A Facebook, a Google és a Twitter egyelőre szembeszegült Kínával

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel

Ideiglenesen felfüggesztette az együttműködést a hongkongi hatóságokkal a világ három legnagyobb közösségimédiacége, a Google, a Facebook és a Twitter, írja a New York Times. Kínai tulajdonú társuk, a TikTok pedig úgy általában függesztette fel a működését a városban, amely elvben 2047-ig autonómiát élvezne Kínán belül, de amelyik a gyakorlatban július 1. óta közvetlenül a kínai hatóságok ellenőrzése alatt áll. Aznap fogadták el - nem Hongkongban, hanem Pekingben - a város új nemzetbiztonsági törvényét, amely lényegében megengedi a kínai hatóságoknak, hogy fellépjenek bárki ellen, akik érzésük szerint a kínai hatalmat fenyegetik.

Rohamrendőr Hongkongban egy a városállam szabadságát követelő grafiti előtt, 2020. július 1-én, az új nemzetbiztonsági törvény hatályba lépésének napján. Ez alapján már gondolatbűnök miatt is bebörtönözhetik az elvben 2047-ig autonómiát élvező, de immár gyakorlatilag Kína teljhatalma alatt álló város polgárait.Fotó: EyePress News via AFP

Azóta már börtönöztek be tüntetőket csak azért, mert Hongkong függetlenségét követelték, eltávolították a demokráciapárti műveket a könyvesboltokból, és fenyegettek idegen országokat: Nagy-Britanniát azért, mert menedékjogot ajánlott a kínai elnyomás elől távozni szándékozó hongkongiaknak, Kanadát pedig azért, mert felfüggesztették kiadatási egyezményüket a várossal, ahol már nem a helyi, hanem a kommunista Kína hatóságai az illetékesek.

A TikTok döntése annyiban nem váratlan, hogy Kínában eleve elérhetetlen a szolgáltatásuk. Mostani bejelentésük szerint most már Hongkongban se lehet letölteni az alkalmazást az appboltokból, a következő napokban pedig technikailag is elérhetetlenné teszik a már a telefonokra töltött verziókat a városban.

Ennél meglepőbbet húzott a világ három legnagyobb közösségimédiacége. A Facebook, a Google és a Twitter a morális problémával szembesülve ideiglenesen úgy döntött, hogy felfüggeszti az együttműködést a hongkongi hatóságokkal, vagyis az új törvény alapos áttanulmányozásáig kérésre se adják ki a felhasználóik adatait. Ezek a cégek alapvetően együttműködnek a világ hatóságaival, ugyanakkor Kínában nem, vagy csak korlátozottan működhetnek a netes cenzúra miatt. Hongkongban eddig szabadon működhettek, és alapvetően legitim hatósági kérésekkel kellett csak szembesülniük. Az új törvény viszont alapjaiban korlátozza a szólásszabadságot, kriminalizálva a véleménynyilvánítást.

"Felfüggesztjük a kormányzati kérések adatkéréseinek felülvizsgálatát a nemzetbiztonsági törvény alaposabb kiértékeléséig, melynek része lesz az emberi jogi kérdések tisztázása és a konzultáció a nemzetközi emberi jogi szakértőkkel. Hisszük, hogy a véleménynyilvánítás alapvető emberi jog, és támogatjuk az embereket ebben a jogukban, hogy félelem és megtorlás veszélye nélkül szabadon fejezhessék ki magukat" - közölte a Facebook. A Google és a Twitter hasonlóan nyilatkozott, ahogy a hongkongi tüntetők körében népszerű, végpontok közötti titkosítást is lehetővé tevő Telegram is.

A techóriások ezúttal üzleti kockázatot is vállaltak, döntésükkel kockáztatják, hogy Kínához hasonlóan Hongkongból is kiszorulhatnak. De ennél többet is kockáztatnak most:

Hongkong kormánya hétfőn új szabályokat vezetett be, melyek alapján akár be is börtönözhetik azoknak az internetes szolgáltatóknak a munkatársait, akik nem szolgálják ki a hatóságok adatkéréseit. A szabályok ráadásul globálisan érvényesek, vagyis még akkor is fél évre lecsukhatják, teszem azt a Google hongkongi alkalmazottait, ha az egy USA-ban született poszt szerzőjének adatait nem hajlandók kiadni. A hongkongi kormány tájékoztatása szerint emellett tételenként akár 13 ezer dollárra is bírságolhatják a cégeket, amelyek nem adják ki felhasználóik adatait a hatóságoknak.

A múlt szerdán hatályba lépett törvény hatásai máris érezhetők, írja a New York Times, amely szerint az elfogadása óta hongkongiak tömegei töltötték le a Signal üzenetküldő applikációt - amit én magam is ajánlani szoktam, mert ezt a végpontok között teljes, mai technológiával gyakorlatilag törhetetlen titkosítást nyújtó szolgáltatást egy nonprofit üzemelteti, a program működését pedig nyilvánosan auditálja.