Ez a stadion alighanem már meg fog épülni a Duna-parton

Ha lehet valami jót kiemelni az év egyik legmelegebb napján a IX. kerületi polgármesteri hivatal fülledt termében tartott közmeghallgatásból, az feltétlenül az az örvendetes tény, hogy a civil hozzászólók szinte mindegyike lényegre törően fogalmazta meg a kérdését. Nem bonyolódtak bele hosszadalmas és követhetetlen vélemény görgetegbe, arra voltak kiváncsiak: miért Pest egyik utolsó, beépítetlen Duna-parti területén, a IX. kerület déli részén épül az atlétikai világbajnokságra szánt stadion, ahelyett, hogy ott közparkot alakítanának ki.

A helyzetet az már kissé bonyolította, hogy Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere sem ért egyet sem a stadionépítéssel, mert szerinte is értelmesebb dolgokra lehetne közpénzeket költeni, sem a helyszínnnel, mert a Duna-parton szerinte is jobb lenne egy közpark. Mégis támogatja az általa módosított projektet, mert az több tízmilliárdos fejlesztést hoz a kerületnek.

A közmeghallgatást a StadiOFF nevű civil szervezet kezdeményezte, ők májusban kezdtek kampányolni a Duna-parti stadion ellen. Abból a szempontból mindenképpen későn, hogy a helyszínt már jó régen kinézte a kormány, ez lett volna a kormányzati vágyak szintjén azért teljesen még nem eltemetett budapesti olimpia egyik központi része. Az olimpiára ugyan a halványnál is kevesebb esély van, atlétikai világbajnokság jó eséllyel lesz 2023-ban Budapesten. Ennek a rendezési jogát ugyanis valóban elnyerte a főváros. Erre az alkalomra épülne egy atlétikai stadion. (Azért kell külön stadion a már megépült Puskás Aréna mellé, mert abba nem tettek futópályát a jobb szurkolói futballélmény miatt, így a nemzeti stadion atlétikai versenyek megrendezésére nem alkalmas.)

Az atlétikai stadion helyszínét már 2017-ben kijelölték, és nem is tűnt úgy, hogy lenne ezzel fennakadás, amíg a fideszes Bácskai János volt a polgármester. Csakhogy jött a 2019-es önkormányzati választás, ahol egyebek között a stadionstopot hangoztató szlogennel nyert a IX. kerületben Baranyi Krisztina és lett főpolgármester Karácsony Gergely. A civilek most helyben erre az ígéretére emlékeztették Baranyit.

A polgármester szerint ő már kényszerpályán mozgott. Közvetlenül a győzelme után keresték meg, hogy támogatja-e a stadionépítést, amire elsőre az volt a válasza, hogy általában sem, ezen a helyszínen végképp nem, tervezzék át máshova. Amikor kiderült, hogy erre már nincs idő, így vagy itt lesz vagy sehol, Baranyi több olyan elemmel is kiegészítette a projektet, amit a kerület számára fontos. Kért egy hatszintes egészségügyi szakrendelőt, óvodát, a soroksári-ráckevei Duna-ág szennyvíziszapjának kikotrását, nyolc, borzalmas állapotban lévő önkormányzati bérház rehabilitációját és a betonkaréj köré közösségi terek létrehozását. Miután a kormány kényszerhelyzetben volt, azt a presztizsveszteséget pedig nem akarta bevállalni, amit a világ egyik legjelentősebb sporteseményének lemondása jelentene, belement az alkuba. Baranyi szerint ezzel több tízmilliáros olyan plusz beruházáshoz jutott a kerület, amire nem lett volna pénze (a kerület teljes éves költségvetése 20 milliárd forint körül van).

Miután tavaly novemberben a már ellenzéki többségű kerületi önkormányzat és a fővárosi közgyűlés is jóváhagyta az atlétikai világbajnokság megrendezéséről szóló határozatot, benne a stadionépítéssel, a projekt pedig azóta is megy előre, Baranyi azt mondta a Duna-partot megmenteni akaró civileknek, hogy már nincs döntési pont. „Ezt a békát le kell nyelni” - mondta a polgármester a stadionról, szerinte olyan opció már nincs, hogy a stadion helyett legyen közpark, csak a stadion mellett lehet, a többi csatolt fejlesztéssel együtt. Nem úgy tűnt, hogy a politikai racionalitás meggyőzte volna a civileket, akik szerint nem kellene lestadionozni a Duna-partot. Volt, aki azt mondta, hogy szereti az atlétikát, maga is sportolt, eljár például a salgótarjáni ugrógálára is, mégsem szeretné, hogy itt legyen egy stadion.

Baranyi ugyanakkor arra emlékeztette őket, hogy ennek a területnek egy részén korábban betongyár volt, a saját gyártású betonból százezer köbmétert bele is építettek a földbe. A másik része a Vitukié volt, a kerületiek be sem mehettek ide. A kerületnek sem a megvásárlására (hiszen állami terület), sem a rekultivációra nem lett volna pénze a következő 20 évben. A kormánynak volt rá pénze, de csak egy közpark miatt nem áldozott volna rekultivációra, ahhoz a stadion is jött. Anélkül maradt volna a lepukkant rész.

Érdekes pillanat a magyar közéletben, amikor egy ellenzéki polgármester és a kormányzat egyik képviselője tiltakozó civilekkel szemben véd megy egy közös alkut, de itt most ez történt. Szeneczey Balázs, Tarlós egyik volt főpolgármester-helyettese, most már a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának vezérigazgatója azt mondta, hogy más kerületek irigyelnék a ferencvárosiak gondjait, a IX. kerületben talán soha nem volt ekkora fejlesztés, mint a mostani. Ezt mondjuk elég merev arccal hallgatta az előző polgármester, Bácskai János.

A StadiOFF-osok tiltakoztak amiatt is, mert egy ekkora projektől nem kérdezték meg a véleményüket. Baranyi szerint erre egyszerűen nem volt idő, mert alig lépett be a hivatalba, novemberre már várta a választ a nemzetközi atlétikai szövetség, hogy Budapest marad-e házigazda vagy kiszáll. Egy hónap alatt kellett összeszedni, hogy mire van szüksége a kerületnek, és letárgyalni azt a kormánnyal.

Baranyitól megkérdezték azt is, hogyan tudja garantálni, hogy nem lesz korrupció az építkezésben. Amire a polgármester azt mondta:

„tudom, hogy lesz korrupció, hiszen Mészáros Lőrinc fogja valószínűleg építeni a stadiont”.

Ehhez annyit tett hozzá, hogy a közbeszerzést nem ő bonyolítja, a politikai felelősséget sem neki kell vállalnia emiatt. (A stadionépítésre három cég adott be ajánlatot, a Strabag és a Swietelsky leányvállalatai mellett a ZÁÉV és a Magyar Építő konzorciuma. Ők húzták fel a Puskás Arénát is, nettó 150 milliárd forintért. Piaci pletykák szerint most is ők lehetnek a befutók, nagyjából olyan áron, mint amennyiért a fociaréna épült.)

A civilek nagyobb beleszólást kértek abba is, hogy végülis mi épül majd a 16 hektáros területen. Arról, hogy mik az elképzelések, a projekt vezető tervezője, Ferencz Marcell másfél órán keresztül beszélt, nagyon aprólékosan bemutatva a homokos Duna-partot grillező helyekkel, a játszóteret (aminek a közepén „egy Maserati árából” lesz egy mászókapiramis), a stadionba tervezett óvodát (amin öt hónapig dolgoztak, hogyan lehet beilleszteni az épületbe, ezer négyzetméter hasít ki a stadionból), mászófalakat, extrémparkokat, különböző közösségi tereket, kutyafuttatót, a Vituki-strand helyén épülő új strandot, lakossági fitneszgyűrűt, ökorámpát, „ifjúsági dinamizáló központot”, szabadtéri mozit és színházat.

A tervező azt mondta, hogy a világ legalacsonyabb stadionja lesz ez, a tetőt olyan technológiával oldják meg, ami jelentősen meg is drágítja az építekzést, de mindössze 28 méter magas lesz az épület. Az elbontásra ítélt Vituki-épület dupla ilyen magas.

Akiket érdekelnek a részletek, itt van az a prezi, amit Baranyi Krisztina rakott ki a Facebook-oldalára egy hónapja. Nagyjából ezeket a számokat mondta el a Duna Arénát és a városligeti Néprajzi Múzeumot is tervező Ferencz Marcell is, részletesebben megrajzolt tervekkel.

link Forrás

Az építész jelezte, hogy nem betonpárti, de neki amúgy az a koncepciója, hogy azok a közparkok, amelyekben nincs valamilyen középület, előbb vagy utóbb elhanyagolttá válnak. Ezzel azért nem feltétlenül értett mindenki egyet, bőven el tudták volna képzelni a Duna-partot stadion nélkül. Jelezték azt is, hogy a másfél órás előadás nagy részében olyan területekről volt szó, amelyek a teljes terület mindössze 8 százalékát teszik ki, miközben a stadion elfoglalja a harmadát, és az utak is elvisznek egy nagy részt a felületből.

Amire a válasz az, hogy a teljes felület 60 százaléka eleve nem stadion, és amikor a 40 ezres stadion lelátóinak nagy részét visszabontják majd a világbajnokság után, akkor betongyűrűn belüli 70 ezer négyzetméter felét szintén átadják közösségi használatba.

Az építész azt mondta, hogy ezt a területet biztosan beépítették volna, a korábbi engedélyek szerint 2600 lakás épülethetett volna itt, 2500 parkolóhellyel. Ehelyett és a mostani szégyenfolt helyett - 21. századi közösségi tér jön létre.

És természetesen szóba kerültek a fakivágások. Ferencz Marcell azt mondta, hogy 800 fát vágtak ki. Ebből szerinte 500 nem ültetett ecetfa volt, amelynek életkora amúgy sem magas, ráadásul a Duna-parti védművekben eresztett gyökeret, ami veszélyezteti az árvízvédelmi gátak stabilitását. Erre mondta azt, a teremben hangos nevetést kiváltva, hogy „ez a zöld hamis illuzió, az a természet kinövése”, és ha a védműveket megfelelően karbantartják, ezek nem is lehettek volna ott.

A 300, a tervező szerint is értékes fából 75-öt megpróbálnak átültetéssel megmenteni. 160 fát azért kellett kivágni, mert olyan területen volt, ahonnan el kellett távolítani a rekultiváció során a veszélyes hulladékot. Ferencz azt ígérte, hogy 10-12 éves, hat méter lombátmérőjű fákat ültetnek majd a stadion környékére, de az nem derült ki, hogy mennyit.

Miután elég alaposan ki vannak már dolgozva a tervek, Ferencz csak néhány ponton jelezte, hogy vannak még nyitott kérdések, amelyekben megkérdezik a lakosság véleményét. Mint például arról, hogy a kutyafuttatóban fű legyen, mulcs vagy zeolit. Ilyen milyen típusú mászófalat válasszanak a német gyár kínálatból. Ez a civilek azért messze nem nevezték a közösség bevonásának.