Strasbourg: Kövér László megsértette a sajtószabadságot, amikor újságírókat tiltott ki a parlamentből

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Ítéletet hozott a strasbourgi székhelyű Ember Jogok Európai Bírósága (EJEB): az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz való jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a parlamentből.

Kövér László házelnök ebben a 2016. áprilisi esetben arra hivatkozott, hogy az Index, a nol.hu, a hvg.hu és a 24.hu tudósítói „engedély nélkül forgattak”, és „nyíltan szembeszegültek” a parlamenti újságírói munka szabályaival,

mert olyan helyiségekben is forgattak (az országház déli társalgójában és a kupolateremben), ahol nem szabad.

Mivel a kitiltásról szóló döntést a hazai jogrendben nem lehet megtámadni, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a strasbourgi EJEB-hez fordult a hat érintett újságíró. Kérve, hogy a bíróság mondja ki:

Az újságírók kitiltásáról szóló döntés alapjogokat sértett, mert nem adott alapos indokot, miért van szükség hatalom ellenőrzésének ilyen súlyos korlátozására. Ráadásul jogorvoslatra sincs lehetőség a döntéssel szemben, így az újságírókat semmi nem védi meg a házelnök önkényétől.

A TASZ érvelése szerint a parlamenti sajtószabályrendszer azért tekinthető önkényesnek, mert a szabályait Kövér László házelnök alkotta, 2016-ban ő maga bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e, ő döntött a szankcióról is, a döntés ellen se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni.

Ráadásul a szabályalkotó Kövér László a kormánypárt politikusa, és házelnöki tisztsége a kinevezés szabályai miatt jogilag és politikailag sem független a mindenkori kormánytól, nem tekinthető független hatalmi tényezőnek.

A TASZ beadványa szerint a kitiltott újságírók nem is öncélúan szegték meg Kövér László rendeletét, hanem egy fontos közügyben akarták kérdőre vonni a választott képviselőket.

Ekkor robbant ki az MNB-botrány, és arról akarták megtudni a törvényhozás tagjainak véleményét, hogy a jegybank az alapítványain keresztül közpénz-milliárdokkal támogatott a Fidesszel kapcsolatba hozható cégeket.

Az EJEB május 26-i ítélete kimondta:

  • A házelnök döntése, amivel kitiltotta az újságírókat, nem tartalmazta a szükséges, a szólásszabadság védelmét szolgáló eljárási garanciákat.
  • A házelnök a kitiltás előtt nem vette figyelembe a döntésének potenciális következményeit, illetve az újságírók tudósításának fontosságát.
  • A kitiltott újságírók semmilyen formában nem vehettek részt a kitiltásukat eredményező eljárásban, hiszen arról csak a főszerkesztőjüknek küldött levélből értesültek, utólag.
  • Az is jogsértő volt, hogy a kitiltott újságírók sem a házelnöki döntésből, sem pedig a szabályozásból nem tudták meg, hogy pontosan meddig nem léphetnek be újra a Parlamentbe, a későbbi regisztrációs kérelmeikre pedig semmilyen választ nem kaptak.
  • Az újságírók számára semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosított a szabályozás.

„A mai strasbourgi döntés azért is különösen fontos, mert az eset óta még súlyosabb korlátozásnak vetették alá a Parlamentben és a Képviselői Irodaházban dolgozó újságírókat, holott az országgyűlési képviselőknek mindenkor számot kell adniuk arról, hogyan végzik munkájukat, nem csak akkor, ha a számukra kedves médiumoktól kapnak kényelmesen megválaszolható kérdéseket”

- reagált a TASZ a bíróság ítéletére.

Mivel a strasbourgi bíróság döntése precedens értékű, ezentúl minden, a parlamentből hasonló indokkal kitiltott újságíró sikerrel perelhetné Magyarországot.

Dojcsák Dalma, a szervezet jogásza szerint az ítélet után „rendszerszintű változásoknak kell történnie” a parlamenti sajtómunka szabályozásában.

„A kutatásaink is azt mutatják, hogy a hatalom változatos eszközökkel korlátozza az újságírók munkáját, ezzel pedig a saját számonkérhetőségét akadályozza. (...) Vissza kell állítani azt a korábbi gyakorlatot, ami engedte a forgatást a parlamenti folyosókon, az újságírók önkényes kitiltásának pedig véget kell vetni”

- mondta.

Két éven belül a mostani a harmadik olyan ügy, amikor a strasbourgi bíróság a sajtószabadság korlátozását állapította meg egy Magyarországot érintő jogvitában. Az egyik a menekülttáborokból jogellenesen kitiltott kollégánk ügye, a másik az az ügy volt, amikor egy cikkbe linkelt videó tartalma miatt lapunkat vonta felelősségre a magyar bíróság.