Orbán: A Nyugat elvesztette vonzerejét a mi szemünkben

Előző este közmunkások sepregették a környékét, hogy másnap, az augusztus 20-i díszünnepélyen Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök cserkészek és katonák körében avathassa fel az „Összetartozás emlékhelyét” (Trianon-emlékművet).

Az Alkotmány utca és a Kossuth tér torkolatánál megépült emlékhely felavatása: a szalagátvágás előtt Orbán mondott beszédet, ami azonban inkább szólt a miniszterelnök geopolitikai vízióiról, mint az idén 100 éves békediktátum, és az azt követő társadalmi változások emlékezetéről.

„A trianoni száz év magyar magányának korszaka lezárult, az országvesztés leckéjével szembenéztünk, és számot vetettünk” - mondta Orbán, aki szerint ezzel „új korszakba lépett Magyarország nemzeti politikája”. Az új korszak lényege „Magyarország, mint a Kárpát-medence legnagyobb népességű és legerősebb gazdaságú országa” és a többi közép-európai nemzet „egymás szuverenitásának tiszteletben tartására és a közös érdekekre alapozott együttműködése”.

„Rég volt ilyen esély, hogy Lengyelország vezérhajója körül okosan elrendeződve” a közép-európai népek saját kezükbe vegyék „a térség megszervezését”

- mondta a miniszterelnök, aki szerint a térség, és benne persze leginkább Magyarország megerősödése párhuzamosan történik

„Európa hajójának megfeneklésével”.

Orbán szerint mára egyértelműen „vége az európai népek megkérdőjelezhetetlen fölényének”, sőt, az egész Nyugatnak versenyeznie kell más, a pozícióját átvenni készülő hatalmakkal.

„Kérdés, hogy az európai vezetők meg tudják-e újítani” a kontinens vezető szerepét, „és visszatalálnak-e a kemény munka és a felelős gazdálkodás világába”.

„Efelől nekünk erős kétségeink vannak”

- mondta Orbán, hozzátéve: a keresztény értékrendről lemondó,

• istentelen kozmoszban
• szivárványcsaládokban
• és migránsok betelepítésében

gondolkodó Nyugat „elvesztette a vonzerejét a mi szemünkben”. Orbán szerint az európai országokkal olyan együttműködésre van szüksége Magyarországnak, ami nem szól a Nyugat értékrendjének„ránk kényszerítéséről”.

Orbán beszédében többször összemosta Magyarország és „a közép-európai térség” általa vélt álláspontját vagy érdekeit, és amikor az Összetartozás emlékhelyéről beszélt, akkor is igyekezett hangsúlyozni, hogy

„származásra, vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül”

„Szent István országa örököseinek” tekinti a Trianon előtti Magyarország településeinek teljes lakosságát.

A Trianon-emlékmű szimbolikája enyhe ellentmondásban áll a miniszterelnök szavaival.

Történészek, mint például Szarka László, az első önálló, magyar nyelvű szlovákiai egyetem korábbi dékánja azért bírálták az emlékmű koncepcióját, mert a Monarchia összeomlása előtti években zajló erőszakos magyarosítását legitimálja.

Az emlékművön szereplő több mint 12 ezer, a történelmi Magyarországhoz tartozó helységnév ugyanis az 1913-as helységnévtár szerinti változatban olvasható a gránittáblákon. A magát büszke sovinisztának valló Bánffy Dezső miniszterelnök kezdeményezésére

több ezer település nevét magyarosították ekkor anélkül, hogy azokban magyarok laktak volna, így figyelmen kívül hagyva a községek alapítását, történetét.

„A soknyelvű Magyarország nem magyar nyelvterületeihez kötődő helységnévanyagát az összeomlás előtti tömeges, az érintettek tiltakozását figyelmen kívül hagyó elmagyarosítása nehéz örökség. (...) Mi pedig elfogadtuk az 1913-as egynyelvű örökséget, ahelyett, hogy visszatértünk volna az ezeréves többnyelvűségre épülő történeti névalakokhoz: Bohunic, Dubnic, Klobusic, Kutti, Szvidnik. A százféleképpen magyarított Lehotákat ma is Lehotának hívhatnánk, a mondvacsinált Mogyoródokat Lieszkónak. A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t követő turisták. S most ezt vésték kőbe a trianoni emlékműre” - írta Szarka László az Új Szóban megjelent, május végi cikkében.

A Magyar Nemzet cikke szerint az emlékmű ötlete már 1998-ban felmerült, és Orbán Viktor akkor is támogatta az 1913-as helységnévtár használatát. Arról, hogy ez milyen torzulásokat jelent a települések neveiben, nemrég a VálaszOnline-on is megjelent egy cikk egy névtelen történésztől.

Az Összetartozás emlékhelye már májusban elkészült, eredetileg június 4-én, a nemzeti összetartozás napján (a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján) avatták volna fel. A koronavírus-járvány miatt azonban az átadást augusztus 20-ára halasztották.