Nagy István nem szeretné, ha 2022-től már új klímavédelmi elvek szerint osztaná az agrártámogatásokat az EU

A tagállamok többsége és a társjogalkotó Európai Parlament számára is nyilvánvaló, hogy nincs reális esély az új Közös Agrárpolitika 2022-es elindulására. Az Európai Bizottság azonban a Zöld Megállapodásban előírt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi célok mielőbbi gazdákra erőltetése miatt blokkolni akarja, hogy olyan szabályozás kerüljön elfogadásra, amely két év átmeneti időszak után csak 2023-ra irányozná elő az új Közös Agrárpolitika hatálybalépését - mondta el az MTI-nek Nagy István agrárminiszter.

Nagy szerint a Bizottság felelőtlensége azt eredményezheti, hogy 2022-ben nem lesz jogalap az uniós agrártámogatások kifizetésére, ami a források elvesztéséhez vezethet. „Az Európai Bizottság felelőtlen hozzáállásával veszélyezteti a 2022-es agárkifizetéseket pusztán azért, hogy a Zöld Megállapodásban foglalt teljesíthetetlen környezet- és klímavédelmi előírásokat minél előbb ráerőltesse a gazdákra” - idézi a minisztert az MTI.

Miután továbbra sincs megállapodás az új uniós költségvetésről, és ezért az új agrárpolitikai szabályozás sem készült el, az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2021-ben még menjenek az agrárpénzek az eddigi szabályok szerint, de már a következő költségvetés terhére. Az EU-s tagállamok többsége, és Magyarország is viszont most azért lobbizik, hogy ne 2022 elejéig, hanem 2023 elejéig tartson ez az átmeneti állapot.

Az elhúzódás oka egyébként nagyobb részben az, hogy az Európai Bizottság fenntarthatósági és klímavédelmi szempontok szerint gondolná újra az EU szakpolitikai rendszereit, így az agrártámogatásokat is. Az ezekre való átállás több tagállamnak is (Magyarországnak is) áldozatokkal jár majd, ezt igyekeznek a kormányok minél inkább elodázni.

A lényegében Fidesz markában lévő Nemzeti Agrárkamara is többször kikelt már az Európai Bizottság klímavédő tervei ellen.