„A Wikipédia az utolsó igazán jó hely az interneten” - írta februárban a Wired magazin, pedig tíz-tizenöt évvel ezelőtt sokan inkább viccelődtek rajta, mennyire lenne megbízható egy bárki által szerkeszthető, online enciklopédia. Michael Scott az Office-ból persze már 2007-ben rajongott érte:

link Forrás

Könnyű volt lesajnálni a Wikipédiát, amikor még nem nőttek a nyakunkra az óriásmonopóliummá vált techcégek, és amikor az állampolgári aktivitás, a demokratikus nyilvánosság ígéretével színrelépő közösségi oldalak nem álhírgyárak keltetői voltak.

Ma a Wikipédia a nyolcadik legnépszerűbb oldal az interneten, az egyetlen nonprofit az első tízben, de az első százban is csak néhány hasonlót találunk. Akárcsak a Facebookon, a Twitteren vagy az Instagramon, itt is a felhasználók állítják elő a tartalmat, viszont nincsenek hirdetések, és nem értékesítik az ember privát szféráját sem.

Nem véletlen, hogy Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója sincs elragadtatva attól, ami az internetből lett. A Qubitnek adott interjújában beszélt arról, hogy a Facebook és társai mára inkább addiktívek, mint hasznosak, ráadásul a dezinformációs politikai kampányoknak is megágyaznak. (Éppen ezért mostanában saját közösségi oldallal is próbálkozik.)

A Wired szerint a Wikipédia áll a legközelebb ahhoz, amiről valaha az internet-utópisták álmodoztak: egy önkéntesek által működtetett, ingyenes tudást kínáló, online közösségi térhez.Lelkes, hétköznapi emberek (wikignómok) fizetség nélkül toldozgatják-foldozgatják a szócikkeket, kategóriákba rendezik őket, javítják az elütéseket, és sokan közülük arra is időt szánnak, hogy lehetséges tartalmi módosításokról vitatkozzanak. Néhányan idővel adminokká válnak (a negyedmillió szerkesztőből alig több mint ezren), ők a Wired szerint olyan emberek, amilyeneknek például a vonatrajongókat elképzeljük. Középen helyezkednek el az amatőrök és a felkent szakértők skáláján, de egy-egy területen nagyon mély tudással rendelkeznek.

Annak ellenére (vagy éppen azért), hogy a Wikipédiát nem egy hierarchizált, hanem elég lapos, viszonylag egyenlő tagokból álló, laza szervezet működteti, képes volt túlélni a riválisainak szánt, kizárólag szakértőkre építő oldalakat is.

„Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy mihez ért, és mihez nem. Persze ahhoz, hogy valaki egy szakértelmet követelő területről egy általános közönség számára is felfogható ismertető szöveget írjon, egy bizonyos mértékig értenie kell hozzá, de a diplomás szakembereken kívül minden területnek vannak amatőr érdeklődői is, akik szeretnek szócikkeket írni. És egyébként rengeteg professzor és más magas rangú szakértő járja a Wikipédiát, és keresi azt, hogy hol tudna hozzátenni a leírtakhoz. Ez a rendszer egész jól működik” - mondta Wales a már idézett Qubit-interjúban.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a Wikipédia tökéletes lenne, a nagyon alapos szócikkek mellett vannak kifejezetten rosszul megírtak, előfordulnak ténybeli hibák, és nemi szempontból is kiegyensúlyozatlan: a szerkesztők nagyjából 90 százaléka férfi. Jelentős részben az ő személyes érdeklődésükön is múlik, miről, milyen színvonalon lehet olvasni a Wikipédián. A hibákat egy külön oldalon részletesen is felsorolják, szintén a Wikipédia sok-sok szerkesztőjének észrevételei alapján.

Járvány idején is megbízhatóbb a Facebooknál

Egy világjárvány idején különösen gyakran szembesülünk vele, mennyire fontos, hogy megbízható forrásokból tájékozódjunk, és pontos információk alapján hozzunk döntéseket. A járványban a tudás ismét hatalom, írtuk egy hónappal ezelőtt.

Még nem dőlt el végleg, hogy a mostani krízis valóban helyreállítja-e a szakértők megtépázott renoméját, vagy végleg belesüppedünk az álhírek és félinformációk mocsarába, mindenesetre a Wikipédia önkéntesei azon dolgoznak, hogy elkerüljük az utóbbit.

Közéjük tartozik James Heilman, egy kanadai orvos, akit szintén a Wired mutatott be egy márciusi cikkben. Ő egyike annak a 150 - nagyjából felerészben szakképzettséggel rendelkező - szerkesztőnek, akik a Wikipédia Orvostudományi műhelyében ellenőrzik az angol nyelvű, egészségügyi témájú szócikkeket, így mostanában a koronavírusról szólókat is. (A műhelynek persze van magyar változata is.)

Heilman és társai az általános wikipédiás szabályokhoz képest különös szigorral vizsgálnak minden egyes kiegészítést. Tudományos bizonyíték híján semmit sem engednek megjelenni a szócikkekben akkor sem, ha a szerző amúgy hiteles médiumokra, mondjuk a New York Timesra hivatkozik. „This edit was VERY poor”, vagyis: „Ez egy NAGYON rossz módosítás volt” - válaszolta például egy felhasználónak, aki kellő megalapozottság nélkül javasolt egy bizonyos típusú maszkot a fertőzés elleni védekezéshez.

A műhelyből sem mindenki vállalja a kilétét, így Whispyhistory sem, akiről mindössze annyit tudunk, hogy a nickneve egy Dél-Londonban praktizáló, női orvost takar. Elsősorban ő felelt azért, hogy az új koronavírusról szóló, egymondatos szócikkből igazán alapos és informatív anyag legyen, tele grafikonokkal.

Whispyhistorytól január 6-án kérdezte meg egy kollégája, hallott-e már az új, titokzatos kínai járványról. Fogalma sem volt miről van szó, de „ha a Wikipédiára írsz, először ott nézel utána mindennek. Egy nappal korábban már létrehozta valaki a szócikket” - mondta a Wirednek. Mivel érezte, hogy ebből még fontos téma lesz, egyszerűen hozzáadta a WikiProject Medicine címkét, biztosítva, hogy az Orvostudományi műhely tagjai is figyelemmel kísérjék.

Ahogy terjedni kezdett a fertőzés, úgy egyre nagyobb szükség volt erre. Az első napokban például arról jelentek meg hírek, hogy a vírus akár kilenc napig életképes maradhat bizonyos felületeken, amit egy felhasználó rögtön hozzá is akart adni a szócikkhez. Erről a műhely tagjai is értesítést kaptak, így Whispyhistory ellenőrizni tudta az információ forrását, amiből kiderült, hogy a SARS-vírusra, nem az új koronavírusra vonatkozott.

A szigorú szabályoknak köszönhetően sikerült megmenteni a szócikket az olyan álhírektől, mint hogy a járványt csak az amerikai Demokrata párt fújja fel, ahogy például kezdetben Donald Trump elnök is állította. Tudományos bizonyíték híján ugyanis, legyen szó bármilyen magas rangú politikusról, egyetlen idézet sem kerülhet a szövegbe. (Ehhez képest nagy viták övezik Amerikában, hogy a politikusok szabadon hazudhatnak fizetett Facebook-hirdetésekben. Igaz, a brazil és a venezuelai elnök koronavírussal kapcsolatos hazugságait a Facebook is törölte. A Twitter pedig figyelmeztető linket rakott Trump két, levélszavazással kapcsolatos twitje mellé.)

Ettől függetlenül persze bőven van információértéke, mit mond az amerikai elnök a világjárványról, így az álhírekről, téves információkról szóló cikkben az ő szavai is helyet kaptak.

James Heilman sem gondolja, hogy a Wikipédiában vakon meg kellene bízni, ugyanúgy, ahogy más forrásokban sem szabad. Ugyanakkor azt mondta, a Wikipédiának van egy óriási előnye a közösségi médiával szemben: a Facebookon és a Twitteren egy pillanat alatt el lehet terjeszteni az álhíreket, amiket aztán rengeteg időbe telik eltüntetni. A Wikipédián ez fordítva működik: sok időt és energiát igényel nyilvánvaló hazugságokat becsempészni a szócikkekbe, de ha mégis sikerül, hamar törölni lehet őket.

Ezt is érdemes figyelembe venni, amikor eldönti az ember, honnan tájékozódik.