Kínának gazsuláló Trump, halálos verekedés két atomhatalom között, közpénzjellegüket vesztett milliárdok

Több 444 videó?
Szeretném

Dermesztő dolgokat ír Donald Trumpról volt nemzetbiztonsági tanácsadója, John R. Bolton most megjelenő könyvében. Az amerikai elnök nyíltan Hszi Csin-ping segítségét kérte újraválasztásához, odavetett megjegyzéssel támogatta az ujgurok elleni brutális kínai elnyomást, és azt hitte, hogy Finnország Oroszország része. Bolton szerint a demokraták mellényúltak, amikor csak Ukrajna megzsarolására koncentráltak a Trump megbuktatását célzó impeachment eljárásban. Az elnök egész külpolitikáját kellett volna az eljárás tárgyává tenni, mert az világosan megmutatja, hogy Trump tökéletesen alkalmatlan az elnöki pozícióra. Donald Trumpék természetesen perelnek, az elnök a Twitteren átkozódik, MIke Pompeo alelnök – aki Bolton szerint a háta mögött kinevezti az elnököt – pedig árulónak nevezte a volt nemzetbiztonsági főtanácsadót, de konkrétan nem cáfolta az őt is érintő, nagyon kellemetlen állításokat.

Csütörtök este több ezren gyűltek össze a Margitszigeten, a Hajós Alfréd Sportuszoda előtt, hogy Benedek Tiborra, a 47 éves korában elhunyt világklasszisra, háromszoros olimpiai bajnokra, a magyar vízilabdasport történetének egyik legnagyobb alakjára emlékezzenek. Akkora volt a tömeg, hogy a sziget bejáratáig ért.

Kövekkel és vasrudakkal csaptak össze egy vitatott himalájai határszakasz mellett két atomhatalom, Kína és India katonái. Jelentések szerint akár 50-60 ember is meghalhataott az ezek szerint elég heves tömegverekedésben. A vitatott területen hetek óta nő a feszültség, Kína építkezni kezdett, és csapatokat mozgatott, India azonnal reagált. A világ két legnépesebb országa között 45 év óta ez az első halálos áldozattal járó összecsapás. A politikai körülmények pedig nem túl bíztatók, mindkét fél érdekelt lehet a feszültség fenntartásában: a szuperhatalommá erősödő Kína agresszívan, de amennyire lehet, csendesen terjeszkedik, a Dél-Kínai-tengeren több szigetet elfoglalt például, és ezen az indiai határszakaszon is bekebelezett már 40-50 négyzetkilométert. A túloldalon Modi indiai miniszterelnök eleve harcias és nacionacionalista politikát visz, nem engedheti meg magának, hogy ne válaszoljon határozottan a kínai provokációra.

Szergej atya olyan figura, mintha Rejtő Jenő valamelyik ponyvaregényéből lépett volna elő. Rendőr volt, majd csalásért és gyilkosságért ítélték el, büntetőtáborban töltött 13 évet, Szibériából hazafelé, a tajgán gyalogolva megtért, az ortodox egyház szolgálatába állt, hamarosan apát lett, majd egy különös szekta, az utolsó orosz cárt, a kommunisták által 1918-ban családjával együtt kivégzett II. Mikóst szentnek, sőt amolyan orosz Jézusnak tartó, erősen politikus nacionalista-vallásos irányzatnak a vezetője. A szektának tagjai fontos orosz politikusok. közéleti emberek is. Szergej atya papként is számtalanszor összetűzésbe került a törvénnyel, de befolyása akkora, hogy senki nem mert hozzányúlni. Most éppen fegyveres kozákokkal foglalta el a cári család kultuszára épült, a Romanovok kivégzésének helyszínén emelt, egyébként éppen általa alapított „Disneyland-kolostort” Szibériában.

Megkapta a magyar államtól a fideszes elitképzőként is emlegetett Mathias Corvinus Collegiumot működtető alapítvány a Richter és a MOL 10-10 százalékos részvénycsomagját. A hihetetlenül nagy értékű, mai áron körülbelül háromszázmilliárd forintos vagyonelemet egy a járvány idején kiadott, áprilisi kormánydöntés juttatta a magánalapítványnak.

Újabb epizód a parkolási szappanoperában: előkerül egy rejtélyes szoftvercég, amely meglehetősen lazán árazott szolgáltatási illetve licenszdíjakkal feji a kerületeket. Zugló még Karácsony vezetése alatt megpróbált szabadulni tőlük, de az MSZP aztán gyorsan visszabetonozta a gyanús szerződéseket. A bonyolult alvállalkozói hálók miatt azt sem tudjuk pontosan, hány kerület vergődik a szoftveresek csapdájában. Az látszik, hogy fideszes és MSZP-s testületekből is támogatják a közpénzszivattyú-gyanús céget.