A koronavírus-járvány második hulláma által okozott rendkívüli helyzetben a Magyar Nemzeti Bank egy új, – szinte választási programnak is beillő – 50 pontos javaslatcsomaggal akarja támogatni a kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő munkáját. Azt írják: „A családok védelme, a munkahelyek megőrzése, célzott adócsökkentések és a beruházási programok felgyorsítása az akut időszak legfontosabb feladatai.”

A Portfolio azt írja, a programpontok nagy része nem meglepő, az elmúlt hónapokban többször hallhattunk róla, egy részük benne van az MNB versenyképességi óriáscsomagjában, a lakáspiaci elképzeléseket pedig többször ismertette Matolcsy. Mint írják, hatalmas összegekről van szó, ezért a prioritási sorrend nem mindegy, ráadásul ennek a költségvetési igénye ránézésre is 1000 milliárd forintos nagyságrend (bár erre nem tér ki az MNB anyaga), sőt ha néhány nagyon bizonytalan költségű projektjavaslat megszalad, akár 10 ezer milliárdokról is beszélhetünk.

A jegybank szerint a második hullámban is fel kell készülni a bértámogatásra. Célzott adócsökkentésekkel és támogatásokkal kell erősíteni a családok jövedelmi helyzetét, és az óvatosság miatt átmenetileg kieső magánkeresletet a kormányzati beruházások gyorsításával, a lakásépítési programok növelésével, és célzott beruházástámogató intézkedésekkel kell ellensúlyozni. „A vírus veszélyeinek leginkább kitett munkakörökben bérpótlék bevezetése indokolt, míg a teljes leállást elszenvedő ágazatokban a kereslet célzott pótlása jelenthet segítséget” –írják.

Magyarországon a járvány első hullámának gazdasági hatásai a második negyedévre koncentrálódtak, az első két negyedévet együtt vizsgálva a hazai gazdaság teljesítménye nem tér el a régiós átlagtól, és több mint 3 százalékponttal meghaladja az eurozóna gazdaságának dinamikáját. Az első félévben a hazai GDP visszaesése az EU tagállamok középmezőnyében alakult.

A járvány hatását növelte, hogy pont azt a három terület érintette, amik a gazdasági növekedés jelentős részét adták az elmúlt években:

• A járműgyártás a gazdasági növekedés közel ötödét adta a 2013-2019 közötti időszakban, ezért annak leállása súlyos hatásokkal járt.
• A turizmus súlya a kapcsolódó ágazatokkal együtt Magyarországon meghaladja a GDP 6 százalékát, így a nemzetközi vendégéjszakák 67 százalékos csökkenése az első félévben erőteljesen hozzájárult a kialakuló gazdasági visszaeséshez.
• A GDP felhasználási oldalán az elmúlt 2 évben a beruházások adták a növekedés 75-80 százalékát, azonban a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben a vállalati és a lakossági beruházási döntéseket kivárás jellemezheti.

A jegybank azt írja, a II. negyedév közepén a korlátozások fokozatos enyhítésével megjelentek a kilábalás jelei, de az elmúlt hónapokban a folyamat elakadt, ami a „V” alakú fellendülés helyett egy elnyújtott kilábalás forgatókönyvét valószínűsíti. „A hatásos oltóanyag kifejlesztéséig fel kell készülnünk rá, hogy egyszerre jelennek meg az első hullám késleltetett hatásai és a második hullám új következményei” – írja az MNB, ami szerint a reálgazdasági környezet változásai évekig hatással lehetnek a bankok a mérlegeire.

A vállalatok forrásai között a jellemzően rövid (pár hónapos) lejáratú kereskedelmi hitelek állománya 2020 első negyedéve végén közel 15 ezer milliárd forintot tett ki, ami a banki hitelállománynál (kb. 9 ezer milliárd forint) is érdemben magasabb összeget jelent. Egy-egy cég csődje így több másik cég pénzügyi helyzetét is ronthatja, veszélyes körbetartozások láncolatát indítva el. A lakosság a kevesebb jövedelem mellett csökkentheti a fogyasztását, és növelheti a megtakarításait.

1. Munkaerő-piaci javaslatok (1-5.)

Folytatnák és egyszerűsítenék a munkahelyvédelmi bértámogatást, hosszabb idő esetén emelve, a gyereket nevelőknek többet juttatva. A Munkahelyvédelmi Akcióterv szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményéneket kiterjesztenék a járvány alatt állásukat elveszítőkre. Visszavezetnék a járványhelyzet adókedvezményeit (egyes munkáltatói és részben munkavállalói közterheket) az érintett ágazatok felülvizsgálata mellett.

Bővítenék a közfoglalkoztatást és a piaci foglalkoztatás támogatását, például a cégeknél munkába lépő közfoglalkoztatottak bérét meghatározott ideig (mondjuk fél évig) az állam fizetné, ha a munkáltató ugyanennyi ideig tovább foglalkoztatja. Átképzési járadékot vezetnének be, sikeres vizsgánál újraindítanák az álláskeresési járadékot, elengedhetik a diákhitel-tartozást. Ebben szingapúri és svéd mintákat követnének.

2. Családtámogatás (6-11.)

Növelnék a családi adókedvezmény összegét. Mint írják: „A családi adó- és járulékkedvezmény mértéke 2011 óta változatlan (kivéve a kétgyermekes családokat), ezalatt az annak alapját jelentő bruttó bérek a kétszeresükre emelkedtek. Az egy gyermekre jutó egyösszegű kedvezmények valorizálása érdemben és közvetlenül hozzájárulna a közel 1,1 millió igénybe vevő háztartás jövedelmének tartós emelkedéséhez.”

Bevezetnék a 3 gyerekes anyák és a kisgyereket nevelő, részmunkaidőben foglalkoztatott anyák szja-mentességét. (Nálunk nemzetközi összevetésben alacsony a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya: 2019-ben csak 5,3 százalék volt, míg az EU-s átlag 29 százalék.)

Ha kell, rendkívüli táppénzt kell adni a gyereket nevelő munkavállalóknak, főleg ha a munkakörük miatt nem tudnak távmunkában dolgozni. Magasabb álláskeresési járadékot kaphatnának a gyereket nevelő munkanélkülieknek.

A „fecskeház programok” keretében üresen álló önkormányzati lakásokat lehetne bérbe adni fiatal pároknak meghatározott időre, illetve új lakásokat is építhetnének.

3. Lakásépítés és otthonteremtés (12-16.)

Véglegesíteni kell a barnamezős területek kijelölését. Vissza kell állítani az általános 5 százalékos lakásáfát, kiegészítve egy 4 százalékos szektorális különadóval az értékesítési célú újlakás-fejlesztések fellendítéséért, ez alól a barnamezős övezetekben mentesülnének a fejlesztők.

Ki kell terjeszteni az áfa-visszatérítést az összes településre a magáncélú új lakóingatlanok építésénél. Bérlakásprogram kell fiataloknak és állami alkalmazottaknak. Ehhez szabályozni kell a lakásbérlést és állami garanciavállalás kell a bérlakás-építési projektek finanszírozására.

Hogy csökkentsék az építőipar importarányát, a hazai építőipari alapanyag-gyártói kör és kapacitás bővítését kell ösztönözni, és növelni kell a gépesítettséget.

4. Keresletélénkítés (17-22.)

Célzottan meg kell hosszabbítani a hiteltörlesztési moratóriumot, féléves felülvizsgálattal. Az MNB üdvözli, a kormány meghosszabbítja a moratóriumot, és ez célzottan terjed ki a gyereket nevelő családokra, a nyugdíjasokra, az állásukat elveszítőkre és a közfoglalkoztatottakra, illetve azokra a cégekre, amik a járványhelyzet miatt pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Több lépcsőben csökkenteni kell a gázárakat.

Az egészségügyben és az oktatásban dolgozók bérét növelni kell. Az itt dolgozókat kiemelten érintette járványhelyzet. Az MNB a rendkívüli erőfeszítések elismerésére a járványhelyzet alatt átmeneti pótlék bevezetését, középtávon pedig a bérek átfogó rendezését javasolja.

A belföldi turizmus támogatása SZÉP-kártyával és közvetlen juttatásokkal, és átmenetileg el lehetne törölni a Széchenyi Pihenőkártyára fizetett cafeteria adóját. Alapvető élelmiszereket lehetne támogatni SZÉP-kártyával a nagycsaládosoknak és a nyugdíjasoknak, és bővülhetne a Széchenyi Pihenőkártya új alszámlával, ami alapvető élelmiszerek vásárlására fordítható. Az MNB javasolja, hogy az éttermi fogyasztáshoz hasonlóan a kiszállított és elviteles ételek áfakulcsa is csökkenjen 5 százalékra.

5. Pénzügyi rendszer (23-27.)

A vállalati forrásszerzést garanciaprogramokkal kell ösztönözni, a járvány alatt Magyarország garancia-vállalásokban lemaradt nemzetközi összehasonlításban.

Új lakáshitel-program kell energiatakarékos lakások építésére, ami a régiós összevetésben is alacsony lakáspiaci megújulási szintet növelhetné.

Meg kell reformálni a vállalati csődeljárást, mert a vállalati hitelmoratórium hatékonyságát veszélyezteti az összesen 15 ezer milliárd forint feletti szállítói tartozás-állomány, amire nem vonatkozik a moratórium. A kifizetések felgyorsításával meg kell előzni, hogy a körbetartozások állami, önkormányzati részről induljanak el, és így veszélyeztessék a vállalatok likviditását.

Az MNB szerint viszontbiztosításon alapuló kockázatmegosztás is szükséges, és az MFB aktív részvétele kell eszközkezelő felállításában és infrastruktúra projektek támogatásában.

6. Beruházások (28-34.)

Fejleszteni kell az egészségügyi infrastruktúrát és a kutatási kapacitást: a kórházi épületeket és az eszközöket, a járóbeteg-szűrőközpontokat. „A jövő egyik legfontosabb iparága az egészségügyi kutatás-fejlesztés, amelyben erősek a hazai hagyományok” – írják.

Össze kell közti Magyarországot közúton és vasúttal a magyarlakta határvidékekkel, ezt igényli a Via Carpathia projekt és a határon túl élő magyarok szorosabb bekapcsolása a magyar gazdaság vérkeringésébe.

Gyorsítani kell a bölcsőde-fejlesztési programot. (Az idei költségvetési törvény 9,5 milliárd forintnyi támogatást irányoz elő, ebből július végéig 2,1 milliárdot folyósítottak.)

Fel kell gyorsítani a korábban kifizetett EU-előlegek felhasználását, ezek jelentős része a kormányzati szektor szereplőinél áll rendelkezésre. Erősíteni kell a magas hozzáadott-értékű külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) vonzását. A helyi iparűzési adóban kedvezményt kell adni a beruházás és a kutatás-fejlesztési kiadás után, a cégek a K+F-kiadásaik ötszörösét vonhassák le a helyi iparűzési adóalapból. A veszélybe került, nemzetgazdaságilag fontos cégek megmentése átmeneti idejű állami részesedésvásárlással.

7. Zöld gazdaság (35-39.)

Gyorsítani kell a megújuló energiatermelésre való átállást és a villamosenergia-hálózat fejlesztését. Átfogó épület-energiahatékonysági program kell, mert a lakó- és középület-állomány energiahatékonysága nagyon gyenge, a szükséges beruházások elmaradnak. Az MBN 20-40 százalékos vissza nem térítendő támogatási hányaddal számol, ami kiegészítendő lenne állami hitelgaranciával vagy kamattámogatással.

Bio-, illetve élelmiszerhulladék hasznosítási infrastruktúrát kell kiépíteni, mert most csak kis hányadban hasznosítjuk újra a háztartásoknál vagy cégeknél a biohulladékot.

Fel kellene újítani a vízi közműveket, és digitalizálni kellene a felújított vagy megépített vízi közműveket (például a vízfogyasztás monitorozása okosmérőkkel).

Kezelni kell a mezőgazdaság vízproblémáit, természetes vízmegtartásra alapuló öntözésfejlesztés kell. A kisléptékű vízvisszatartás, az aszályos folyami mélyárterek víztároló kapacitásainak kihasználása egyszeri beruházást igényelne, de klímaalkalmazkodási és jólléti szempontból is többszörösen megtérülne.

8. Digitalizáció (40-44.)

Kormányzati megrendelés kell hazai gyártású informatikai eszközökre. Azt írják:

„A koronavírus rámutatott, hogy a távoktatáshoz és a digitális oktatási módszerek alkalmazásához arra van szükség, hogy minden iskolai tanuló rendelkezzen okos eszközzel, ez az oktatási forma elősegíti a jövő munkaerőpiaci igényeire való felkészülést. Az orvoslásban a telemedicina pedig gyorsabb, hatékonyabb, és a jelenlegi esetben biztonságosabb is, mint a hagyományos módszerek.”

Támogatni kell a magyar információbiztonsági szoftveripart és a digitális kreatívipart (például játékipari szoftverek fejlesztését), modern védelmi rendszerek kellenek.

Az e-közigazgatási megoldások fejlesztése, a kormányzati IT beruházások és az adatbázisok összekapcsolása is kívánatos. A kormányablakokban elvégezhető ügyek teljesen intéződjenek online, akár mobilalkalmazással.

Fejleszteni kell az 5G-n alapuló digitális infrastruktúrát, államilag az önvezető autózásra alkalmas közutakat és autópályákat, okosparkolási rendszereket kell kiépíteni. (Az 5G-technológia ellen idén már tüntettek Budapesten, mert nem egyértelmű, hogy milyen hatása lenne.)

Az ingatlanügyletek és az építőipar hatékonyságát informatikai fejlesztésekkel lehetne növelni, például e-ingatlannyilvántartási rendszerrel, illetve építési statisztikai adatbázisokkal.

9. Gazdaságszervezés (45-50.)

Támogatni kell az otthoni munkavégzést, ösztönözni a távmunkát minden területen, ahol a személyes jelenlét nem alapvetően fontos. Ehhez célszerű lenne kamatmentes hitel, állami támogatás vagy adóból való leírhatóság nyújtása a cégeknek például laptopok vásárlásárára és virtuális munkaállomások kialakítására.

Szigorítani kell a közösségi közlekedés igénybevételét, a tömegközlekedésen szükséges lehet a mostani szabályok megtartása, bővítése.

Rugalmasan kell kialakítani az iskolai védekezés szabályait, a digitális oktatásra való ismételt teljeskörű átállás elkerülésére további védekező lépések kellenek a közoktatásban. A felsőoktatásban maradjon a távoktatás, ahol az nem okoz jelentősebb minőségromlást. Biztosítani kell a távmunkát a gyerekes munkavállaló igénylésekor.

Bővíteni kell az államilag támogatott koronavírus-teszteléseket, különösen az egészségügyben és az oktatásban.