A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) 14 millió forintot és ennek kamatait akarta behajtani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központon és az őket támogató Greenpeace Magyarországon többek között arra hivatkozva, hogy őrző-védő szervezetet kellett felbérelniük az egykori biogazdaság területe mellett, amikor a szervezetek tiltakoztak a biogazdaság felszámolása ellen.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítélete most megalapozatlannak találta az állam keresetét, és elutasította azt.

A 21 éven át működő kishantosi biogazdaság végét az hozta el, hogy 2013-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatán a tíz parcellára szabdalt terület egyikét sem nyerték meg a kishantosiak. A biogazdaság vezetői szerint politikailag motivált döntés született, az új nyertesek között akadtak olyanok is, akik korábban nem is foglalkoztak gazdálkodással. Mindkét fél birtokvédelmet kért, a Greenpeace Magyarország pedig riadóláncot szervezett a helyszínre, mert félő volt, hogy az új tulajdonosok a tél folyamán kitárcsázzák a földeket. A pályáztatásról később a Kúria is kimondta, hogy törvénysértő volt. Mindennek ellenére az új bérlők mégis egyszerűen beszántották a bevetett földeket.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság most kimondta, hogy a Kishantos „a környezeti értéknek minősülő biogazdaság védelme érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el, felróhatóság nem terheli”. De a Greenpeace által idézett ítéletben szerepel az is, hogy alappal vélelmezték, hogy „az évtizedek alatt általa kialakított ökológiai mintagazdaság, mely az Alapvető Jogok Biztosa és A Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét ellátó Biztoshelyettes [...] jelentése szerint is a [...] Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint [...] [a] Nemzeti Vidék Stratégia alapján az elmúlt évtizedekben a biogazdálkodás eredményeként létrejött olyan környezeti érték, amely méltó az alkotmányos szintű védelemre, abban részesülni is fog”.

Megállapították azt is, hogy az sem került bizonyításra, hogy a Greenpeace jogellenes, felróható károkozó magatartást fejtett volna ki, hanem csak élt a gyülekezési jogával. Így minden kártérítési feltétel hiányzik, ezért a bíróság az elsődleges keresetet elutasította.

A per még 2015-ben indult, de felfüggesztették és elhalasztották a Kishantossal kapcsolatban folyamatban lévő egyéb perek befejeztéig, melyek hazai szakaszai 2019. tavaszán zárultak le, de Kishantos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, mert úgy látták, hogy a döntések jogszabályokat sértenek.