A Kaleta-ügy először azzal váltott ki népharagot, hogy a diplomata ellen hozott ítéletet kirívóan enyhének tartották sokan, aztán jött a felháborodás másik iránya, miután jogászok és gyermekjogi szakemberek felhívták a figyelmet: az ítélet egyáltalán nem egyedülálló, hasonlókért nagyon kevesen kapnak letöltendőt Magyarországon. Ellentétben például az Egyesült Államokkal, ahol ugyanebben a nemzetközi ügyben, ugyanilyen elkövetőket 5 évre leültettek.

Az Index most kikérte az Országos Bírósági Hivataltól a gyermekpornográfia miatt felnőttek ellen hozott jogerős ítéletek statisztikáit az elmúlt 5 évből. A Büntető törvénykönyv 204. paragrafusa szerint aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt

• megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
• készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig,
• forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Fontos előrebocsátani, hogy a törvény előtt Kaleta Gábor a legkevésbé súlyos esetek közé tartozik, hiszen ő „csak” tartotta a képeket, és a Btk. - sokat bírált módon - nem tesz különbséget aközött, hogy valaki 2 darab képet tölt le, vagy 19 ezret. A büntetlen előélet viszont enyhítő körülmény.

Az OBH adataiból az derül ki, hogy 2015 és 2019 között összesen 357 felnőtt embert ítéltek el Magyarországon gyermekpornográfiáért. A statisztikában ebből

• 28 százalék a letöltendő szabadságvesztés (101 ilyen ítélet volt),
• 56 százalék a felfüggesztett szabadságvesztés (200) és
• 16 százalék ennél is enyhébb büntetés (56).

Még azok sem kaptak mind letöltendőt, akik halmazati elkövetők

- jegyzi meg az Index. A cikkben közölt táblázatból pedig az is kiderült, hogy a gyerekjogvédő szervezetek szerint hatékony megelőző intézkedést, a foglalkozástól eltiltást elenyésző arányban, összesen 8-szor szabta ki a bíróság.

Ahogy azt az Átlátszó alkotmányjogi blogja nemrég megjegyezte, a gyerekpornográfia birtoklását „a törvényalkotó éppen annyira minősíti súlyosnak, mint a közismertebb bűncselekmények közül a súlyos (nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó) testi sértést, a nagyobb (félmillió és ötmillió forint közötti) értékre elkövetett lopást vagy sikkasztást, a közúti veszélyeztetés (személyi sérülést nem okozó) alapeseteként minősülő büntetőfékezést vagy a csoportos garázdaságot. Ezek első bűntényesek esetében szintén nem vezetnek általában végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására” - írják az elemzésben, amely végül arra jut, hogy „a komolyabb súlyú büntetések kiszabását a gyermekpornográfia fogyasztóira jelenleg a Btk. zárja ki.”

A vonatkozó törvények módosítását több ellenzéki párt mellett a Fidesz is kezdeményezte, egy Kocsis Máté vezetésével felálló bizottság fogja kitalálni ősszel, mit kellene tenni.