Megmenekült a Hajógyári-sziget egyedi ártéri élővilága, a kormány annyira megsértődött ugyanis, hogy nem épít itt se gátat, se mást

Új fejezet kezdődik a 444 életében.
Érdekel

A csütörtöki kormányinfón jelentett be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, hogy a kormány teljesen letett a Hajógyári-szigeten tervezett árvízvédelmi gátépítésről, illetve nemcsak arról, hanem a szigetre tervezett más fejlesztésekről is és hozzá sem nyúlnak a helyszínhez.

Így gátakat sem építenek, vagyis nem kell kivágni az egyedi ártéri erdősáv jelentős részét és nem szűnik meg a fővárosban ritkaságnak számító természetes partszakasz sem. 

Az utóbbi hetekben több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy mit tervez a kormány a Hajógyárin, ebben a legrészletesebben. A lényeg az, hogy a szigetet, aminek a déli, Árpád hídhoz közel eső csücske, ahol az egykori hajógyár épületei - a Vizoviczki-birodalom valaha volt diszkói - illetve az ókori római helytartói palota romjai is találhatók, állami tulajdonban van, míg a nagyobbik, északi, parkos-játszóteres terület a fővárosé és a III. kerületé. Az állam egy tavalyi határozata nyomán azt tervezte, hogy a kezében lévő részen a hajógyári épületeket közösségi térré alakítja, a helytartói palotai romjait feltárja és ott szabadtéri múzeumot alakít ki, a Duna főágának partján pedig vadonatúj nemzeti kajak-kenu központot épít, amit Kovács Katalinról nevez el. 

A terv része volt, hogy a szigetet - ami teljes egészében hullámtér, amit a legnagyobb árvizek képesek csak elárasztani - árvízvédelemmel látják el. A projekttel szembeni tiltakozást, amire Gulyás is utalt, az váltotta ki, hogy több verzió közül a projektnek egy olyan változatát kezdték részletesen kidolgozni, ami nemcsak a megvédendő épületekkel teli déli csücsköt, hanem a teljes szigetet gáttal vette volna körül. Így azt az északi részt is, ahol elvileg nincs semmi megvédendő, hiszen nem lakik ott senki és épített intézmények sincsenek. A teljes sziget körbegátazása ellen azért szólaltak fel többen, mert az építkezés miatt ki kellett volna vágni a sziget egyedi értékét adó partmenti erdő komoly részét, de ahol nem, a természetes partot ott is kőszórássá alakítottál volna át. 

Az ötlet ellen tiltakozott az ellenzéki vezetésű Főváros és Óbuda önkormányzata is. De nemcsak ők. Ebben a cikkben mutattuk be, hogy Bús Balázs, a III. került korábbi, fideszes polgármestere szó szerint elszaboltálta a gátépítés előkészítő munkálatait, annyira ellenezte a többszáz fa kivágásával járó tervezett természetátalakítást.

Gulyás mostani bejelentésének értelmében befejezik ugyan a gátrendszer tervezését, nem építik meg azt, de a többi tervezett épületet, így a kajak-kenu-központot sem. Amit máshol viszont meg akarnak valósítani. Gulyás lehetséges helyszínként a Velencei tavat említette.

A kormánydöntés annyiban meglepő, hogy a tiltakozóknak jellemzően nem a kajak-kenu központtal vagy a szervezett szabadtéri múzeummal volt bajuk, hanem csak a parkot feleslegesen megvédő, környezetpusztító gátrésszel. Az egész folyamat elején ráadásul többféle lehetőséget is megvizsgáltak és a négy lehetséges opció közül kettő is arról szólt, hogy létező megoldás lenne csak a déli szigetrészt körbegátazni, megvédve a közösségi teret, a sportközpontot és a romokat, ami ellen senki sem tiltakozott.

Update: Szabó Tímea óbudai parlamenti képviselő ezzel a poszttal ünnepelte a sziget megmenekülését: