Az EU külügyminiszterei megállapodtak a Fehéroroszággal szembeni szankciók előkészítésében

Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei pénteken abban állapodtak meg, hogy szankciókat készítenek elő a fehéroroszországi választásokat követő tiltakozáson részt vevők elleni erőszak elkövetői és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen – közölte az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken.

Az MTI idézi Josep Borrell Twitter-üzenetét, amelyet az uniós külügyi tanács videókonferencia keretében tartott rendkívüli ülését követően tett közzé:

az Európai Unió nem fogadja el a vasárnap tartott választás eredményét.

Diplomáciai források szerint a Fehéroroszországot érintő, a felelősök elleni célzott szankciók meghozatalának szükségességével kapcsolatban a miniszterek között egyetértés mutatkozott. A később meghozandó tényleges korlátozó intézkedéseket a tagállamok képviselőinek személyes jelenléttel tartott külügyi tanácsülésen, egyhangúlag jóvá kell hagyniuk.

Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere újságíróknak nyilatkozva megerősítette: a tanácskozáson mindenki egyetértett azzal, hogy megbízást adhatnak új szankciós határozatok előkészítésére.

A Reuters hírügynökség délutáni tudósításában még az szerepelt, hogy az EU-tagországok külügyminiszterei közül egyedül a magyar diplomácia nem támogatta a Lukesanka-rendszerrel szembeni szankciókat. Az erre utaló mondatot az esti, frissített tudósításból már törölték.

A Reuters ugyanakkor idézi Heiko Maas német külügyminisztert, aki szerint a Belruszban történtek elfogadhatatlanok, és határozott, tiszta reakciót kívánnak az Európai Uniótól. Maas követelte a fehérorosz kormánytól a politikai foglyok szabadon bocsátását, és a vasárnapi választás eredményeinek felülvizsgálatát.

Csehország, Dánia, Lengyelország és a három balti tagállam is felajánlotta, hogy közvetít Lukasenka és az ellenzéki csoportok között. Litvánia a fehérorosz diktatúra áldozatainak megsegítésére javasolt EU-s alapot, Lengyelország pedig lazítaná a beutazási szabályokat, kinyitná a munkaerőpiacát a fehéroroszok előtt, valamint támogatná a civil szervezeteket és a szabad sajtót a szomszédos országban – írja a Reuters.

A múlt vasárnapi fehérorosz elnökválasztás hivatalos végeredményét pénteken jelentették be Minszkben. Eszerint Aljakszandr Lukasenka, az országot 1994 óta irányító diktátor nyert a szavazatok 80,1 százalékával. Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelölt a voksok 10,12 százalékát kapta.

Fehéroroszországban a választás óta minden nap az utcára vonulnak az emberek, tüntetéseket jelentettek Minszkből, Grodnóból, Bresztből és más városokból is. A hatóságok brutálisan léptek föl a demonstrációkkal szemben, sokakat összevertek, könnygázt, gumilövedékeket, egyes jelentések szerint éles lőszert vetettek be, és több ezer ember vettek őrizetbe. Eddig két tüntető halálának a hírét erősítették meg. Emberi jogi szervezetek szerint több szabadon engedett tüntetőn kínzás, súlyos bántalmazás nyomai láthatók.

A karhatalom brutális akcióiról készült felvételek bejárták a világsajtót, a rendszer ellenfeleit pedig csak föltüzelték a nagy felháborodást kiváltó esetek. Ezek után péntekre Lukasenka taktikát változtatott: a kormány minszki székhelye elé vonuló több ezres tömeget pénteken már nem verték szét, a kivezényelt különlegesen kiképzett egységek leeresztett pajzzsal védték az épületet. (via MTI, Reuters, BBC, Meduza)