Csütörtökön tárgyalta a Törvényalkotási Bizottság azt a javaslatcsomagot, ami többek közt átírná a szociális törvény bevezetőjét. A módosítás elsősorban az egyénre, majd a hozzátartozókra, az önkormányzatokra és a karitatív szervezetekre bízná a szociális biztonság megteremtését, az állam csak utolsóként jönne a felelősségi sorban.

„Sosem volt jóléti államunk, de törvényben garantálnák, hogy ne is legyen” - írtuk a tervről, amit podcastban is elemeztünk.

A Törvényalkotási Bizottság fideszes tagjai csütörtökre kissé átírták a javaslatot, tudtuk meg Jámbor András párbeszédes képviselőtől.

Finomítják az egyházak felelősségét

Az eredeti változat szerint „az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése”. Ha így sem garantálható az egyén szociális biztonsága, a javaslat szerint akkor jött volna képbe az állam.

Az újabb változatban az egyén, a hozzátartozók és az önkormányzat után már nem a karitatív szervezetek következnek, hanem rögtön az állam. Ezután írták bele egy újabb pontba, hogy az állam és az önkormányzatok együttműködnek egyházi és civil szervezetekkel.

Szintén új elem, hogy az állam dolga kialakítani a szociális intézményrendszer kereteit. (Jámbor szerint az államtitkár az ülésen azt mondta, ebbe még az önkormányzatokat is beleveszik majd.)

Így követik egymást a rokonok

Pontosították azt is, hogy az emberek olyan sorrendben felelősek hozzátartozóik szociális biztonságáért, ahogy a rokontartás szabályai szerint követik egymást. Vagyis az egyenes ági rokonok vannak első helyen, és a közelebbi rokonok megelőzik a távolabbiakat.

Így nézett volna ki a törvény az októberi változat szerint.„(1) Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.
(2) Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni.
(3) Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.
(4) Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése.
(5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége.”

Ez pedig a módosítás módosítása:(1) Mindenki felelős önmagáért.

(2) Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes, őt – a képességeik és lehetőségeik szerint, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rokontartásra vonatkozó szabályai szerinti sorrendben – a hozzátartozók segítik.

(3) Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes és a hozzátartozók (2) bekezdés szerinti gondoskodásra vonatkozó kötelességüket nem teljesítik, az egyén lakóhelye szerinti települési önkormányzat jogszabályban meghatározott feltételek szerinti gondoskodási kötelezettsége áll fenn.

(4) Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes, és a hozzátartozók a (2) bekezdés
szerinti, a települési önkormányzat pedig a (3) bekezdés szerinti gondoskodásra vonatkozó kötelességet nem teljesítik, az államnak jogszabályban meghatározott feltételek szerinti kötelezettsége áll fenn.

(5) Az állam és a települési önkormányzat a szociális gondoskodás feltételeinek biztosításával összefüggő feladatainak ellátása során együttműködik az egyházi és civil szervezetekkel.

(6) A szociális intézmények és intézkedések rendszerének kialakítása és működési kereteinek biztosítása az állam feladata e törvényben meghatározott módon.”

Miért kell ez az egész?

Erre még mindig nincs egyértelmű válasz.

Nehezen látható, milyen gyakorlati következményei lesznek a dolognak (semmilyen juttatáshoz, ellátáshoz nem nyúltak hozzá egyelőre), viszont sokan szimbolikusnak látják, hogy a kormány épp egy megélhetési válság küszöbén lép hátra a felelősségi sorban. (A törvény mostanáig az állam és az önkormányzat feladataként határozta meg a szociális ellátás biztosítását, az egyént, a családot és a helyi közösséget ezek mellé rendelte.)

A kormány ragaszkodik hozzá, hogy az állam nem vonul ki a szociális ellátásból, ugyanakkor Fülöp Attila államtitkár kommunista örökségnek nevezte, hogy a szociális problémákat az állam oldja meg.

A parlament kedden szavaz a törvényről, az LMP hétfőre tüntetést hirdetett.