelmet. Ha a kórházból hazaküldöttek nagy számban jelennek meg a rendszerben, az jelentős terhet fog jelenteni az önkormányzatoknak.Aki teheti, az persze eddig is felfogadott magángondozót. Józsefvárosban 60 fekvőbeteget látnak el házi segítségnyújtásban, közülük 10-15-en tesznek így, további 10-15 embernek a rokonai is segítenek. „Azoknál a fekvőbetegeknél kezdjük a napot, akiknél egyik sincs. Reggel fél nyolckor már ott vagyunk, és délután 2-3 körül megyünk ismét” - mondta Bene Lászlóné Gizella, a kerületi házi segítségnyújtás vezetője. 30-40 negyven olyan ellátottuk van, akiknek az önkormányzaton kívül semmilyen kapcsolatuk nincs a külvilággal.

Józsefvárosban egyelőre van elég szakember, a kórházból hazaküldött klienseket is el tudják látni. Könnyíti a helyzetet, hogy amikor beütött a járvány, a gondozottak egy részét átvették a rokonok. „Például munkanélküli lett az unoka, és odaköltözött a nagymamához. Szabadultak fel kapacitásaink, így el tudjuk látni az újakat is. De ha jövő héten felhív, lehet, hogy mást fogok mondani.” A járvány kiötérését követő hetekben Oroszlányban is úgy tapasztalták, hogy sok esetben „jobban odaállt a család”.

Házi segítségnyújtás Szabolcs megyébenFotó: Balázs Attila/MTI/MTVA

Kérdés az is, hogyan lehet úgy végezni a házi segítségnyújtást járvány idején, hogy közben a gondozók esetleg ne adják át a fertőzést a különösen veszélyeztetett időseknek. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csak április 24-én, más ellátásokhoz képest elég későn tett közzé erről egy úmutatót, ami aztán el is tűnt a honlapról, majd pár nappal később visszakerült, kissé módosítva.

Ebben azt írják, ha sem a gondozó, sem a gondozott nem fertőzésgyanús, akkor „nem szükséges speciális óvintézkedés az általános személyi higiénés szabályok betartásán kívül”, „lehetőség szerint” tartani kell az egy méter távolságot, és „szükséges lehet” a maszk. 

Fekvőbetegeknél azonban, akiket etetni, itatni, pelenkázni kell, képtelenség tartani a távolságot. Ráadásul a kórházból hazaküldött fekvőbetegekről - negatív teszt híján - még kevésbé lehet megmondani, vajon elkapták-e a fertőzést.

A nekünk nyilatkozó három önkormányzatnál maszkot és kesztyűt használnak minden találkozásnál. „Ami sehol sem kapható, az az eldobható köpeny. Kiszámoltuk, napi ötvenre lenne szükség a házi segítségnyújtásban” - mondta Laczkovics Irén. (Korábban írtunk róla, hogy ilyenből eddig az idősotthonokba sem jutott a központilag osztott készletekből, bár a kormány több tízezret küldött a Balkánra.)

Igaz, a köpenyt nem is írja elő az útmutató. Maszkot is csak akkor, ha a gondozott fertőzésgyanús vagy igazoltan fertőzött, de a házi segítségnyújtás során nincs szükség hosszú kontaktusra. Akinél ez nem megoldható, azt kórházba szállítják.

Könnyen visszaüthet, hogy rosszul működik a rendszer

Más szociális ellátásokhoz hasonlóan a házi segítségnyújtást is rosszul szervezett, alulfinanszírozott állapotban érte a válság, ami nagyobb terhelés esetén könnyen visszaüthet. Egy tavalyi, a Friedrich Ebert Stiftung által kiadott tanulmány szerint, bár mindenhol kötelező lenne, házi segítségnyújtás a települések 91 százalékán érhető el. Sokszor csak úgy, hogy máshonnan járnak át a gondozók. 

De ahol elérhető, ott sem igazodnak a kapacitások az igényekhez. Vannak például járások, ahol „a rendelkezésre álló kapacitások száma száz 65 év feletti lakosra vetítve eléri a 85-öt, miközben máshol az egyet sem”. Tavaly februári adatok szerint országszerte 679-en vártak arra, hogy házi segítségnyújtást kapjanak.

Miközben amúgy is egyre többen igénylik ezt a szolgáltatást (1995-ben még alig négy ellátott jutott egy gondozóra, 2015-ben pedig több mint nyolc), 2013-ban a kormány még csökkentette is az erre jutó állami támogatást. Később aztán kettéosztották a finanszírozást úgy, hogy a személyi gondozásra több, segítésre (például takarításra) kevesebb jutott. 

Egy önkéntes ebédet szállít Békés megyébenFotó: Rosta Tibor/MTI/MTVA

Egy márciusi kormányrendelet azt is előírta, hogy az önkormányzatoknak azokról az idősekről is gondoskodniuk kell a járvány alatt, akik nem kérnek ugyan házi segítségnyújtást, de a fertőzésveszély miatt otthon maradnak. 

Miskolcon a járvány kitörése utáni egy-másfél hétben majdnem ötszázan kértek segítséget bevásárlásban, gyógyszerkiváltásban. Ezt a munkát nem szociális gondozók végzik, hanem az önkormányzati rendészet munkatársai, köztük olyanok, akik a járvány előtt parkolóőrök voltak. Más településekhez hasonlóan önkénteseket is toboroztak. 

Ez így együtt rengeteg plusz feladatot jelent az önkormányzatoknak, ráadásul a kormány még a gépjárműadóból származó bevételeket is elvonta tőlük. Eközben csökkennek a bevételeik - a turizmusnak például, ahogy Orbán Viktor mondta, tényleg kampó lett -, és a védőeszközök, tesztek beszerzése miatt a kiadásaik is nőttek.