Zsinórban harmadik éve sújtja tavaszi aszály a magyar mezőgazdaságot

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

Aszály van, súlyos” - írta a 444 szinte pontosan 1 éve. Most szinte szóról szóra megismételhetnénk azt a cikket, ugyanis idén tavasszal is aszály sújtotta vidéknek kellett nyilvánítani Magyarország mezőgazdasági művelés alatt álló területének jelentős részét. Ez zsinórban a harmadik aszályos tavasz Magyarországon, úgy tűnik, a klímaváltozás egyebek mellett ezt tartogatja nekünk. A gond csak az, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt évszázadokban nem szokott hozzá ahhoz, hogy éppen februárban, márciusban és áprilisban csökkenjen leginkább a csapadék.

Az Agrárminisztérium kezdeményezésére a napokban a Belügyminisztérium ki is hirdette a tartósan csapadékhiányos időszakot, ezzel öntözési kedvezményeket biztosítva a gazdálkodóknak. Nagy István agrárminiszter azt mondta, április 6-ig összesen 16 aszálykárt jeleztek, és ezek összesen 616,59 hektár területet érintettek. Ez önmagában nem iszonyatos, egyelőre az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) jelenlegi aszálytérképe sem tűnik annyira dermesztőnek, mint a tavaly április eleji.

Ez a jelenlegi:

Eszerint súlyos aszály csak az egyébként is az ország legszárazabb vidékének számító Középső-Tisza-vidéken van, de a magyar mezőgazdasági termelés nagyját szállító Alföld szinte teljes területén így is jelentős vagy közepes az aszály. Ugyanez a térkép 2019. április elején így nézett ki:

Az OMSZ már idén április legelején figyelmeztetett, hogy a termesztett növények tápanyag-felvétele szempontjából legjelentősebb legfelső talajréteg nedvességtartalma a kritikus szint alá süllyedt. Szakértők szerint ez a kritikus szint a növények számára hasznosítható mennyiség arányában kifejezve 40 százalék. Így állnak most a számok:

A probléma oka, hogy lassan 2 hónapja nem esett jelentősebb mennyiségű csapadék, és az előrejelzések szerint egy ideig nem is fog. A tavalyi aszályt végül az áprilisban megérkező csapadék, majd a különlegesen csapadékos május oldotta meg, idén tehát hosszabb aszályra kell számítanunk. Igaz, valamivel jobb helyzetből indulunk, hiszen a 20 centiméteres mélység alatti talajrétegekben egyelőre még megfelelő mennyiségű víz van a tavaly őszi és téli csapadékból. Ez azonban azokat a növényeket nem vigasztalja, amiket most kellene elvetni, hiszen talajnedvesség nélkül nem lehet megfelelően előkészíteni a magágyat sem.

Mivel Magyarországon nagyon kevés az öntözhető földterület, tavaly sok gazda úgy döntött, kivárja a vetéssel az aszály végét, így ősszel nem tudták elérni a várt termésátlagokat. Várhatóan idén sem lesz ez másképp, ez pedig idén is rosszabb termésátlagokhoz vezethet. Ez vonatkozhat a kukoricára, a napraforgóra és a burgonyára is.

De a tavaszi aszály nemcsak a tavaszi vetésű növényeket sújtja, hanem az őszieket is, ezek ugyanis pont áprilisban és májusban igénylik a legtöbb csapadékot. Ha nem jön eső, akkor a káposztarepce a kelleténél hamarabb elvirágzik, és a búza, valamint az árpa fejlődése is elmarad majd az optimálistól - figyelmeztet az OMSZ.

Öntözőberendezés egy olaszperjeföldön szárazság idején Beremend közelében 2020. április 18-ánFotó: Sóki Tamás/MTI/MTVA

Az aszály persze leginkább a kertészeti kultúrákat érinti Magyarországon, szakértők évek óta hangsúlyozzák, hogy ilyen növényeket már gyakorlatilag lehetetlen öntözés nélkül termelni Magyarországon.

Az utóbbi években folyamatosan emelkedtek itthon az élelmiszerárak, a drágulásuk üteme szinte minden más árucsoportét felülmúlta. Ennek az áremelkedésnek - igaz, nem teljes egészében, de - jelentős mértékben okozója az egyre gyakoribbá váló tavaszi aszály. A magyar mezőgazdaság számára ezért is létkérdés, hogy képes lesz-e jelentősen növelni az öntözhető földterületek nagyságát, hiszen a klímaváltozás az utóbbi években megmutatta, hogy ha ez nem történik meg a lehető legsürgősebben, a magyar mezőgazdaságra durva visszaesés vár.

Az elmúlt évtizedben világosan kiderült, hogy a klímaváltozás alapjaiban változtatja át a csapadékviszonyokat Magyarországon. 1971 és 2000 között hagyományosan a június volt a legcsapadékosabb hónap Magyarországon, az egész magyar mezőgazdaság ennek figyelembevételével fejlődött. A méréseink alapján úgy tűnik, a tavaszi és nyári csapadékmennyiség egyre csökken, míg a téli inkább növekedést mutat. A későn tavaszi és nyári csapadékra pedig egyre jellemzőbb, hogy heves zivatarok formájában hullik re rövid idő alatt akár egy teljes havi csapadékmennyiség. De hiába esik ilyenkor mennyiségét tekintve sok csapadék, a mezőgazdaságnak a hosszan tartó, áztató esők lennének fontosak, hiszen az ilyen formában lehulló csapadékból tudnak a legtöbbet hasznosítani a növényeink. A heves zivatarok jelentős része egyszerűen elfolyik a földekről.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó