Ha jelentősen és azonnal csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, az aszályokat is megúszhatjuk

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Egy új kutatás szerint a jövőben hétszer gyakoribbak lehetnek az extrém aszályos időszakok Közép-Európában, ha erősen növekszik az emberi üvegházgáz-kibocsátás. A lipcsei UFZ-Helmholtz Környezetkutató Központ kutatóinak most publikált tanulmánya azt írja, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint az évszázad végére Közép-Európában megduplázódhat az aszályos területek nagysága, és elérheti a 40 millió hektárt.

Aszályos talajmunka idén áprilisban a Hajdú-Bihar-megyei Földes határábanFotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

De a kutatás optimizmusra is okot adhat, hiszen arról is szól, hogy már a szén-dioxid kibocsátás mérsékelt csökkentése is akár 40 százalékkal csökkentheti az évszázad végére extrém aszállyal sújtott közép-európai termőterületek méretét.

Rohini Kumar, a tanulmány egyik szerzője a Guardiannek azt mondta, a modelljeik világosan megmutatják, hogy az aszály milyen szorosan összefügg a szén-dioxid-kibocsátással, és hogy utóbbi jelentős csökkentésével „egészen elhanyagolhatóvá csökkenthető” az extrém aszályok gyakorisága.

Öntözőrendszer egy szántóföldön Hajdúszovát közelében 2019. április 4-énFotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

Azszályszempontból romlik a helyzet, ez jól látszott az utóbbi években. Európa a méréseink kezdete óta legsúlyosabb és legpusztítóbb aszályait szenvedte el 2018-ban és 2019-ben. Ezen olyan súlyosak voltak, hogy a közelükbe is csak az 1949-es és az 1950-es év ért, de azok is csak harmad akkora területen pusztítottak, mint a tavalyi és a tavalyelőtti szárazság.

A klímakutatók évtizedek óta mondják, hogy Közép- és Dél-Európában egyre nagyobb problémát jelent majd az aszály, tehát a szárazság épp az EU mezőgazdaságilag legaktívabb vidékeit sújtja. Érezzük ezt Magyarországon is, idén zsinórban a harmadik éve sújtja jelentős tavaszi aszály a magyar mezőgazdaságot. Igaz, idén a nyár elején az átlagosnál több eső esett, ez azonban a haszonnövényeink megfelelő növekedéséhez szükséges tavaszi csapadékot nem pótolja.

Öntözőrendszer működik egy szántóföldön Hajdúszovát közelében 2019. április 4-énFotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

Az utóbbi években folyamatosan emelkedtek itthon az élelmiszerárak, a drágulásuk üteme szinte minden más árucsoportét felülmúlta. Ennek az áremelkedésnek – igaz, nem teljes egészében, de – jelentős mértékben okozója az egyre gyakoribbá váló tavaszi aszály. A magyar mezőgazdaság számára ezért is létkérdés, hogy képes lesz-e jelentősen növelni az öntözhető földterületek nagyságát, hiszen a klímaváltozás az utóbbi években megmutatta, hogy ha ez nem történik meg, a hazai mezőgazdaságra durva visszaesés vár.

A magyar kormány 2020-ban publikált klímastratégiája és az ahhoz kapcsolódó elemzések kalkulálnak is ezzel, a Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről című dokumentum kétséget sem hagy afelől, hogy az aszályhajlam egyre nagyobb lesz ebben az évszázadban Magyarországon. A méréseink szerint ez egyébként 1901 és 2018 között is jelentősen nőtt.

Aszály a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban, 2015-benFotó: Hinrich Bäsemann/dpa Picture-Alliance/AFP

A kormány elemzése szerint az évszázad végére a Kisalföldet és az Alföldet érinti majd erősen asz aszály, utóbbin belül elsősorban a felső és középső Tisza-vidéket, a Körösök környékét és a Duna-Tisza-köze középső és déli részét. A talajvízszint csökkenése várhatóan a felszíni vízállásokra is hatással lesz, rontva ezzel a magyar mezőgazdasági területek gazdaságos öntözhetőségét is.

A kormány azzal is számol, hogy az aszály a magyar erdőket is alapvetően változhatja meg.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Kapcsolódó