Továbbra is kérdés, mi lesz azzal a legalább kétszáz hátrányos helyzetű családdal, akiknek a lakhatása így bizonytalanná válik, vagy megszűnik létezni.

Scholz szerint hatékonyság, mások szerint a menedékkérők tartós szegénységbe taszítása és ellehetetlenítése.

Az Eurostat adatok alapján a magyar állam a negyedik legkevesebbet költi az EU-ban a szociális ellátásra, de saját magára az átlagnál többet költ.

Kicsit összehúzódnak majd a hajléktalanok a télen – fejtette ki Felkai László.

Közben a kormánypárti többség megszavazta az új törvényt, ami alapján ezentúl az állam csak végső esetben vállalna felelősséget a szociális problémákért.

Veres András nem érti, miért kell nyílt levelet írni, ha egyszer a kormány figyelembe vette az egyházak véleményét.

Szerintük elfogadhatatlan, hogy az állam pont a megélhetési válság küszöbén lép még hátrébb a szociális ellátásban.

Alakul a végleges felelősségi sorrend: az egyházaknak mégse lesz dolguk felkutatni a nehéz helyzetben élőket.

A 444 Newsroom podcastban Szurovecz Illéssel arról beszélgetünk, hogyan változtatná meg a kormány egy bekezdéssel azt, hogy hogyan viszonyul a leginkább rászoruló állampolgárokhoz, hogyan épült le eddig a szociális rendszer és létezett-e valaha jóléti állam Magyarországon.

2009-ben a GDP 22 százalékát költöttük szociális támogatásokra, most 18-nál tartunk.

„Ez persze álságos és tarthatatlan volt.”

Az egyénre hárítanák a felelősséget, az állam csak akkor lépne be, ha már az egyházak is kudarcot vallottak.

A megemelt rezsi- és üzemanyagárak miatt lehetetlenné válik a gondozásuk, írják a szociális munkások szervezetei.

A Menhely Alapítvány felmérése szerint az elmúlt két évben érezhetően csökkent a hajléktalanellátó intézmények igénybevétele, a kihasználtság a három évvel ezelőtti szint 80 százaléka.

És kollektív szerződést írtak alá a a fővárosi hajléktalanellátásban kulcsszerepet játszó BMSZKI dolgozóival.