Ungváry Krisztián: Raffay Ernő a tudományosság szabályait semmibe véve vegytiszta náci gondolatmenetet képes előadni

Miután magas állami kitüntetést kapott Raffay Ernő, Ungváry Krisztián történész átolvasta Raffay könyveit az elmúlt évtizedből, és megdöbbentő állításokat talált 30 millió magyarról, zsidó irtóhadjáratról és nemzetiségi aranykorról. Erről a Válasz Online-ba írt cikket.

Ungváry többek között azt írja, Raffay olvasatában „»1914 előtt Magyarországon a zsidó nemzetiség [sic!] (és az izraelita vallásfelekezet) honfoglalása, egyenesen szólva: Magyarország megszállása és a legalapvetőbb magyar érdek tudatos háttérbe szorítása zajlik«. (Raffay 2013, 10.) Az új ellenség majdnem száz százalékban zsidókból áll (Raffay 2013. 71.), 1919 és az 1948 utáni kommunista rendszer Raffay szerint »zsidó hatalom« volt (Raffay 2013, 352.o.), Budapestet pedig ő maga is Judapest néven emlegeti (Raffay 2013, 353). A zsidó bankok tervszerűen [sic!] vásárolják fel a földeket annak érdekében, hogy »megsemmisítsék« [sic!] a magyar középosztályt”.

A cikk szerint Raffay elismétli „azt a régóta megcáfolt rémmesét is, amely szerint a zsidó kapitalisták miatt kényszerült kivándorolni napi háromezer ember Amerikába (Raffay 2013, 77.o.). A valóságban a kivándoroltak túlnyomó többsége nem munkás volt, hanem a mezőgazdasági munkanélküliség miatt ment el, amiről nem a kapitalisták, hanem a magyar feudális nagybirtok tehetett – ráadásul a kivándorlók között a nem magyar elem felülreprezentált is volt.”

Ungváry végül ezt a következtetést vonta le:

„A zsidó-szabadkőműves összeesküvés mítosza már 1919-ben megszületett, Prohászka Ottokártól és Bangha Bélától kezdve számos politikai publicista írt ennek szellemében. A kor közismertebb történészei, köztük Szekfű Gyula vagy Hóman Bálint a baloldalisággal és zsidósággal kapcsolatos minden elfogultságuk dacára sem vállalkoztak azonban arra, hogy egy szimplifikált szabadkőműves tőrdöfés-elméletet adjanak elő. Ez a beteges antiszemita Bosnyák Zoltán (1944-ben a Zsidókutató Intézet igazgatója) és a hozzá hasonlók színvonala volt – eddig. Az első személy, aki erre „történészként” monográfiák írásával vállalkozott, Raffay Ernő.

2020. augusztus 20-án magas állami kitüntetését annak ellenére kaphatta, hogy a tudományosság szabályainak semmibe vételével vegytiszta náci gondolatmenetben képes előadni Magyarország XX. századi tragédiájának vélelmezett okait. Ilyen teljesítményre a magyar történelem során eddig csak egy évben lehetett díjat kapni: 1944-ben. 76 évvel később ide jutottunk vissza – a gondolatok szintjén. A posztmodern világában azonban ez mást jelent, mint akkor. Sztójay Döme és társai hittek abban, amit hirdettek. Ma a Fidesz környezetében egyszerre lehet szerepeltetni Köves Slomót és Raffay Ernőt. Kitüntetése tehát nem elvekről, hanem azok semmibe vételéről szól. Arról, hogy a Fidesztől jobbra ne létezzen senki, hiszen politikailag ez tűnik kifizetődőnek. Gyökereiben azonban ez a hozzáállás mégis fasisztoid, mivel egyetlen legitimáló körülményt ismer el: az erőt.”

Ahogy a 444 is megírta, Raffay több előadásában – az általunk idézett egy 2015-ös, de több ilyen is fellelhető az elmúlt évekből – kifejtette a nézeteit a magyar zsidókról, például hogy: „Bejött egy migráns csapat, fölszaporodott, és kitúrt bennünket a pozíciókból a tudományban, a iskolában, az akadémiában, az egyetemen, a bankvilágban, a földbirtokban, a szakmákban, íme a tanulság emberek.”

„Raffay Ernő elismert történész. Nem kell egy történésznek minden mondatával feltétlenül azonosulni ahhoz, hogy egy életműre azt tudjuk mondani, hogy kitüntetést érdemel” - mondta egy Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely.

Ungváry Krisztián három éve arról beszélt, hogy annyira fegyelmezett frakciója a Parlamentben, mint amilyen Orbán Viktornak van, korábban legfeljebb Szálasi Ferencnek volt. A legutóbbi könyvében a Budapest ostromakor kitörő német tiszteket mutatta be.