Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának harmadik napján Orbán Viktor miniszterelnök a sajtótájékoztatóján a helyreállítási alap nagyságáról és elosztási arányairól szóló, a takarékos és a mediterrán államok közötti vitát Hollandia és Olaszország szembenállására egyszerűsítette le. Azt mondta, Magyarország Olaszország pártján áll, mert „oda kell a pénzt küldeni, ahol arra szükség van”. Az uniós kifizetések jogállamisághoz kötéséről Orbán úgy fogalmazott:

„Én semmit nem kezdeményeztem. Tegyük világossá: ha nem jön létre a megállapodás, az nem miattam lesz, hanem a holland fickó miatt. Ő az, aki kezdeményezett valamit. Én a status quót védelmezem, ahogy az ma van. (…) Szóval ha megszakadnak a tárgyalások, az miattuk lesz, nem miattam. Nem szeretek ujjal mutogatni, de a holland úr a felelős azért a felfordulásért, amiben most vagyunk.”

Orbán azt mondta: „A piros sarokban Hollandia áll, a kékben pedig Magyarország, ez ilyen egyszerű.” „Nem tudom, mi az oka ennek, de a holland miniszterelnök nagyon erősen támad minket” – mondta Orbán, aki szerint az EU-s vezetők között „100 százalékos egyetértés van a jogállamiságról”, és „ha valaki nem hajlandó elfogadni a jogállamiságot, rögtön el kell hagynia az Európai Uniót”, „nem anyagilag kell megbüntetni, hanem mennie kell, mert ez a közösség a jogállamiságra épül”.

A javaslatot, ami jogállamisági feltételrendszerhez is kötné a pénzek elosztását, Charles Michel terjesztette be, de a takarékoskodó államokat Mark Rutte holland miniszterelnök képviseli a legkeményebben. (A tervezetet több év alatt dolgozta ki az Európai Bizottság, azon Michel kompromisszumos álláspontja sokat puhított – írja az Eurológus.)

A Reuters azt írja, hogy ugyan Mark Rutte nem az a színes figura, aki egy nemzedékkel korábban a brit Margaret Thatcher volt, a brexit után ő lehet a takarékoskodók vezetője, és ebben a holland társadalom is támogatja: a hollandok kétharmada támogatja az EU-tagságot, viszont az adófizetők tudják, hogy azok között vannak, akik arányaiban a legtöbbet fizetik be az uniós költségvetésbe, ezért népszerűtlen az az álláspont, hogy több pénzt kellene adni rá.

A Guardian azt írja, a jogállamiságról szóló vita eltörpül a támogatások méretét és formáját érintő vitához képest, amiben Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország a „takarékos” országokként Franciaországra és Németországra gyakorolnak nyomást, hogy a rendelkezésre álló támogatások értékét 500 milliárd euróról 350-re csökkentsék, miközben növelik a költségvetési hozzájárulásukban jelenleg alkalmazott visszatérítések mértékét, és összesen 750 milliárd eurósról 700 milliárdosra vigyék le a főképp a koronavírus-járvány által leginkább sújtott déli országokat segítő helyreállítási csomagot. Luxemburg miniszterelnöke, Xavier Bettel azt mondta, még nem látott ilyen heves vitákat az EU-csúcsokon.

Mark Ruttét olasz és spanyol diplomaták Mr No No No!-ként emlegetik, miután áprilisban elterjedt egy videó, amin egy holland kukás azt kiabálta Rutténak, hogy ne adjon pénzt „azoknak az olaszoknak és franciáknak”, amire ő azt válaszolta, hogy: „Ó, nem, nem, nem. Emlékezni fogok erre.”

A kritikusok szerint viszont helytelen, hogy a hollandok nem akarnak több kiadást, tekintettel az ország más EU-s tagországokkal szembeni kereskedelmi többletére. Az Unicredit közgazdásza, Erik Nielsen vasárnap úgy érvelt, hogy 2018-ban Hollandia nettó költségvetési hozzájárulása 2,4 milliárd euró volt, „ami a valós pénzügyi történetnek csak egy kis részét mondja el”, ugyanis a Tax Justice Network szerint ugyanebben az évben a holland adóparadicsom-struktúráknak köszönhetően 6,7 milliárd eurót nyerhettek Németországból, Franciaországból, Olaszországból és Spanyolországból származó adóbevételekből.

Csakhogy a helyi belpolitika is szerepet játszik az ügyben: a mostani jobbközép kormánynak nincs többsége a parlamentben, a márciusban várható nemzeti választáson Rutte konzervatív pártjának a szélsőjobboldallal kell versenyeznie az euroszkeptikus szavazókért, úgyhogy ha Rutte túl sok kompromisszumot köt, azt a szavazók torolhatják meg jövőre.

Orbán a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy: „Új mechanizmust szeretnének bevezetni, ami eddig nem létezett. Szerintem kérdéses, hogy van-e egyáltalán alapja a szerződésben. Egy volt kommunista országból jöttem. Amikor a kommunista rezsim úgy döntött, hogy megtámad minket, nem tisztázott jogi kifejezéseket használtak, pontosan ugyanolyanokat, mint amiket a holland férfi javaslatában írtak… „Általános hiányosságok” – mondják. Amikor a rendőrség letartóztatott, és megkérdeztem tőlük, mit tettem, ami illegális volt, azt mondták, általános hiányosságok voltak. Mi az ördögöt jelenet ez?”

Válaszul Rutte hétfőn azt mondta: „Nem azért vagyunk itt, mert később egymás születésnapi partijain leszünk vendégek. Azért vagyunk itt, hogy a saját országunk számára üzleteljünk. Mindannyian profik vagyunk.”

Arancha Gonzalez Laya spanyol külügyminiszter hétfőn azt mondta, Spanyolország nem utasítja el a koronavírus-világjárványból való kilábalás segítése érdekében folyósított uniós pénzeket, sem pedig azt, hogy erőteljesebben figyeljék azok elosztását. „Nagy geopolitikai zavarok és gazdasági mutációk idején vagyunk, amik mély strukturális változásokat kényszerítenek ránk” – mondta.

A múlt kedden a magyar parlament határozatban javasolta, hogy Orbán vétózza meg az EU költségvetését és a gazdasági mentőcsomagját, ha a 7-es cikkely alapján indított jogállamisági eljárást nem zárják le, és ha jogállamisági feltételekhez kötik a támogatásokat. Ugyanaznap a német kormány EU-ügyekért felelős államtitkára arról adott elő, hogy a kormányának kiemelten fontos szándéka, hogy a jogállamisági feltétel erős legyen az új költségvetésben, és az EU soros elnökeként tovább akarják vinni a 7-es cikkely szerinti eljárásokat is.

Macron újságíróknak azt mondta, aggódik a helyreállítási csomag méretének csökkentésére tett kísérletek miatt, mert azokon elúszhat a megállapodás. Merkel figyelmeztetett, hogy nincs garancia a sikerre. A második EU-csúcsra július utolsó hetében kerül sor, de azt akadályozhatja a koronavírus-járványok második hulláma is. (Reuters, Guardian)