Lengyelország is otthagyná az Isztambuli Egyezményt, mert nem kér a „genderideológiából”

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel

„Az elnökválasztás előtti szavainkat tettekre váltva” – vezette fel Zbigniew Ziobro lengyel igazságügy-miniszter szombati bejelentését, miszerint

a kormány hivatalosan kezdeményezi Lengyelország kiléptetését a nők elleni erőszak visszaszorításáról szóló Isztambuli Egyezményből.

A negyvenmilliós lakosságú, ezzel az EU negyedik legnépesebb tagállamának számító Lengyelország 2015 óta tagja az egyezménynek, amelyet 2011-ben fogadott el a 47 tagállamból álló Európa Tanács.

Akkor a jobbközép, européer Polgári Platform kormánya volt hatalmon. A most kormánytöbbséget adó ultrakonzervatív, nacionalista Jog és Igazságosság Pártja (PiS) az egyezménynek éppen azzal a megállapításával nem ért egyet, amelyet a nemzetközi, emberi jogi színtéren a legnagyobb érdemének tartanak:

hogy a nők elleni erőszak a nők társadalmi alárendeltségének, és az ezt jóváhagyó társadalompolitikának a következménye.

A kilépési szándék híre már július 16-án felröppent: aznap beszélt róla először Marlena Maląg családügyi miniszter. Így történhetett, hogy már július 24-én, egy nappal Ziobro hivatalos bejelentését megelőzően tüntetéseket tartottak Lengyelország-szerte a lépés ellen tiltakozó civilek. Varsóban több ezres tömeg követelte a folyamat azonnali visszafordítását.

Fotó: Artur Widak/NurPhoto via AFP

Erre azonban csak nagyon kevés esély van. A PiS vezette kormánykoalíció ugyanis két hete kapott újabb felhatalmazást a politikája folytatására azzal, hogy – ha csak kis előnnyel is – a párt jelöltje, a 2015 óta hivatalban lévő Andrzej Duda nyerte az elnökválasztást. Márpedig a Duda-kampány egyik leghangsúlyosabb ígérete épp az „LMBTQ-ideológia” elleni harc tovább folytatása, és ezzel párhuzamosan a hagyományos lengyel családok védelme volt.

Az Isztambuli Egyezményből való kilépés indoklásában pedig most mindkét téma megjelenik.

A genderideológia a legnagyobb baj

Jarosław Kaczyński pártja, a PiS politikusai ugyanazzal az érvrendszerrel sürgetik az Isztambuli Egyezményből való kilépést, mint amivel a magyar kormány idén májusban megindokolta, miért viszi a parlament elé az egyezmény ratifikációját elutasító határozatot.

A kulcsszó: a genderideológia.

Egyik kormány sem tudja elfogadni, hogy az Isztambuli Egyezmény a női és férfi társadalmi nemi (gender) szerepek alá-fölérendeltségéből, egyenlőtlenségéből vezeti le a nők elleni erőszak elterjedtségét.

Az egyezmény arra kötelezi az ahhoz csatlakozó államokat, hogy tegyenek ennek a szemléletnek a megváltoztatásáért. Például az oktatáson keresztül, az iskolában a nemek közötti egyenlőségről, az egymás kölcsönös tiszteletén alapuló, erőszakmentes emberi kapcsolatokról tanítva, és a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos tudatosságra nevelve a gyerekeket.

Transzparens az Élet és Család Menete című, LMBTQ-ellenes tüntetésről, 2019-ből, Lengyelországból.Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto

Zbigniew Ziobro mostani nyilatkozata alapján ez utóbbiról nem akar hallani az ultrakonzervatív, a katolikus egyházzal szorosan összefonódott lengyel kormány. Meggyőződésük, hogy a társadalmi nemek (gender) oktatása az iskolákban egyet jelent az „LMBTQ-ideológia” terjesztésével. Pedig az egyezmény oktatásra vonatkozó szövegrésze még csak nem is említ a szexuális orientációval, vagy a nemi identitással kapcsolatos témákat.

Aláássa a család intézményét

A másik ellenérv az Isztambuli Egyezménnyel szemben, hogy „kikezdi” a hagyományos családmodellt, mint értéket. Valójában azonban – helyesbít a lengyel ombudsmani hivatal ebben a Gazeta Wyborczában megjelent cikkben – az Isztambuli Egyezmény nem ítél el vagy hagy jóvá egyetlen családmodellt sem. Csupán arra kötelezi az egyezményben részt vevő államokat, hogy adják meg a maximális segítséget azoknak az embereknek – leggyakrabban nőknek és gyerekeknek –, akik családon belüli erőszak áldozatává válnak.

„A valódi kárt a család intézményében maga az erőszak, és annak elbagatellizálása teszi, és nem azok a szereplők, akik az áldozatok védelméért dolgoznak”

– mondta az ombudsman. Az Isztambuli Egyezmény egyik legfontosabb hozadékaként említette, hogy a lengyel jogszabályok már lehetővé teszik annak megtiltását, hogy a bántalmazó megközelítse – vagy, ha ez szükséges, elhagyja – azt a lakást, amit az áldozattal osztott meg.

A vallás az oka?

A lengyel kormány harmadik aggálya, hogy értelmezésük szerint az Isztambuli Egyezmény a vallást és a vallásos értékrendet teszi meg a nők elleni erőszak egyik okának. A már idézett ombudsmani állásfoglalás szerint azonban ez sem igaz. Az egyezmény mindössze megköveteli az abban részt vevő államoktól: garantálják, hogy a jogrendszerükben nem mentesíti az elkövetőket a felelősségre vonás alól, ha a kultúrájukra, a szokásaikra, a vallásuk diktálta szabályokra, esetleg becsületük védelmére hivatkozva bántalmaztak nőket.

A nők elleni erőszak és a szexuális erőszak ellen tüntetők Lyonban, 2017-ben, a MeToo mozgalom indulása idején.Fotó: Nicolas Liponne/NurPhoto

Amit viszont tényleg előír az egyezmény, az a tagállamoknak azon felelőssége, hogy 

komolyan tegyenek azoknak a társadalmi hagyományoknak, szokásoknak és gyakorlatoknak a leküzdéséért, amelyek a nők alacsonyabb rendűségének gondolatán, vagy a nők és férfiak sztereotipikus szerepein alapulnak.

Nemzetközi sajnálkozás

A hírt, hogy Lengyelország kilépne az Isztambuli Egyezményből, hamar kommentálta az Európa Tanács főtitkára, Marija Pejčinović Burić. „Ha Lengyelország kilép az egyezményből, az óriási visszalépést jelent majd a nőket érő erőszak elleni küzdelemben Európában” – írta vasárnapi közleményében. „Az Európa Tanács készen áll rá, hogy az egyezménnyel kapcsolatos esetleges félreértéseket, tévhiteket tisztázza egy építő jellegű párbeszédben.”

Ezen kívül több európai parlamenti képviselő is kifejezte rosszallását a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban: Iratxe García Pérez, a szocialisták pártcsaládjának spanyol vezetője Twitter-üzenetben vállalt szolidaritást a kormány döntése ellen tüntetőkkel. Dacian Cioloş, volt román kormányfő, jelenleg EP-képviselő, a Renew Europe csoport vezetője szerint „az Isztambuli Egyezmény ügyét a saját konzervativizmusuk bizonyítására használni egy újabb szánalmas és sajnálatra méltó lépés a PiS-kormány egyes tagjaitól”. Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, EP-képviselő pedig botrányosnak nevezte a lépést, hozzátéve: „az erőszak nem lehet hagyományos érték” –  számolt be a Guardian.

Az Európa Tanács strasbourgi épülete.Fotó: FREDERICK FLORIN/AFP

A lengyel kormány mindkét minisztere, Ziobro és Maląg is hangsúlyozták nyilatkozataikban: a kormány álláspontja szerint Lengyelország jogrendszere önmagában is megfelelő védelmet biztosít a nők elleni és családon belüli erőszak áldozatai számára. A magyar kormány tagjai is pont ezzel szoktak jönni, amikor az „ideológiával átitatottnak” tartott Isztambuli Egyezmény ratifikálása ellen érvelnek. Rendszerint, amikor egy szörnyű családirtásról, vagy végzetes kapcsolati erőszakról szóló eset nyomán kerülnek lépéskényszerbe. (Oko Press, Gazeta Wyborcza, Guardian)

A fenti képen: szolgálólánynak öltözött tüntetők a július 24-i varsói tüntetésen. (Aleksander Kalka/NurPhoto)