• Bezuhant a svéd járványgörbe, szeptember elején alig terjed a vírus. Hát mégis jól döntöttek, amikor tavasszal nem a teljes lezárást választották?
• Nehéz megmondani. Most éppen tényleg jól állnak, de 150 éve nem haltak meg annyian az országban, mint idén az első fél évben.
• Ez főleg az idősotthonokat érintette. A kormány hamar beismerte, hogy „megbukott az idősellátás”, és 75 milliárd forintnak megfelelő összeget szán a fejlesztésére.
• A védekezés vezetői kitartanak a stratégiájuk mellett, de elismerték, hogy szigorítani kellene. Viszont nem világos, pontosan hogyan.

„Svédország, amikor szembesült a koronavírusjárvánnyal, nem volt tökéletes állapotban. Ott voltak az idősellátás hiányosságai, a klímaváltozás, ami meghatározza a gyerekeink jövőjét, valamint a repedések a jóléti rendszeren, aminek garantálnia kellene az emberek biztonságát. Ezért nem fogunk visszatérni a járvány előtti Svédországhoz. Annál jobbat fogunk építeni”– fogadkozott Stefan Löfven miniszterelnök, amikor kedden megnyitotta az őszi parlamenti ülésszakot. Ha lenézett a pulpitusról, foghíjas sorokat látott: hiányzott a kormánytagok fele, a 349 képviselőből pedig csak 190-en voltak jelen.

A járványügyi óvintézkedések miatt maradtak távol, amiket annak ellenére is érvényben hagytak, hogy mostanában megnyugtatóan alakulnak a statisztikák. Miközben számos európai országban, köztük Magyarországon is romlik a helyzet, a svédeknél augusztus nagy részében csökkentek a regisztrált napi esetszámok. (A grafikonon a napi adatok a megelőző hét nap átlagát mutatják egymillió főre vetítve. Bármelyik ország hozzáadható az ábrához.)

A heti átlagokat nézve a pozitív tesztek aránya is másfél százalékkal csökkent augusztusban. Ráadásul múlt héten rekord számú, több mint 120 ezer tesztet végeztek, aminek mindössze 1,2 százaléka lett pozitív.

Az eredményben sokan a svéd járványstratégia sikerét látják, köztük Jonas Ludvigsson, a Karolinska Intézet epidemiológiai professzora is. „A mi stratégiánk következetes és fenntartható. Nálunk valószínűleg alacsonyabb a terjedés kockázata, mint más országokban” – mondta. Közben az egyik svéd lapban arra figyelmeztettek, hogy a nagy ünneplésben ne feledkezzenek meg a tavasszal elhunyt több ezer emberről sem.

Svédország különutas járványpolitikája éppen ezért érdekes: a szigorú lezárások hívei és az egyéni, gazdasági szabadságot féltők is alá tudják támasztani vele az igazukat.

Nem engedték el

Közös ebben a két oldalban, hogy hajlamosak félreérteni a svéd stratégiát, mintha az a vírus szabadon engedéséről és a nyájimmunitás eléréséről szólna. Összehasonlításképp, a svédek tavaszi korlátozásai szigorúbbak voltak a mostani magyar intézkedéseknél.

Bár a kiszivárgott levelezések alapján a nyájimmunitás eleinte nem állt távol a járványügyi főnök, Anders Tegnell gondolkodásától, hónapok óta tagadja, hogy a lakosság mielőbbi átfertőződése lett volna a céljuk. (Ha az lett volna, sem sikerült elérni. Stockholm környékén 6-14 százalékos átfertőzöttséget mértek korábban, és ha ez azóta nőtt is, még mindig bőven elmarad a 60 százaléktól, ami szakértők szerint akár lassíthatná a terjedést. Már ha eltekintünk a lehetséges újrafertőződéstől.)

A tavaszi intézkedések alapján Tegnell igazat mond: látogatási tilalmat vezettek be az idősotthonokban, digitális oktatásra álltak át a középiskolákban, részben bezárták az egyetemeket, és betiltották az 500, majd 50 fősnél nagyobb rendezvényeket. Közben azt tanácsolták, hogy aki csak teheti, menjen home office-ba, az idősek maradjanak otthon, és ne utazzanak, hacsak nem muszáj. Az éttermek, kávézók valóban nyitva tarthattak, de ezeket is megbüntethették, ha nem tartották be a távolságtartási szabályokat.

„Az általános stratégiánk célja, hogy totális lezárás nélkül minimalizáljuk a terjedést, amennyire lehet. Megvédjük a kockázati csoportokat, elsősorban a 70 évnél idősebbeket és azokat, akik más betegségük miatt különösen veszélyeztetettek. A társadalmi távolságtartásra és a higiéniára alapozunk, miközben az egész nagyon rugalmasan igazodik az aktuális helyzethez. (...) Szeretnénk elkerülni a túlreagálást, nehogy emiatt más egészségügyi problémák még nagyobb bajt okozzanak. Végül, de nem utolsó sorban, szeretnénk hosszú távon fenntartható választ adni a járványra, mert tudjuk, hogy ez még nem a vége, csak az eleje a küzdelemnek” – magyarázta egy júniusi (angol nyelvű) videóban a svéd közegészségügyi hatóság vezetője, Johan Carlson.

Nem korlátozták annyira az emberek mozgását, mint más európai országok, de közben biztatták őket, hogy legyenek óvatosak a mindennapokban. Carlson szerint ez bevált, hiszen a szigorúbb korlátozásokat bevezető skandináv országokban hiába mozogtak eleinte kevesebbet az emberek, az idő múlásával lazult a fegyelem. Az adataik alapján viszont a svédek, ha kisebb mértékben is, de tartósabban visszafogták magukat.

Egy májusi, norvég tanulmány szerint a svédek 58 százaléka nem találkozott a barátaival a tavaszi hónapokban, 74 százalékuk pedig a szabadidejét is otthon töltötte. „Nagyon sokan túlteljesítették a távolságtartási ajánlásokat, és saját döntésükből viselkedtek úgy, ahogy máshol kötelező volt” - mondta Peter Kasson, a virginiai és uppsalai egyetem kutatója is.

Bárhogy is ítéljük meg a svéd stratégiát, kívülről nézve feltűnő, hogy a védekezésért felelős szakértők mennyire nyíltan kommunikálnak az állampolgárokkal. Az előbb idézett videóban az egészségügyi és szociális miniszter is előadást tartott, és szintén angolul magyarázta, milyen érvek alapján választották ezt az irányt. Itt elismerték azt is, hogy a járvány egyenlőtlenül érintette a különböző helyzetű embereket, és jobban kellene figyelni a sérülékeny csoportokra.

Megbukott az idősellátás

Ennél sokkal kellemetlenebb beismerés volt, amikor Anders Tegnell júniusan arról beszélt a közrádióban, hogy

továbbra is fenntarthatónak tartja a stratégiát, mégis újra kell gondolni, és valamilyen irányba szigorítani kell, mert túlságosan sokan haltak meg. Az első fél évben összességében többen, mint az elmúlt 150 év hasonló időszakában bármikor.Tegnell ettől függetlenül kritizálta a többi országot, ahol egyszerre dobták be az összes korlátozást, így szerinte nem lehet megítélni, hogy a sok intézkedés közül melyik csökkentette hatékonyan a vírus terjedését, és melyik kevésbé.

Svédországban több mint 5800 koronavírusos halálesetet regisztráltak, ebből ötezret márciustól június közepéig. Ehhez képest a szigorúan korlátozó dánok, finnek, norvégok megálltak néhány száz halottnál. Igaz, Spanyolországban és Franciaországban a kijárási tilalom ellenére is tízezrek haltak meg.

Ha viszont a népességarányos halálozást nézzük, a svédek már megelőzik a franciákat, és nem sokkal maradnak le Spanyolországtól vagy Olaszországtól sem. (Nehezíti az összevetést, hogy a különböző országokban nem egyforma hatékonysággal azonosítják a koronás halottakat, és az adatgyűjtés módszertana is eltérhet. A nagyságrendek azért így is érzékelhetők.)

Ahogy mindenhol, Svédországban is elsősorban idősek haltak bele a koronavírus okozta betegségbe, májusi adatok szerint 70 százalékban olyanok, akik igénybe vették az idősellátás valamilyen formáját. A halálozások nagyjából fele az idősotthonokat érintette. (Magyarországon minden negyedik koronavírusos haláleset történt idősotthonban. Így volt ez május közepén és most is.)

Ez persze abból is fakad, hogy a fertőzés veszélyesebb az idősekre, az idősotthonokban pedig sok olyan ember él, akinek van valamilyen alapbetegsége. Nem véletlen, hogy a koronavírus Európa-szerte nagy pusztítást végzett ezekben az intézményekben, miközben a többi skandináv országban valahogy mégis sikerült minimalizálni a bajt. A számok sokkolóan hatottak Svédországban, ahol

a járványügyi szakértők és a politikusok egymás után álltak ki azzal a nyilvánosság elé, hogy megbukott az ország idősellátása.Az egészségügyi és szociális miniszter már április végén azt mondta, „nem tudtuk megvédeni az időseket, ez egy nagyon súlyos dolog, kudarc az egész társadalmunk számára”. Johan Carlson is meglepődött, mennyire felkészületlenül érte a járvány az idősotthonok egy részét. A kormány májusban be is jelentette, hogy 2,2 milliárd svéd koronát, vagyis 75 milliárd forintot pumpál az idősellátásba.

A tragédia valószínűleg a már korábban is meglevő, rendszerszintű hiányosságok következménye, ahogy Carl-Johan Karlsson svéd újságíró is bemutatta a Foreign Policy-ben megjelent cikkében. A hivatalos adatok szerint 2017-ben a svéd idősellátás résztvevőinek 16 százaléka, nagyjából negyvenezer ember alultáplált volt. Egy másik tanulmány szerint a 2018-as hőhullám idején százak haltak meg idősotthonokban és kórházakban a légkondi hiánya miatt.

Egy júniusi ellenőrzésen 91 idősotthonban találtak olyan hiányosságokat, hogy további vizsgálatokat rendeltek el. Komoly problémának bizonyult, hogy ezek az intézmények sokszor részmunkaidőben foglalkoztatják a dolgozóikat, akik így kénytelenek több otthonban is munkát vállalni, ami megkönnyítette a vírus terjedését. Bár szinte lehetetlen visszakövetni, hogyan jutott be a vírus egy-egy otthonba, az biztos, hogy ahol kevesebb volt a részmunkaidős alkalmazott, kisebb volt a baj is.

Ezen kívül a kórházi ellátás is hozzájárulhatott a magas halálozási arányhoz. A már említett kutató, Peter Kasson írta egy tanulmányában, hogy bár megduplázták a kapacitásokat, a koronavírusban meghaltaknak csak 53 százaléka került előbb intenzív ágyra.

Legalább a gazdaság jól járt?

A laza járványkezelés hívei gyakran a gazdaság védelmével érvelnek, de Svédország példája alapján nem tűnik ilyen egyértelműnek az összefüggés. A svéd központi bank júliusban 4,5 százalékos GDP-visszaesést jósolt, míg februárban, a járvány előtt 1,3 százalékos növekedésre számítottak. A munkanélküliségi ráta a márciusi 7,1 százalékról májusra 9 százalékra nőtt.

Ehhez képest Dániában, ahol szigorúbb intézkedéseket választottak, 4,1 százalékos visszaesésre számítanak, a munkanélküliségi ráta pedig pedig 4,1-ről 5,6 százalékra nőtt március és május közt. Norvégiában még kisebb lehet a visszaesés.

Az eltérő stratégia ellenére a két országban hasonlóan visszaesett a fogyasztás is. Egy koppenhágai elemzés szerint Dániában 29 százalékkal kevesebbet költöttek az emberek tavasszal. Ez is nagyon hasonlóan alakult Svédországban, 25 százalékos volt a visszaesés. Sőt, a 70 évnél idősebbek még inkább visszafogták a költéseiket Svédországban, mint Dániában. Ez alapján úgy tűnik, az emberek eltérő központi intézkedések esetén is hasonló döntéseket hoznak a saját pénzügyeikről.

A világkereskedelem brutális visszesése, a globális ellátási láncok problémái pedig nyilván ugyanúgy sújtották a lazább stratégiát választó Svédország gazdaságát, mint a többiekét.

Az ősz még bajt hozhat

A nyári járványadatok ettől függetlenül biztatóan alakultak, köszönhetően az iskolai szünetnek és annak, hogy Svédországban ilyenkor sokan 3-4 hétre is elvonulnak vidéki házaikba, csökkentve a városi zsúfoltságot. Ősztől ez megváltozik, újra járhatnak iskolába a felsősök is, ingázni fognak a diákok a városok közt, többen fognak összezsúfolódni a buszokon, és lehet, hogy a hidegebbre forduló idő is megkönnyíti a vírus terjedését.

„Elég gyorsan pozitív irányba fordult a járványhelyzet, de nem szabad, hogy emiatt azt gondoljuk, újra normálisan élhetünk” – mondta korábban Tegnell.

Továbbra is érvényben hagyják az 50 fős rendezvénylimitet, bár elképzelhető, hogy az ültetéses koncerteket és sporteseményeket valamilyen módon engedélyezni fogják. Tegnell augusztus végén azt ígérte, tartósan fel fogják pörgetni a tesztelést, és egyre nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a kontaktkutatásra.

A maszkviselést azonban továbbra sem írták elő, bár egyre több szakértő szorgalmazza. Az eddigi álláspont szerint a maszk azért nem része a svéd stratégiának, mert attól félnek, emiatt az emberek lazítanak majd más, fontos óvintézkedéseken. A közegészségügyi hatóság azonban vizsgálja, milyen esetekben lenne érdemes mégis kötelezővé tenni.