• Szeptemberben minden mutató szerint elszabadult a koronavírus-járvány az országban.
• A kordában tartásához fontos lenne a széleskörű tesztelés.
• Egy ideig ugyan nőtt a mintavételek száma, de a hónap végére visszaesett.
• De még csökkenő tesztek mellett is egyre nagyobb arányban találnak fertőzötteket.

Szeptemberben eddig nem látott mértékben futott fel a koronavírus-járvány Magyarországon. Augusztus végén alig 1800 aktív fertőzöttről tudtunk, ma majdnem húszezerről. Egy hónap alatt közel 700-al nőtt a kórházban ápolt fertőzöttek száma (96-ról 773-ra), és majdnem nyolcszor annyi ember van lélegeztetőgépen, mint szeptember elején (akkor hét, most 54). Közben majdnem 150 fertőzött halt meg, nem kizárólag idősek, és nem is csak olyanok, akik súlyos alapbetegségekkel küzdöttek. (Az aktuális grafikonokat itt lehet megnézni.)

A fertőzésszámok alapján Magyarország az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) térképén is vörös zónába került.

A hónap elején is látszott, hogy berúgta az ajtót a járvány második hulláma, ezért azt írtuk, muszáj egyre többet tesztelni, hogy felmérhessük a járvány valóságos kiterjedtségét, és közben elkülöníthessük a fertőzötteket. Sokan javasoltak széleskörű tesztelést a kormánynak tanácsot adó elemzőktől a független szakértőkön át a Magyar Nemzeti Bankig.

Ebből a szempontból felemásan alakult a kép szeptemberben. Naponta átlagosan 9584 mintát vettek, ami jelentős ugrás ahhoz képest, hogy augusztusban háromezret sem, azelőtt pedig még kevesebbet.

A hónap végére mégis visszaesés látszik, hiába beszélt Müller Cecília jelentős növekedésről a összesített adatok alapján, amibe még a tavaszi teszteléseket is beleszámolta. Az oszlopok mutatják, hogyan alakultak a napi átlagok a hónap első, középső és utolsó szakaszában:

A növekedés elsősorban nem az államnak, hanem a magánszolgáltatóknál végzett, fizetős teszteknek volt köszönhető. A visszaesés pedig éppen szeptember 21-e után történt, amikor hatályba lépett a tesztek 19500 forintos hatósági ára, és több cég leállt a teszteléssel. (Igaz, a legmagasabb napi tesztszám is erre az időszakra, szeptember 23-ra esik.)

A fenti ábra piros vonala a napi átlagos fertőzésszámot jelzi. Látszik, hogy akkor is egyre több fertőzöttet találtak, amikor kevesebb mintát vettek. Ez egyrészt a fertőzés elterjedtségére utal, másrészt arra, hogy a tesztelés nem tudja tartani vele a lépést.

Ezt a képet erősíti két további grafikon. Itt ismét az oszlopok mutatják a napi tesztszámokat, a piros vonal pedig azt, hogy ezeknek hány százaléka lett pozitív. Hogy kiszűrjük a kilengéseket, a napi adatok mindig a megelőző hét nap átlagát jelzik.

Látszik, hogy a pozitív arány egy-egy kisebb csökkenést leszámítva töretlenül növekszik, hiába esik vissza közben a tesztelés. Ezt az arányszámot szerte a világon azért figyelik, mert jelzi, hogy az adott országban elég mintát vesznek-e az esetek felkutatásához. Ha a pozitív tesztarány magas, az arra utal, hogy elsősorban a legsúlyosabb tüneteket mutató fertőzötteket találják meg, a többieket, pláne a tünetmenteseket kevésbé.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban azt mondta, kellően széleskörű tesztelés mellett legalább két hétig öt százalék alatt marad ez a szám. Ehhez képest nálunk szeptember 23-án, amikor a legtöbb mintát vették, 7 százalék felett volt, a hónap végére pedig egy 12 százalékos rekordot is sikerült felállítani.

Az utolsó grafikonon a piros vonal már a napi esetszámokat mutatja a megelőző hét nap átlagában. Az első ábrához hasonlóan ebből is kiderül, hogy a tesztelés hónap végi visszaesése nem hozott tartós csökkenést a fertőzések számában.

Az operatív törzstől rendszeresen megkérdezzük, miért nem tesztelünk többet a pozitív arány javítása érdekében. Eddig egyszer sem válaszoltak.