Kitoloncolhatnak egy egyetemistát olyasmi miatt, amire nincs is bizonyíték?

Több 444 videó?
Szeretném
  • A rendőrség szerint egy 24 éves iráni egyetemista lány - sok társával együtt - márciusban megszegte a karanténszabályokat a kórházban. Ezzel súlyosan veszélyeztették a közbiztonságot és a közrendet.
  • Nem bizonyították, hogy N. tényleg megsértette az előírást, a hatóság mégis kiutasította. 
  • Ügyvédjével bírósághoz fordult, mert úgy látja, a rendőrség túllépett a hatáskörén, és még csak nem is valószínűsítette, hogy tényleg elkövette, amivel gyanúsítják. 

„(...) megállapítást nyert, hogy nevezett tartózkodása a közbiztonságot, a közrendet súlyosan sérti és veszélyezteti, ezért javaslatot tettem idegenrendészeti kiutasítására, valamint vele szemben beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére 3 év időtartamra”- áll egy május 27-i, a budapesti rendőrfőkapitány megbízásából született, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak (OIF) címzett levélben. A szöveg egy 24 éves iráni egyetemista lányról, N.-ről szól, aki 13 évesen érkezett Magyarországra, itt érettségizett, majd fogorvosként tanult tovább. Éppen az utolsó vizsgáira készül. 

Orvostanhallgató ikertestvérével együtt ő is ott volt azon a február 28-i születésnapi bulin, amelynek később több résztvevőjét koronavírus-fertőzéssel azonosították, innen került ki az első regisztrált fertőzött is. A kormányhivatal először otthoni karanténra kötelezte, ami március 12-i határidővel járt volna le, de később a helyszínt a Dél-pesti Centrumkórházra módosították, a lejárati időt pedig eltörölték azzal, hogy erről majd külön döntést hoznak. Március 7-én hajnali 4-kor vitték őket kórházba. 

N.-t másfél hónappal később, április 22-én gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrségen, mert a megalapozott gyanú szerint március 7-én este fél 9-kor elhagyta a számára kijelölt kórtermet, ahová többszöri felszólításra tért vissza. 

A kihallgatáson azt mondta, a testvérén kívül három, általa nem ismert emberrel, két férfivel és egy koreai lánnyal együtt szállították őket kórházba. Egy orvos angolul tájékoztatta őket, hogy mintát fognak venni tőlük, azt viszont nem tudta megmondani, mikor mehetnek haza. Később az ápolóktól is próbáltak választ kapni - angolul és Google fordító segítségével is -, de egyszer sem jártak sikerrel. 

A Dél-pesti Centrumkórház bejárataFotó: botost/444.hu

Reggel fél 6 körül vettek tőle mintát, akárcsak a testvérétől és két másik, szintén iráni származású lánnyal, akikkel közös szobába kerültek. Amikor fél 9-9 körül reggelit kaptak, még mindig nem tudták, meddig kell bent maradniuk, dél körül viszont felhívták a lányt a nagykövetségről, ahol úgy tudták, március 12-ig van érvényben a karantén. Délután négykor aztán kapott egy cédulát egy nővértől azzal a felirattal, hogy „14 days in quarantine assigned embassy”. Ebből viszont úgy tűnt, a nagykövetség szeretné, hogy 14 napig bent maradjanak.

Később egy nővér, aki nem beszélt angolul, Google fordítóval elmagyarázta nekik, hogy csak újonnan vásárolt holmikat küldhetnek be számukra, így juthattak ruhához és fehérneműhöz. 

„Este 8 óra felé, pontosan nem tudom, hogy 20 óra vagy 20:30 volt, jött egy nővér, aki angolul azt ismételgette, hogy »embassy, embassy«, ami miatt azt hittük, hogy a nagykövetségről jött valaki. A nővér közben a kezével integetett, jelezve, hogy menjünk ki a szobából a folyosóra, és akkor láttuk, hogy ahány beteg volt a szinten, az mind kijött a folyosóra, tehát nem csak irániak, hanem más nemzetiségűek is” - mondta a kihallgatáson. Mielőtt kiment, kesztyűt és maszkot húzott. 

„A folyosón egy idős orvos volt és egy nővér, és velük egy férfi sárga védőruhában, aki azt mondta, hogy a bevándorlási hivataltól jött. Nem emlékszem, hogy a nevét mondta-e. Az idegenrendészeti férfi beszélt angolul. Ő egy általános tájékoztatást adott nekünk, és azt mondta, hogy engedelmeskedni kell a szabályoknak, különben bevándorlási engedélyügyi problémáink lehetnek, és együtt kell működnünk. Azt nem részletezte, hogy kivel vagy kikkel kell együttműködnünk.”

Estére kiderült, hogy a szoba összes lakójának negatív lett a koronavírus-tesztje. A lány elmondása szerint március 9-ig ki se lépett a kórteremből, amikor másik szobába irányították, mert egy szobatársa mégis fertőzöttnek bizonyult. Végül március 22-én engedték haza a kórházból.

Közrend, közbiztonság

Először a testvérét idézték be a rendőrségre, szintén arra hivatkozva, hogy március 7-én este fél 9-kor megsértette a járványügyi szabályokat, és csak többszöri felszólításra ment vissza a szobájába. Mindketten tagadják, hogy így történt volna.

„Ma sem tudjuk, melyik nővér, milyen nyelven, kinek címezve szólította fel őket. Kértük az iratok megismerését, de nem tudjuk, mire alapozzák a gyanúsítást” - mondta N. ügyvédje, Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Az ikerpáron kívül még 15 iráni hallgatót gyanúsítottak meg ugyanezzel, legalábbis ennyi esetet számoltak össze a TASZ a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai. 

„Józan ésszel nem elképzelhető, hogy egyszerre 17 ember kövesse el ugyanazt a bűncselekményt. Kriminalisztikatörténeti kuriózum lenne” - mondta. Szerinte lehetséges, hogy néhány hallgató tényleg nem ment vissza a szobájába, születhetett erről rendőri jelentés, de „akkor sem szabadna ezt 17 emberre ráhúzni”. (Az egyikük, egy gyógyszerészhallgató történetét a Partizán dolgozta fel. A zárójelentése alapján ő fél 9-kor még nem is volt a kórházban, csak késő este szállították be. A rendőrség mégis azt állította, fél 9-kor megszegte a karantént.)

A gyanúsítás után az OIF kikérte a BRFK véleményét arról, hogy N. Magyarországon való tartózkodása súlyosan veszélyezteti-e a közbiztonságot és a közrendet, javasolják-e a kiutasítását. 

A rendőrség igennel válaszolt.Május 20-án az ügyészség megszüntette a nyomozást, mert a karanténszabályok megszegése a törvény szerint nem is számít bűncselekménynek, csak szabálysértésnek. Ha nem így lenne, bíróságon kellene tárgyalni minden egyes esetet, amikor egy hatósági karanténban levő (lehetséges) fertőzött kimegy az utcára. 

Az idegenrendészeti hatóság 22-én döntött N. tartózkodási engedélyének visszavonásáról. Ekkor N.-t is meghallgatták, aki elmondta, hogy minden szabályt betartott, és a kórházi zárójelentés sem utal ennek az ellenkezőjére. Kérte, hogy a diplomája megszerzéséig az országban maradhasson, egyébként vállalta, hogy önként hazatér Iránba.  

Az ügyészség döntése miatt az OIF ismét kikérte a BRFK véleményét. A rendőrfőkapitány május 27-én leírta, hogy a büntetőeljárás megszüntetése nem változtat a korábbi állásponton, ekkor született a levél, amiből a cikk elején idéztünk. 

„Cselekménye veszélyt jelentett a közbiztonságra. Cselekménye alkalmas volt arra, hogy az egészségügyi intézményben ápolt és dolgozó, járványügyi elkülönítéssel/megfigyeléssel nem érintett személyek szubjektív biztonságérzetét negatív irányba befolyásolja, és annak valós veszélye is fennállt, hogy esetleges fertőzöttsége esetén a koronavírus közösségi terjedése bekövetkezzen” - írta a BRFK. 

Az idegenrendészeti hatóság másnap döntött N. kiutasításáról.A rendőrségi vélemény végén szerepel egy mondat, miszerint „az önök felé szolgáltatott adatok tájékoztató jellegűek, intézkedést, jogsérelmet nem eredményezhetnek”. Az OIF határozata azonban éppen a BRFK-ra hivatkozik.

A hatóság nem állapított meg határidőt, ameddig N.-nek távoznia kellene. 

Bíróságra vitték

N. a Fővárosi Törvényszéken támadta meg az OIF határozatát. Az ügyvéd által benyújtot kereset szerint

  • a rendőrség közegészségügyi okokra hivatkozva állította, hogy N. veszélyezteti a közbiztonságot. Közegészségügyi kérdésekben azonban a rendőrségnek nincs hatásköre, csak a népegészségügyi hatóságoknak, vagyis a rendőrség túllépe a hatáskörét. 
  • Semmivel sem bizonyították, még csak nem is valószínűsítették, hogy N. nem tartotta be a szabályokat. A zárójelentés is azt írja, hogy „eltöltötte” a karantént, amit utólag nem is vettek figyelembe. 
  • N. csak magyarul kapta meg a karanténról szóló határozatot, leszámítva egy angol nyelvű, tisztálkodási tanácsokról szóló tájékoztatót. Vagyis olyan szabályok megszegésével gyanúsították, amikről nem is kapott megfelelő tájékoztatást.

A keresetben az is szerepel, hogy véleményük szerint ez egész azért történhetett meg, mert N. „iráni származású, és a COVID-19 vírus terjesztéséért a kormány többek között az iráni származású (»migráns«) személyeket kívánta felelőssé tenni”.

A járvány elején valóban központi szerepet töltött be a kormányzati kommunikációban, hogy a fertőzöttek többsége iráni, akik ráadásul rendetlenkednek a kórházban. Az operatív törzs első tájékoztatóin is beszámoltak a kitoloncolás szabályairól. Arról, hogyan lettek az irániak barátokból a koronavírus bűnösei, a Direkt36 írt részletesen. 

A hatóság márciusban döntött tizenhárom iráni diák kiutasításáról, és szokatlan gyorsasággal, a fellebbezési határidő lejárta előtt repülőre is tették volna őket. A bíróság aztán áprilisban elutasította a fellebbezési kérelmet. Az OIF azokban az ügyekben is a rendőrség javaslatára hivatkozott, amitől „nem térhetett el”. 

Az OIF N. testvérét is kitoloncolná, az ő esetében a Kúriától kérnek felülvizsgálatot.