Már most 35 százalékkal magasabb a sarkvidéki tüzek szén-dioxid-kibocsátása, mint tavaly egész évben

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Idén már január 1. és augusztus 24. között is 35 százalékkal több szén-dioxid került a légkörbe az északi-sarkvidék erdő- és bozóttüzei miatt, mint tavaly egész évben. Az EU Copernicus megfigyelőrendszerének adatai szerint 2020. augusztus 24-ig összesen 245 megatonna szén-dioxidot bocsátottak ki a sarkvidéki tüzek, míg 2019-ben ez a szám csak 181 megatonna volt. Az idei kibocsátás oroszlánrészéért a júniusi és júliusi szibériai tüzek a felelősek, csak ezekből 205 megatonna szén-dioxid került a légkörbe.

Ebben az időszakban példátlan hőhullám sújtotta Szibériát, nem egy településen 30 fokos hőmérsékletet mértek. Emiatt volt több a tűz is, júliusban 600 körül is volt az egyidejűleg aktív tüzek száma az északi sarkvidéken, míg 2019-ben ez a szám nem kúszott 400 fölé. Persze évről évre több a tűz a térségben, 2003 és 2018 között az egyidejűleg aktív tüzek legmagasabb száma átlagosan csak 100 körül alakult.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót
Kapcsolódó