A Fidesz tizenegyéves programját szavaztatná meg az MSZP
2020 július 13., 09:10
A német kormány ragaszkodik azokhoz az EU-s eljárásokhoz, amiket a magyar parlament elutasított
- Kedden a magyar parlament határozatban javasolta, hogy Orbán Viktor vétózza meg az EU költségvetését és a gazdasági mentőcsomagját, ha a hetes cikkely alapján indított jogállamisági eljárást nem zárják le, és ha jogállamisági feltételekhez kötik a támogatásokat.
- Szintén kedden a német kormány EU-ügyekért felelős államtitkára arról adott elő, hogy kormányának kiemelten fontos szándéka, hogy a jogállamisági feltétel erős legyen az új költségvetésben, és az EU soros elnökeként tovább akarják vinni a hetes cikkely szerinti eljárásokat is.
- A két igény egyszerre teljesíthetetlen.
- Ugyanezen a napon Orbán Viktor valószínűleg megegyezett a baloldali portugál miniszterelnökkel, hogy engedje el a jogállami feltételeket, és cserébe ő megszavazza a déli államnak létfontosságú mentőcsomagot.
Kedden a magyar parlament rendkívüli ülésen fogadott el egy határozatot arról, hogy milyen feltételek teljesülése esetén szavazhatja meg Orbán Viktor az EU következő hétéves költségvetését az Európai Tanácsban.
Az erről szóló tanácsülés pénteken kezdődik Brüsszelben, és a parlament arra szólította fel a magyar miniszterelnököt, hogy csak akkor fogadja el a tervezetet, ha előtte lezárják a Magyarország és Lengyelország ellen folytatott jogállamisági eljárást, amelyeket az EU alapszerződésének hetes cikkelye alapján indítottak. Azt is kikötötte a parlament, hogy Orbán nem szavazhat meg olyan költségvetést, amelyben "jogállamiság" címszó alatt "politikai és ideológiai feltételekhez kötik" az EU-s támogatások kifizetését. Azaz ne fordulhasson elő, hogy elveszik a pénzt attól az országtól, amelynek kormánya rombolja a demokráciát.
A tét nem csak a 2028-ig tartó költségvetés elfogadása, hanem az EU történetének legnagyobb gazdaságélénkítő csomagjának megszavazása is, amellyel a járvány okozta gondokat enyhítenék. A csomag ugyanis a következő költségvetés része lenne a tervek szerint, ezért egyetlen szavazással döntenének a két kulcsfontosságú témáról.
A csomaggal kiegészített költségvetés elfogadása a legtöbb EU-s tagállamnak rendkívül fontos, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is történelmi jelentőségűnek nevezte megszavazásukat. A tét az euró stabilitása, hiszen a rendkívüli pénzeső nélkül félő, hogy Olaszország csődbe menne, de több másik déli tagállam fizetőképessége is nagy veszélyben van.
Elfogadásukhoz teljes egyetértés kell: minden egyes tagállam vezetőjének, és az Európai Parlamentnek is vétójoga van.
Van még néhány erős magyar feltétel a keddi határozatban ezeken kívül is, korábbi cikkünkben foglaltuk össze őket. E két feltételt azért érdemes kiemelni most, mert főleg a hetes cikkely szerinti eljárás esetében lehetetlennek látszik a kompromisszumos megoldás, ott ugyanis a magyar parlamenti határozat teljesen világosan fogalmaz: ha az eljárás nincs lezárva, akkor Magyarország nem szavazhatja meg a költségvetést.
A jogállamisági feltétel elutasítása már egy kicsit maszatosabban hangzik, mert azt a mondatot lehet úgy is értelmezni, hogy csak a politikai motivációval átitatott megközelítést kell elutasítani - meg lehet úgy is értelmezni, hogy magát a rendszert látja a magyar parlament politikai motivációval átitatva. (A mondat szó szerint így hangzik: "A források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.") A magyar kormány egyébként már 2018 augusztusában bejelentette, hogy megvétózza a költségvetést, ha a jogállamisági kondíciók szerepelnek benne.
Berlinben nagyon másképpen látják
Éppen a magyar parlamenti szavazással egy időben tartott előadást a német kormány EU-s ügyekért felelős államtitkára a Friedrich Ebert Alapítvány online rendezvényén (ez a német szociáldemokrata párt alapítványa, és a jelenlegi német kormányban a külügyi tárca hozzájuk tartozik). Michael Roth államtitkár a következő fél év EU-s programjáról beszélt, abból az alkalomból, hogy a hó elején a német kormány vette át a soros elnökséget az EU-ban, azaz ők alakíthatják a Tanács napirendjét, és nekik kellene kikényszeríteniük a kompromisszumot a vitás esetekben.
Roth az előadását azzal kezdte, hogy a jogállamiság, a közös európai értékek erősítése a német elnökség legfontosabb ügye. Csak ezek képviseletében, és a jogállamiságot veszélyeztető tendenciák megfékezésével erősödhet meg az EU szerinte, márpedig a német elnökség fő célja, hogy a járvány okozta válságból erősebben jöjjön ki az unió, mint amilyen a járvány előtt volt.
Már bevezetőjében üdvözölte, hogy idén először az Európai Bizottság nem csak a tagállamok gazdasági helyzetéről ír jelentést, hanem a jogállamisági helyzetéről is. (E jelentés lehetne az alapja a pénzelvonásoknak.)
A következő költségvetés legfontosabb újításának tartja, hogy a jogállamisági feltétel bekerül a szabályok közé.
A német elnökség kiemelten fontos törekvéseként jelentette be, hogy folytatni kívánják a magyar és a lengyel kormány ellen indult hetes cikkely szerinti eljárásokat.
Arról is beszélt, hogy a berlini kormány szeretné, ha nagyon gyorsan megszavaznák a tagállamok a gazdaságélénkítő csomaggal bővített költségvetést, mert az egész európai gazdaság számára kulcskérdés, hogy időben sikerül-e megnyugtatni a piaci szereplőket. Jelezte, hogy ennek érdekében a német kormány rendkívül sok pénzt hajlandó belerakni a közös költségvetésbe, és a többi kormánytól is hasonlóan felelős döntéseket vár.
Kérdésünkre, hogy a jogállamiságról és a hetes cikkelyről szóló magyar parlamenti szavazás nem rontja-e a terv végrehajtásának esélyét, azt mondta, hogy továbbra is optimista az elnökségi terveiket illetően. Megjegyezte, hogy sok országnak sokféle gondja van a jelenlegi tervezettel, és ezért nehéz döntés lesz az elfogadása, de továbbra is bízik minden ország vezetőjének felelősségtudatában, hogy felismerik a helyzet rendkívüli súlyát.
Arra is kitért, hogy az Európai Parlament - amelynek szintén vétójoga van - már megszavazta, hogy a jogállamisági kritériumok hangsúlyosan jelenjek meg a pénzosztásban, ebben szinte az összes frakció egyetértett, úgyhogy ezt a feltételt nem lehet kivenni a költségvetésből.
Ezek alapján nagyon kemény viták jöhetnek a Tanácsban, amelyeknek egyik főszereplője váratlanul Magyarország lehet, bár eddig úgy nézett ki, hogy inkább a déliek és északiak küzdelme lesz a meghatározó, a mentőcsomag méretét és jellegét (kedvezményes hitel vagy vissza nem térítendő támogatás) illetően.
A helyzetet némileg oldhatja, hogy a kedden elfogadott magyar parlamenti határozat jogilag nem köti Orbánt, elvben engedhet belőle, ha úgy érzi, hogy az európai megegyezés fontosabb a fideszes képviselők véleményénél.
Ha a német vezetést még nem is, a portugált már meggyőzhette Orbán
Kedden Orbán Viktor a portugál miniszterelnököt fogadta, akinek országa nagy kedvezményezettje volna a mentőcsomagnak. Júniusban Orbán éppen Portugáliával példálózott, amikor a csehországi V4 csúcson elmagyarázta, hogy miért nem tetszik neki a mentőcsomag: "Portugália hasonló méretű és fejlettségű ország, mint Magyarország, de Magyarország 30 százalékkal kevesebbet kapna, és ez biztos nincs így jól" - jelentette ki akkor.
A magyar fél nem adott ki semmilyen közleményt sem a találkozó után, a portugál sajtónak viszont nyilatkozott António Costa miniszterelnök. Arról beszélt, hogy szerinte szét kell választani a jogállamisági vitákat a pénzügyi vitáktól, "hiszen a szabadságot nem lehet megvásárolni". Ezt a portugál lapok úgy értelmezték, hogy Orbán máris szerzett egy szövetségest az ügyéhez: a mentőcsomagra nagyon számító portugál kormányfő kész puhítani a jogállamisági feltételeken, hogy Orbán ne vétózzon a hétvégén Brüsszelben.
A brüsszeli csúcs előtt nagyüzemben mennek az egyeztetések. Costa a hétvégén például olasz és spanyol kollégájával tárgyalt, a csomag fő kedvezményezettjeinek közös álláspontjáról; hétfőn Hágában egyeztetett a mentőcsomagot kurtítani akaró holland miniszterelnökkel; míg Merkel német kancellár Conte olasz kormányfőt fogadta Berlin melletti nyaralójában.