Nagy hiba azt gondolni, hogy Oroszország és Kína minden körülmények között a nyugati szabályok szerint fog játszani – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a külföldre sugárzó RTVI-nek. Azt mondta:
„Az Oroszországra való nyomásgyakorlás korszaka, amely akkor kezdődött el, amikor a Szovjetunió széthullásának folyamata, amelynek folyamán a Nyugat úgy gondolta, hogy Oroszország a zsebében van, visszafordíthatatlanul véget ért. Sajnos, a Nyugat képtelen egészében megérteni és elfogadni, hogy Oroszország önálló lépéseinek sem országon belül, sem a nemzetközi színtéren nincs alternatívájuk.”
Azt mondta, nem számít radikális változásokra az orosz-amerikai kapcsolatokban, bárki győzzön az Egyesült Államokban az elnökválasztáson, aminek az eredményét Moszkva tiszteletben fogja tartani. Az elnökválasztási kampányt nem akarta kommentálni, mondván, azt szerinte megint amerikai belügyekbe való orosz beavatkozásként interpretálnák. Azt mondta, sok globális probléma megoldásához szükség lenne a két ország együttműködésére.
Lavrov szerint nem csak az egykori szovjet tagköztársaságok, de egyetlen más ország sem járt még jól az amerikai „puha erő” alkalmazásától. „Nézzék ezt meg bármelyik más régióban, ahol az amerikaiak rendszert váltottak” – mondta Lavrov, példaként Irakot és Líbiát felhozva, remélve, hogy Szíriában másképp alakulnak majd a dolgok.
Fehéroroszországról azt mondta, a vele szomszédos országok (elsősorban Litvánia) hagyjon fel az ottani folyamatok irányításával, és az elnökválasztás eredményét vitató helyi ellenzék felhasználásával. Kifogásolta, hogy a Vilniusba menekült Szvjatlana Cihanouszkaja volt elnökjelölt támadta a Minszk és Moszkva közötti kapcsolatokat, és hűségesküjük megszegésére, „lényegében hazaárulásra” szólította fel a fehérorosz erőszakszervezetek tagjait.
Szerinte a fehérorosz helyzet hamarosan normalizálódik, Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn Szocsiban tartott találkozójukon megerősítették: készek az 1999-ben a Szövetségi Állam létrehozásáról szóló szerződést az aktualitásoknak megfelelő módon megreformálni.
Lavrov kétségbe vonta, hogy Ukrajnától számítani lehetne a délkelet-ukrajnai rendezésről szóló minszki megállapodások végrehajtására. Szerinte az ukrán fél ehelyett megkísérli azokat kiforgatni és Oroszországra hárítani a felelősséget a haladás hiányáért, holott a megállapodásokban Oroszországról egyáltalán nem esik szó. Az orosz álláspont szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is megerősített egyezség értelmében az ukrán hadsereg csak akkor veheti vissza a határ ellenőrzését, ha a szakadár területek különleges státusa már bekerül az ukrán alkotmányba, ha a Donyec-medencében amnesztiát hirdettek ki, és megtartották a választásokat.
Felidézte, hogy 2014 áprilisában, az ukrajnai fordulat után Genfben John Kerry akkori amerikai külügyminiszter az EU és Ukrajna képviselője előtt nyíltan arról beszélt, hogy általánosan elismert a Krím Oroszországhoz tartozása, de még egy népszavazás megtartását javasolta az „újraegyesítésről” (a félsziget elcsatolásáról). Ezt viszont a másik három fél azóta „elfelejtette” – mondta Lavrov. (MTI)