• Kásler Miklós miniszter több mint tízezer tanárnak ígért fejenként bruttó 500 ezer forintot, „elismerve és nagyrabecsülve” a digitális oktatás miatt lemaradt, nehéz helyzetű gyerekekkel végzett munkájukat.
• Most kiderült, hogy ezt egy uniós projektből fogják kifizetni.
• És nem egyszerűen egy extra elismerésről van szó, hanem cserébe többletmunkát is elvárnak.

Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter szerdai bejelentése szerint 400 településen 10500 pedagógus - köztük „a pedagógusi munkát segítő emberek” - fognak pénzt kapni.

Túl sok részletet ugyan nem árult el erről, de amit igen, abból úgy tűnt, hogy a kiválasztott tanárok extra juttatást kapnak majd a munkájukért, amit a nyári szünetben és a következő tanévben végeznek a digitális oktatás idején lemaradó gyerekekkel.Szó szerint ez hangzott el a miniszteri videóban azután, hogy Kásler a közelgő új tanévről és az iskolák járványügyi feladatairól beszélt:

Kérdező: „Vannak az országban olyan hátárányos helyzetű települések, ahol a diákok talán jobban leszakadtak. Mivel segíti a kormányzat ezeket a településeket, illetve ezeket az iskolákat?”

Kásler: „A nyár azzal telt el, hogy az esetleges hátrányokat és lemaradásokat a pedagógusok megpróbálták pótolni, és ez így lesz a következő időszakban is. Elismerve és nagyrabecsülve ezt a munkát, a kormány úgy döntött, hogy 400 hátrányos helyzetű településen 10500 pedagógus és a pedagógusi munkát segítő embereknek bruttó 500 ezer forintos támogatást fog kiutalni.”

Két napra rá, pénteken a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egy uniós projekt felhívását osztotta meg a Facebookon, a következő szöveggel:

„Ezt nézzétek! Megvan, mit kell csinálni az 500.000 Ft-ért. Szó sincs arról, amit Kásler mondott, hogy itt a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusok munkájának megbecsülésére adták ezt a pénzt. Íme az egész, később még szemelgetünk belőle...”A pályázatot augusztus 17-én tették közzé, fejléce szerint „a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok támogatásának megvalósítására”. Célja, hogy a projektet megvalósító iskolákban

• csökkentse az oktatási egyenlőtlenségeket, javítsa a minőségi neveléshez-oktatáshoz való hozzáférést,
• erősítse azokat a diákokat, akik a digitális oktatás során szociális helyzetük vagy más miatt nehezebb helyzetben voltak,
• csökkentse a lemorzsolódási kockázatot.

A lehetséges településeket egy 2015-ös kormányrendelet alapján határozzák meg. Abban 1231 elmaradott települést azonosítottak, az itt működő iskolák közül kerülhetnek ki a pályázat nyertesei, a felhívás szerint legalább 300 intézmény. A pályázat tartalmazza, hogy a nyertes iskolák bevont pedagógusai és nevelést/oktatást segítő alkalmazottai bruttó 500 ezer forintos juttatást kapnak. Kérdésünkre

a minisztérium is megerősítette, hogy ebben a pályázatban fizetik ki a Kásler által beígért összeget szeptember elseje és 2021. január 31-e közt „többletfeladat ellenében”.Vagyis nem egyszerűen a pedagógusok munkájának elismeréséről van szó, hanem - ahogy minden uniós projekt esetében - a pénzért cserébe extra feladatokat kell végezni. A felhívás szerint

• a tanároknak élményszerű oktatási környezetet kell biztosítaniuk, több digitális eszközt kell használniuk,
• erősíteniük kell a digitális kompetenciákat, kiemelten kell figyelniük a közösség újjáépítésére,
• be kell építeniük a tanmenetbe a digitális oktatás idején feldolgozott tananyagot, ezt át kell ismételniük,
• kezelniük kell az egyéni problémákat,
• a tankerület pedig a KRÉTA nevű online rendszerben követi majd, hogy a tanárok megfelelő szemlélettel tartják-e az óráikat.

Komjáthy Anna, a PDSZ elnökhelyettese szerint Klebelsberg Központ a nyár elején próbálta felmérni, hol, mennyi gyerek esett ki az oktatásból a digitális oktatás idején. Erre szintén a KRÉTA rendszert használták, ahol a tanároknak folyamatosan vezetniük kellett a „hiányzókat”, vagyis azokat, akik sosem küldték vissza a feladatlapokat, vagy nem jelentek meg az online órákon. Komjáthy azt mondta, most a leginkább érintett, hátrányos helyzetű iskolákat kötelezik arra, hogy felzárkóztassák a gyerekeket.

„Tényleg szükségük van erre, mert egyáltalán nem biztos, hogy ha egy hatodikos gyereknek kiesett a második félév, akkor el tudja kezdeni tanulni a hetedikes anyagot” - mondta. De Komjáthy szerint nem világos, mi alapján ítélik majd meg, hogy tényleg sikerült-e felzárkóztatni a gyerekeket, ráadásul nem is biztos, hogy ezzel a módszerrel mindenkit el lehet érni.

„Sok hátrányos helyzetű településen nincs felső tagozat, így a gyerekek más városba járnak iskolába, ami esetleg már nem számít hátrányos helyzetűnek. Ilyen esetekben nem fog eljutni a támogatás azokhoz a tanárokhoz, akiknek fel kell zárkóztatniuk a gyerekeket.”

A digitális tanrend hidegzuhanyként érte márciusban az oktatási rendszert. A tanároknak két napjuk volt kitalálni, mihez kezdjenek az írni-olvasni tanuló alsósokkal, az önállóbb felsősökkel és középiskolásokkal, hogyan érjék el azokat a gyerekeket, akik amúgy is problémásak, pláne mi legyen azokkal, akiknek számítógépük sincs otthon.

A Facebooktól a Zoomon át a bejárathoz kitett, hazavihető feladatlapokig sokféle megoldással próbálkoztak, de nagyon sok gyereket képtelenség volt elérni. Néhány civil szervezet egy nem reprezentatív felmérésben 425 tanár véleményét összegezte, amiből az derült ki, hogy a nagyközségekben csak a diákok 65 százaléka vett részt az oktatásban. A szegregált iskolákban pedig a tanulók egyharmada teljesen eltűnt, részben azért, mert nincs otthon internetük, részben pedig azért, mert nekik is be kellett kapcsolódni a családi megélhetésbe, kisebb testvéreik felügyeletébe. Számos civil szervezet ezért már áprilisban válságkezelést sürgetett.

Frissítés (16:25)

Cikkünk megjelenése után a Klebelsberg Központ közleményt adott ki, amiben azt írják, „több sajtóorgánumban is valótlan állítások jelentek meg” az üggyel kapcsolatban. Ezután több, olyan állítást tagadnak, amelyek nem szerepeltek a cikkünkben: hogy a tanároknak pályázniuk kellene a pénzre, vagy hogy „visszafizetési kötelezettség terhelné őket a már kifizetett díjak esetében”.

„A projekt elismeri, hogy a kollegák többlet időt és figyelmet fordítanak a tanulókra az esetleges lemaradások kompenzációjáért, és a 2019/2020 tanévben elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarend során feldolgozott tananyagokhoz kapcsolódó felmérés, ismétlés és visszamérés keretében végzett többlet feladatot díjazza” - írják.