Súlyosan sérült gyerekük ápolása mellett kénytelenek voltak dolgozni is, nyugdíj után kevesebb támogatás a „jutalom”

Negyven évet dolgozott az egészségügyben, ebből 30 éven keresztül munkája mellett ápolta súlyosan sérült, most 37 éves fiát is Schilling Magdolna, egy nyugdíjas korú budapesti anya.

Magdolna sosem szerette volna bentlakásos intézménybe adni fiát, mondván, a legtöbb ilyen otthon a fővárostól távol, eldugott vidéki településeken található, és sosem lesz képes olyan ellátást nyújtani fiának, amilyet a családjától kaphat. Egyedülálló szülőként azonban Magdolna nem tehette meg, hogy ne dolgozzon teljes állásban fia ápolása és másik gyereke nevelése mellett, miközben fiára nappali ellátó intézményben vigyáztak.

A fiú most is vele él, így szülőként Magdolna jogosult lehetne a 2019-ben bevezetett gyermekek otthongondozási díjára, a gyod-ra, ami épp idén január 1-jével emelkedett 24 százalékkal, bruttó 124 ezer forintra.

Az érvényes jogszabály alapján azonban Magdolna csak az öregségi nyugdíja és a gyod összegének különbözetére jogosult a gyereke otthon ápolásának támogatásaként, ami, lévén, hogy Magdolna aktív korában szinte végig teljes állásban dolgozott, a gyakorlatban semmilyen plusz támogatást nem jelent az asszony számára.

„Méltatlannak és igazságtalannak” nevezte az állam Magdolnával, és a fogyatékos gyereküket idős koruk ellenére is otthon ápoló többi szülővel szembeni bánásmódját Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület elnöke. Csordás hétfő délután egy petíciót adott át az Országházban Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának, amelyben 24 szervezet kéri Rétvárit és az összes országgyűlési képviselőt, támogassák, hogy mostantól

„minden otthonápoló személy megkaphassa” a gyod teljes összegét, függetlenül attól, hogy más rendszeres pénzellátásban részesül, például, hogy nyugdíjas.

„Az otthonápolás munka, nem büntetheti a kormány azokat, akik 30-40 évet ledolgoztak és nem hagyják magukra beteg családtagjukat” - hangsúlyozta Csordás Anett a petíció átadása után a parlament előtt tartott sajtótájékoztatón, ahol Schilling Magdolnával és fiával is találkoztunk.

„Mint nyugdíjasok, ugyanúgy folytatjuk az ápolást, mint azelőtt. Ugyanazt a munkát végezzük, mint azok a fiatalabb szülők, akik megkapják a gyodot. Sőt, mi végezzük a leghosszabb ideje ezt a munkát, hiszen állandó ápolásra és gondozásra szoruló gyerekeink már 40-50 évesek” - mondta el a sajtótájékoztatón egy másik érintett szülő, Joó Istvánné, hozzátéve:

a fogyatékos gyereküket élethosszig otthon ápoló szülők „intézeti helyeket váltanak ki ma is, nem kevés pénzt megspórolva az államnak, hiszen az ő ápoló munkájuk mégiscsak kevesebbe kerül a költségvetésnek, mint egy intézeti hely fenntartása”.

Schilling Magdolna hozzátette, „egy nagy büntetésnek” érzi a teljes összegű gyod megvonását, az aktív korukban 8 órás munkát vállaló otthonápoló szülőkkel szemben, „akik megpróbáltunk teljes állásban dolgozni, miközben otthon gondoztuk a gyerekünket”.

A korábban az otthonápolási díj megduplázását kiharcoló Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület másik követelése, hogy a kormány emelje az ápolási díjat is a gyermekek otthonápolási díjának összegére.

A súlyosan fogyatékos embert ápoló hozzátartozók számára elérhető kiemelt ápolási díj összege (67 ezer forint) most ugyanis nagyságrendileg csak fele annak az összegnek, amire a fogyatékos emberek szülei a gyoddal jogosultak.

„Most, amikor emelkednek az árak, különösen fontos, hogy minden háztartásnak legalább az alapvető szükségleteire, gyógyszereire meglegyen a támogatása” - indokolta követelésüket Csordás Anett. Hozzátéve, úgy számoltak, a két támogatás egy szintre hozása évi 30 milliárdba kerülne az államkasszának.

Rétvári Bence az egyesület tájékoztatása szerint átvette a levelet, és azt ígérte, megvizsgálja az ügyet, és válaszol az civilek kérésére.