Aszály van, súlyos

20 éve nem tapasztalt aszály sújtja Magyarországot, hiányosan kelt ki az őszi búza, bajban a repce, a kukorica és a krumpli, borsót pedig az Alföldön csak öntözhető területekre tudnak vetni a gazdák. Hiába műtrágyáznak, a növények nem tudják megfelelően felvenni sem a tápanyagot a szárazság miatt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat aszályindexe szerint jelenleg is súlyos vagy jelentős az aszály Bács-Kiskun, Csongrád, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék nagyobb részén, de áprilisban már a Dunántúlról is jelezték gazdák, hogy problémáik lesznek a növényeikkel.

Az aszályos időszak február eleje óta tart, márciusban az Alföld nagyobb részén 5 mm alatt alakult a havi csapadékmennyiség, de Kelet-Magyarországon is majdnem mindenütt 10 mm alatt maradt. A sokévi átlag ebben a hónapban 20-30 milliméterrel nagyobb. A helyzetet súlyosbítja, hogy a legszárazabb vidékeken már tavaly ősszel sem volt elegendő csapadék, egy Békés megyei gazda az M1-nek például azt mondta, összesen legalább 80-100 milliméternyi csapadék hiányzik a talajból a jó terméshez, de a legszárazabb régiókban ez akár 150 milliméter is lehet.

Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara osztályelnöke szerint az ősszel kb. 290 ezer hektáron elvetett káposztarepce jelentős része egyáltalán nem fog túlélni, több tízezer hektárt ki kell majd szántani. Ezen kívül a 950 ezer hektáron termelt őszi búzában is jelentős károk várhatóak.

Raskó György agrárközgazdász és gazdálkodó a 444-nek azt mondta,

ebben a szezonban is 100 milliárd forint fölötti kárt hozhat a szárazság miatti búza- és repcehiány,

és a hiány nagyobb része valószínűleg a termelőknél fog lecsapódni, ugyanis Nyugat-Európában, az EU legnagyobb gabonatermelőinél valószínűleg nem lesz rossz a termés, a bőségesen rendelkezésre álló francia, német, holland és dán gabona pedig várhatóan alacsonyan tartja majd az exportárakat. Közben Ukrajna és Oroszország is növeli a gabonatermelését, így a keleti termelők is kedvező árakon nyomulhatnak be a kieső magyar gabona helyére.

Raskó a búzán kívül a kukoricát és a napraforgót emelte ki, mint aszálytól különösen sújtott növényeket, a kukoricát most gyakorlatilag porba kénytelenek vetni a gazdák, az Alföldön brutálisan lecsökkent talajvízszint miatt pedig a kukorica növekedésével is gondok lesznek, ha sürgősen nem érkezik csapadék. A gazdálkodó szerint az Alföldön tavasszal hagyományosan szinte mocsaras vidékek is teljesen szárazak és porzanak most.

Az utóbbi években Magyarországon rendre nőtt a zöldségek és gyümölcsök ára, 2018-ban és 2019-ben különösen sokat drágult például a krumpli és a hagyma. Raskó szerint ezek közül a hagyma viszonylag könnyen és olcsón behozható az országba, a burgonya ára azonban szinte biztosan tovább nő majd a mostani aszály miatt.

Csikai Miklós kertészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Agrárkamara korábbi elnöke a 444-nek nyilatkozva a zöldborsóval kapcsolatos gondokat emelte ki, azt mondta, idén csak öntözhető földekre tudtak borsót vetni Szentesen, az általa vezetett mezőgazdasági cég földjein. Csikai saját adatai szerint 2019-ben eddig összesen 36 milliméternyi csapadék volt Szentes környékén, ami az ország egyik legaszályosabb vidéke most.

„A területeink nagy része tavaly ősz óta nem ázott át, minden csupa por, kőkemény a talaj.”

Csikai szerint a kormány komoly segítséget nyújtott a gazdálkodóknak azzal, hogy az öntözési szezon kezdetét április 15-ről március 1-re hozta előre, és az alap vízdíj csökkentése is sokat jelent, azonban aki az aszály miatt többet öntözne az előre tervezettnél, annak továbbra is az emelt díjat kell fizetnie. A szakember szerint most a legtöbb gazda, aki helyt akar állni a konzervgyárak és felvevőüzemek felvásárlási céldátumaira, többet kell öntözzön, éppen ezért reméli, hogy a kormány akkor is a gazdálkodók válla alá nyúl majd, amikor a mostani aszályból származó tényleges károk jelentkeznek.

Raskó György szintén úgy gondolja, hogy az öntözésben sokat segíthetne az állam, de szerinte ezen a területen az ország legfontosabb hosszútávú feladata víztározók építése lenne a bővebb vizű folyókon, a Dunán, a Tiszán, a Bodrogon, a Rábán vagy a Dráván. „A gazdák aztán később kiépítenék a saját hálózataikat, de jelenleg nincs is hová csatlakozni.”

„Az ausztriai hegyekben most is van még hó, ami rövidesen elolvad. Az a víz Magyarországra is jön, de mivel nincsenek tározóink, néhány nap alatt levonul a folyóinkon, holott ezt be lehetne tározni az olyan aszályok idejére, amilyen ez is. Szörnyű hibáink vannak ezek a téren, egyszerűen nem találja meg a helyes utat az ország.”

Pedig nagyon egyszerű kiszámolni, mennyit lehet nyerni az öntözéssel: Raskó számításai szerint 1 hektár öntözött termőföld átlagosan 1 millió forint termelési értéket állít elő, 1 hektár öntözés nélküli pedig átlagosan 400 ezret. De ha csak 500 ezer forint plusszal számolunk hektáronként, 5 millió hektáron az is 2500 milliárd forint termelésiérték-növekedést jelent, és ennek a növekedésnek Raskó szerint kb. 1000 milliárdos nyereségtartalma is lehetne.

Ehhez képest semmi nem történik az ügyben, holott minden klímamodell szerint Magyarországon is egyre szélsőségesebb időjárási körülményekre kell majd felkészülnie a mezőgazdaságnak, így várhatóan a mostanihoz hasonló aszályok is gyakoribbak lesznek.

„Ha ezt 20 éve elkezdtük volna, az is késő lenne, mert 20-30 évbe telik, amíg ez a víztározó- és öntözőrendszer szépen kiépül.”