Az új tanévtől csökkenti, majd teljesen megvonja a kormány a kiegészítő támogatást a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) iskoláitól. A MET több óvodát, általános iskolát és középiskolát is fenntart Budapesten és az ország hátrányos helyzetű térségeiben, például a Szabolcs megyei Tiszaszentmártonban vagy Beregdarócon.
Iványi Gábor lelkész, a MET vezetője az egyház csütörtöki hírlevelében azt írta, Maruzsa Zoltán államtitkár augusztus 5-én tájékoztatta őt a döntésről, ami azért született, mert „szerintük nem térül meg az, amit az elmúlt tizenöt évben a MET oktatási intézményeire fordítottak. Továbbá nem tudják mérni az oktatásban elért eredményeket”.
Iványi levele szerint a minisztériumban azt is nehezményezték, hogy a MET intézményei alacsony arányban küldték vissza az Oktatási Hivatalnak „a nem kötelező családi háttér index felméréseket”, ezért „nem tudják mérni illetve összehasonlítani az eredményeket más hasonló intézményekkel”.
Iványi egyrészt azzal érvelt, hogy több száz gyerek végezte el náluk a nyolc osztályt, sokan érettségiztek vagy szereztek szakmát, és
„miután nagy hányaduk mélyszegénységből jön, az iskola nyújtotta egyéb támogatás, mint családgondozás, szociális ügyintézés, utógondozás, mentálhigiénés segítségnyújtás (étkezés, ruházat, sőt családi segítség, főleg télen és élelmiszercsomagok formájában) miért ne lenne egyfajta jó megtérülés”.Iványi szerint Maruzsa erre úgy ragált, hogy „ez is lehet egyfajta szempont”. A családiháttér-indexszel kapcsolatban azt mondta, ezeket nem kötelező visszaküldeni, „és egyébként sem összehasonlíthatók a mi intézményeink mondjuk a fővárosi vagy elit egyházi oktatási intézményekkel”.
A kormány 2012-ben még ötéves köznevelési szerződést kötött a MET-tel, amit a 2017-es lejárat óta évről évre meghosszabbítanak. Iványi szerint Maruzsa felajánlotta neki, hogy utoljára, egy évre megadják a korábbi támogatás felét, ha elfogadja, hogy utána nem kötnek új szerződést. Sőt, elmondása szerint
az államtitkár felvetette, hogy ha a működtetés nem megoldható, készek állami fenntartásba venni az intézményeket.„Kérdésére azt a választ adtuk, hogy számunkra nem elfogadható az ötven százalékos opció, ő pedig azzal bocsátott el minket, hogy még gondolkozik” - írta Iványi, akit azóta nem kerestek újra.
Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a válaszuk alapján eldőlt a dolog: azt írták, az augusztus 5-i egyeztetés alapján a többlettámogatás felét, 95 millió forintot fognak adni a MET-nek. A csökkentést azzal indokolták, hogy
„az adható támogatásokból a tárca egyes forrásokat a járványügyi védekezésre fordított, a csökkentés más kedvezményezettek esetén is megvalósult”.Megerősítették, hogy ez az 50 százalék is csak egy tanévre szól. „Azt is jeleztük a MET felé, hogy a 2021-2022-es tanévtől erre a többlettámogatásra ne számítsanak, az intézmény működését a jogszabályokban meghatározott támogatási formákból kell biztosítaniuk.” Más, szakmai indokot nem adtak arra, miért nem támogatják tovább a MET-et.
A MET és a kormány évtizedes harcban állnak azóta, hogy 2011-ben az új egyházügyi törvény megfosztotta a MET-et egyházi státuszától. Iványiék ezért először az Alkotmánybírósághoz, majd a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordultak, ahol 2017-ben ítéltek meg nekik egymilliárd forintos kártérítést. A MET most is számos bírósági ügyben érintett az állammal szemben.
Iványi szerint a strasbourgi kártérítés el is ment a tartozásokra, amiket azért halmoztak fel, mert a státuszukkal együtt a pályázati lehetőségektől is elestek, ahogy egy százalékot sem gyűjthetnek - azóta sem. Mivel többnyire szegény családok gyerekei járnak az iskoláikba, tandíjat sem szedhetnek.
Ennek ellenére el tudja képzelni, hogy megmaradnak az iskolák, de ezt inkább csodavárásnak tartja.
„Az elmúlt években számtalan példa volt arra, hogy már az utolsókat rúgtuk, és az utolsó pillanatban támadt valami segítség. Csak a hitemmel mondom, hogy szerintem fogunk tudni működni. De hogy miből, azt nem tudom megmondani.”Egy tavaly augusztusi közleményben Iványi a kormánnyal való harcról azt írta, „időközben az is napvilágot látott, hogy a miniszterelnököt személyes motiváció is hajtja. Állítólag nem tudja megbocsátani, hogy én őt valamilyen (nem pontosított) parlamenti döntés alapján lefasisztáztam. A sértegetés nem szokásom, a politikai tettek viszont önmagukért beszélnek. Kijelenthető, hogy tisztességes demokráciában a jogainkat nem halandó személyek pillanatnyi szeszélye, hanem kifogásolhatatlan objektív törvények kell, hogy biztosítsák. Ezért küzdünk tovább, noha a kormány általi sanyargatásaink szinte megoldhatatlan helyzetek elé állítanak minket anyagilag is”.
Iványi, aki valaha összeadta Orbán Viktort és Lévai Anikót, a New York Times portrécikkében a fasizmus szimbólumának nevezte Orbán Viktort.