Ha a civileken múlna, „koszos közlekedési folyosóból” Pest kulturális-kereskedelmi főutcájává fejlődne a Nagykörút
„Igazából az van a körúttal, hogy kerékpársáv lesz rajta.”
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke, akitől az idézet származik, nehezen tudja elképzelni, hogy lesz Budapesten olyan városvezetés, amelyik a budapesti Nagykörútra április végén felfestett kerékpársávot egyik napról a másikra egyszerűen eltünteti.
Hogy miért, azt már Halász Áron, a szervezet elnökhelyettese fogalmazza meg: „Aki meg akarná szüntetni, az Budapest második legforgalmasabb kerékpáros útvonalát fogja megszüntetni. És lesz ez még az első is.”
Halászék a Budapest kerékpáros útvonalaira kihelyezett forgalomszámlálók adatai alapján állítják, hogy a nagykörúti bicikliút a Bem rakparti után mára a város második legtöbbet használt bringás útvonala lett.
Ami szép eredmény, tekintve, hogy csak alig több, mint három hónapja létezik.
A koronavírus-járvány alatt, amikor a tömegközlekedés hirtelen járványveszélyessé vált, és a BKK járatain utazók száma drasztikusan lecsökkent, a főváros új bicikliutak létesítéséről döntött Budapest fő közlekedési útvonalain, ahol a covid miatti otthoni munkavégzésre való átállás egyébként is lecsökkentette az autóforgalmat.
A döntéshozók asztalán ott voltak a Magyar Kerékpárosklub javaslatai, melyik útvonalakon volna a legnagyobb szükség a belvárosba gyors bejutást biztosító biciklis közlekedési útvonalakra. „Ezek között volt a Nagykörút is, de a legmerészebb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy ezt is kiválasztja majd a főváros”- magyarázta Halász.
Viszont, ha már így alakult, a Kerékpárosklub, és más, élhetőbb fővárosi környezetért dolgozó civil szervezetek szerint is ideje elgondolkozni rajta:
Milyen Nagykörutat is szeretnének hosszú távon a budapestiek?
A kérdés köré szervezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Kerékpárosklub egy belvárosi bisztróba szerda este. Urbanisták, humánökológusok és közlekedés-mérnökök mutatták be ötleteiket, de az eszmecsere szerencsére nagyon hamar felülemelkedett az unásig ismert „most akkor autósoké vagy bicikliseké legyen a város?” vitán.
Hamar körvonalazódott, hogy a mostani „kicsit koszos közlekedési folyosó” helyett a Magyar Kerékpárosklub távlati célja
Pest kulturális és kereskedelmi főutcájává alakítani a Nagykörutat.
A most felfestett kerékpársáv szerintük ennek a folyamatnak lehet a katalizátora.
A képen Molnár Berta, a Magyar Kerékpárosklub mérnöke látványterve látható. Ha a kerékpársáv, ami tehát mostanra adottság a Nagykörúton, a jövőben is a mostani helyén marad, a parkolósáv bal oldalán, az Molnár szerint rengeteg potenciált rejt magában a terek majdani átalakítására.
Hogy a nagykörút egy olyan hely legyen, ahol jó időt tölteni, ahhoz ugyanis leginkább az időtöltésre alkalmas
hely kell.
Teraszok, zöld szigetek utcabútorokkal, ahol fogyasztási kényszer nélkül lehet létezni.
És semmiképpen nem a körúton jelenleg tapasztalható zajban.
Molnár szerint ezért a sétálgatásra, ücsörgésre, szabadidő-eltöltésre alkalmas terek gyarapításához mindenképp az autók teréből szükséges hosszú távon elvenni. Ezt a mostani felállásban fokozatosan lehetne megtenni, a Nagykörút használati szokásainak változására lépésenként reagálva.
Molnár Berta és a Kerékpárosklub csapata is tisztában vannak ugyanis a Nagykörút átalakításának terveit érő kritikákkal: hogy a körutat használó valóban sok autósnak nem ajánl forgalmi vagy parkolási alternatívákat. „Szerintünk azonban az autósok előbb-utóbb alkalmazkodnak a kialakult helyzethez, és a dugók elkerülése végett elkezdenek más közlekedési formákat is használni. Ezt nevezi a szakma a forgalom elpárolgásának” - magyarázta Molnár.
Visszatérve a tervekre: amellett is szólnak érvek, hogy a körúti kerékpársávot a parkoló autók és a járda közé helyezzék át, ahogy ezen a képen látható.
A legerősebb, hogy ez védettebb környezetet biztosítana a kerékpározásra. Így azok, akik a kijelölt kerékpársávban is félnek az egy sávosra szűkített autós forgalom mellett közlekedni, nagyobb eséllyel kezdjenek el a körúton kerékpározni. Ez a megoldás azonban valószínűleg bebetonozná az autósok pozícióját a körúti közlekedésben, Molnár szerint ugyanis nem életszerű, hogy a kerékpársávon túlra terjeszkednének teraszok, vagy használható közösségi terek.
Bármelyik rendszer legyen is, ami állandósul majd, annak a Magyar Kerékpárosklub szerint azt a célt kell szolgálnia, hogy „a Nagykörúton a mostaninál jobb városi terek tudjanak létrejönni”. Ez pedig túlmutat a kerékpáros közlekedés fejlesztésén, valójában a nagykörúti gyalogosok érdekeit szükséges nézni. Ők lesznek ugyanis azok, akik (akár biciklivel érkezve) nem csak közlekednek, hanem időt is töltenek a Nagykörúton.
Az autók teréből lecsípett kiépített kerékpárút valójában nekik segít, hogy ezt a járdán bicikliző bátortalanok nélkül, lecsökkent gépjárműforgalom, így kevesebb szmog és zaj mellett tehessék meg - mutatta be Molnár Berta, milyen terveket igyekszik a Nagykörút fejlesztésében érintett önkormányzatok asztalára juttatni a Magyar Kerékpárosklub.
Frissítés: Cikkünk eredeti verziójából kimaradt, hogy a főváros még augusztusban dönt róla, mit kezd a járványhelyzet idején kiépített, hivatalosan „ideiglenesnek” mondott kerékpáros infrastruktúrával.