Orbán Viktor felébredt, és libernyáknak nevezte a brüsszeli vitapartnereit

Reggel 4 hírlevél
Amit tudni kell, minden reggel.

A miniszterelnök kedden azzal jött haza az uniós csúcsról, hogy most két nap alvás következik neki. (Amíg aludt, kirúgták az Index főszerkesztőjét.) Péntek reggelre azonban Orbán Viktor felébredt, és a Kossuth Rádióban a több napig tartó költségvetési vitát értékelve elmondta: 

Magyarországnak, nekem személyesen szerencsém van, mert én voltam katona, a fél életemet edzőtáborokban és öltözőkben töltöttem el. 

És nem vagyok a régi, de néhány ilyen libernyákot, akikkel vitatkoznom kellett, azokat azért még elviszem a hátamon. 

Tehát a fizikai megterhelését a tárgyalásoknak azt én az átlagosnál jobban bírom is meg bírtam is.”  

Szerinte az egész tárgyalássorozatot magyarul vagy közép-európaiul úgy lehet összefoglalni, hogy „a magyar és a lengyel erők Brüsszelnél megállították a liberális nemzetközi brigádok támadását”. Azt, hogy az uniós támogatásokat jogállami feltételekhez akarták kötni, Orbán Viktor úgy fordította le a magyar hallgatóknak, hogy a bevándorláspárti országok „azóta gyűlölnek bennünket”, mert nem engedjük, hogy a migrációs politikájuk érvényesüljön.

A miniszterelnök heroikus küzdelmei mellett szóba került a járványhelyzet is, amiről megállapította: „Úgy látom, hogy a környező országokban baj van, 

és nagyon nagy együgyűség kell ahhoz, hogy az ember azt gondolja, hogy ül egy kedvező helyzetben, körülötte mindenkinek nő a fertőzése, és ez nem jön be Magyarországra. 

Tehát az biztos, hogy ha nem teszünk semmit, akkor be fogják hurcolni ide a vírust, sőt mi magunk fogjuk behurcolni, mert jövünk-megyünk. Ezért most arra kell figyelni, hogy a határátkelő helyeken nagyon világos, egyszerű, egyértelmű, pontos szabályok legyenek”. A legfontosabbnak nevezte, hogy az Operatív Törzs három kockázati kategóriába sorolta az országokat.

Majd kitért az iskolarendőrségre is: „A baj nagyobb azért, mint az ember gondolná. Meg egyébként kínos is erről beszélni, mert végül is a szabálysértő szülők meg gyerekek is a mi nemzetünkhöz, a mi közösségünkhöz tartoznak. És az ember nem szívesen beszél a saját gyengeségéről, márpedig ez a jelenség a magyar, közös életünk gyengesége, kritizálható, időnként szégyellnivaló pontja, de ha meg akarjuk ezt a helyzetet oldani, akkor kell róla beszélni, akármennyire is kínos és kényelmetlen”

Elmondta, hogy vannak az országnak olyan részei, ahol „úgy elvadultak a dolgok, és az emberi érintkezés érintkezés olyan alapvető szabályit is figyelmen kívül hagyják, hogy nem garantálható, hogy a szülők és a gyerekek megadják a tiszteletet a a pedagógusnak”. Hozzátette, hogy „nem is csak a gyerekek okoznak problémát, hanem „az iskolába betörő, ott hangoskodó, ott erőszakosan fellépő szülők is”.

Orbán azt mondta, nem hajlandó eltűrni azt, hogy a tanítónők, tanárnők rettegjenek vagy féljenek, miközben mások javára végzik a munkájukat. „És miután ma már kiment a divatból a gyerekek megfegyelmezésének az az eszköze, ami az én időmben még általános volt. És a végeredményt tekintve talán nem is volt helytelen. És kiment a divatból az is, hogy a szülőket nem engedték be az iskolába, és világossá tették, hogy az iskolában tanár van meg gyerek, a szülőt meg majd behívják, amikor szükséges, mert a gyereknek valami félresikerült vagy mert szülői értekezlet van. Ma vannak helyek, ahol a szülők azt gondolják, hogy oda csapatostul be lehet menni, hőzöngeni lehet, és tiszteletlenül lehet beszélni meg fenyegetően lehet fellépni a tanárokkal szemben.” Azt mondta, ha ezt megtörténik, akkor ott azonnal cselekedni kell, ezért vezették be az iskolaőrséget. Megjegyezte, hogy bizonyos rendnek lennie kell, ezért 

nem lesz Amerika ebben az értelemben”.