• Nem torpant meg a járvány, újra rekordközelben a hétfőn közzétett napi fertőzésszám.
• Az új fertőzések kiugró számára nem magyarázat, hogy most többet tesztelnek. Annyival többet nem, mint amennyivel több az új beteg.
• Ha már, akkor inkább keveset, de főleg lassan és körülményesen tesztelünk.
• Közben a Nemzeti Népegészségügyi Központ új eljárásrendeket dolgozott ki, de új járványügyi intézkedések híján főleg a higiéniai szabályok betartását kérik.

Vasárnapról hétfőre újra magasra ugrott az új fertőzöttek száma, egyelőre nincs jele annak, hogy csillapodna Magyarországon a járvány. Szeptember 2. óta nem volt nap, amikor kevesebb fertőzöttet regisztráltak volna a tavaszi első hullám rekordjánál. Azóta minden nap új rekordot ér el az aktív fertőzöttek száma is, jelenleg 8394 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván.

A facebookos megnyilvánulások alapján népszerűnek tűnő tévhit, hogy az igazolt fertőzések növekvő száma csupán annak következménye, hogy most többet tesztelnek, mint tavasszal. Ebből annyi igaz, hogy most többet tesztelnek, mint tavasszal. Míg a tavaszi első hullám csúcsán ezer lakosra vetítve Magyarországon mindössze ~0,4 tesztet végeztek, szeptember 2. óta 0,48-ról szeptember 11-re 0,96-ra ugrott ez az arány. De míg május 10-19. között, amikor a tavaszi hullámban arányaiban a legtöbbet tesztelték, napi átlag 34,8 új fertőzöttet regisztráltak, szeptember 2-11 között napi átlag 465-öt. Vagyis bár közben valóban duplájára futott fel a tesztelések száma, a teszteken kiszűrt fertőzötteké 13-szorosára nőtt.

Nem is igazán látszik, hogy mekkora a robbanás

A fertőzöttek száma tehát nem azért emelkedik ennyire látványosan, mert többet tesztelünk. Ha már, akkor inkább az az igazság, hogy még mindig nem tesztelnek eleget a magyar hatóságok. A Válasz Online-ban Élő Anita járt utána annak, hogy ha még a kormány járványügyi szakértői szerint is a tesztelés a védekezés alapja, akkor hogy lehet, hogy a járvány második hullámára sem sikerült felkészíteni a rendszert eléggé arra, hogy állja a rohamot, és ne napokat kelljen várni a mintavételre, és azután újabb napokat az eredményekre.

Június óta először volt egy hét minden napján halottja a járványnak
Pedig júliusban olyan hét is volt, hogy nem hunyt el senki. Az elmúlt hét napban viszont már 17 áldozata volt a járványnak. A helyzet pedig minden számítás szerint csak rosszabbodni fog, hiszen most még főleg az alacsony kockázatú csoportokban, jellemzően a fiatalok körében tombol a járvány.

A helyzet Európa-szerte romlik
A WHO regionális igazgatója, Hans Kluge szerint október-novemberben biztosan sok lesz a halálos áldozat. „Attól tartok, hogy október közepét február és márciushoz hasonlíthatjuk majd” – mondta, és azt is hozzátette, hogy a vakcina egyáltalán nem biztos, hogy megoldást jelent.

Köhögősök ne bulizzanak!
Faramuci helyzetben van a Nemzeti Népegészségügyi Központ, amennyiben úgy kényszerült új eljárásrendek kidolgozására a második hullám miatt, hogy közben semmilyen lényegi új járványügyi intézkedést nem hozott a kormány. Így például továbbra is lehet legfeljebb ötszáz fős zenés-táncos rendezvényeket, és bármekkora egyéb rendezvényt tartani. Legújabb eljárásrendjeiben ezért az NNK a higiéniai szabályok betartására koncentrál, továbbá nem ajánlják, hogy köhögő emberek bulizzanak.

Takarják el az arcukat, legyenek szívesek
A legújabb eljárásrendekben kevés szó esik a maszkviselésről. A bölcsődékre vonatkozóan annyi, hogy a bölcsődés korosztálynak inkább nem ajánlják a maszkviselést, a rendezvényekre vonatkozóan pedig annyi, hogy amennyiben zárt térben nem biztosítható a biztonságos távolságtartás, akkor ott viseljenek maszkot. Valójában maszkot szinte minden körülmények között érdemes viselni. Még a legegyszerűbb szövetmaszk is hatékonyan gátolja a vírus terjedését azzal, hogy a viselője nem tudja telelihegni a környezetét vírussal. Hétköznapi helyzetekben pedig, vagyis ha amúgy tartjuk egymástól a távolságot, és nem érintkezünk negyed óránál hosszabban egymással, a szövetmaszk védelmet nyújt a viselőjének is.

Maszkhelyett alusisak
Vannak, akiknek a minimális, gyakorlatilag alig létező korlátozások is elviselhetetlenek. És az is lehet, hogy néhányan meglátták az üzleti (=népszerűségszerzési) lehetőséget a maszk helyett alufóliasisak-viselésre hajlamos közönségben. Pénteken például ezernél is többen gyűltek össze a budapesti Szabadság téren, hogy tiltakozzanak a szerintük túlzó járványvédelmi intézkedések ellen.

Hol van az a sok lélegeztetőgép?
Haszán Zoltán kollégánk a nyáron hetekig próbálta kideríteni, hogy hány lélegeztetőgépet vettünk, mire végre Menczer Tamás külügyi államtitkár el nem árulta, hogy 16 ezret, háromszáz milliárd forint értékben. Igen ám, de a KSH statisztikái szerint augusztusig ebből csak 185 milliárd forintnyi értékű berendezés érkezett meg Magyarországra.

Igazuk volt-e a svédeknek?
Miközben Európában tombol a második hullám, Svédországban alig terjed a vírus. Sokan ebben igazolását látják a nevezetes svéd modellnek, amiről persze leginkább tévhitek terjedtek. Hogy mást ne mondjunk, a svédeknél tavasszal szigorúbbak voltak a korlátozások a jelenleg érvényes magyarországi intézkedéseknél. A svéd tapasztalatokról, illetve arról, hogy azokból milyen általános következtetéseket vonhatunk le, Szurovecz Illés számolt be vasárnap.

„Lehet, hogy a covidra inkább szívbetegségként kéne tekintenünk”
Ezt a Stat Newson megjelent cikkében vetette fel Elizabeth Cooney, aki egy petricsészében tanulmányozhatta, mit tesz a vírus a szív izomszöveteivel. Tapasztalásait a cikk címében a „mészárlás” kifejezéssel írta le, mert azt látta, hogy a vírus szó szerint felaprítja ezeket az izomszöveteket. Vagyis meglehet, hogy a fertőzésen átesetteket hosszabb távon is fenyegeti a szívelégtelenség.

Koronavírusos bíborossal érintkezett a pápa
A 83 éves egyházfőt most állandó megfigyelés alatt tartják. Magyarországon a Pick Szeged teljes kézilabdacsapata került karanténba, mert találtak a környezetükben egy fertőzöttet.