Eddig nem látott csúcson a járvány, muszáj egyre többet tesztelni

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

A napi esetszámok alapján a koronavírus-járvány második hulláma berúgta az ajtót Magyarországon. Szerdán megdőlt a napi esetszám rekordja (365), és csúcson az aktív fertőzöttek száma is (2100). 

Az elmúlt fél évben megtanulhattuk, hogy ezeket a számokat nehéz önmagukban, a tesztelési adatok nélkül értelmezni. Ahol keveset tesztelnek, ott a hivatalos esetszám is alacsony, homályban hagyva a fertőzés valóságos kiterjedtségét.

Két hete azt írtuk, a második hullám közeledése ellenére ugyanúgy alig tesztelünk, mint tavasszal. Júliusban naponta átlagosan 2072 tesztet végeztek az országban, alig százzal többet, mint áprilisban. Így alakultak a napi átlagos tesztszámok március óta: 

  • március: 544
  • április: 1960
  • május: 3646
  • június: 2966
  • július: 2072.

Augusztusban ez a szám 2871-re nőtt, még mindig elmaradva a május-júniusi számoktól, pláne az 5-10 ezertől, amit Falus András immunológus, a Semmelweis Egyetem emeritus tanára javasolt, vagy a 15 ezertől, amennyi Falus Ferenc volt tisztifőorvos szerint kellene. De nemcsak ők,

a minisztériumot segítő kutatócsapat szegedi matematikusa, Röst Gergely is azt mondta a Portfoliónak, hogy még a meglevő kapacitásainkat sem használjuk ki.Szerinte ez azért probléma, mert így a tesztelésnek csak a klinikai funkciója érvényesül: „Ha valaki beteg, tesztelik, és akkor tudják, hogy milyen osztályon kell elhelyezni, milyen kezelésre van szüksége.” De a tesztelés azért is fontos, hogy felmérjük a járvány térbeli, társadalmi kiterjedtségét, és közben elkülönítsük a fertőzötteket, megszakítsuk a fertőzési láncokat. Ez az, ami Röst szerint nem működik jól. 

Ehelyett rengeteg időt veszítünk, hiszen a rendszer azokra fókuszál, akik tüneteket mutatnak. A koronagyanús tünet az egyik alapfeltétel ahhoz, hogy valakit kötelezően (és ingyen) teszteljenek, ami szinte példátlanul szigorú protokollnak számít az Európai Unióban. 

Röst szerint előfordul, hogy valakiről a tünetek megjelenése után 8-10 nappal derül ki, hogy pozitív, amikor már túlesett a betegsége leginkább fertőző fázisán. „Látszik, hogy egy nagyon rövid időintervallumban kellene lebonyolítani a hatékony tesztelést, ami nagyon nehéz, és itt jön be a képbe a kontaktuskutatás. Akiket egy megtalált eset fertőzött meg, azok még a fertőzés korábbi fázisában vannak. A kontaktuskutatáson keresztül olyan embereket is ki lehet emelni a fertőzési láncból, akik még a tüneteik megjelenése előtt vannak. Így lehet elérni, hogy ennek érdemi hatása legyen a járványgörbére” - mondta.

Augusztus közepén Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke is azt írta nekünk, hogy tapasztalataik alapján a fertőzöttek kontaktjait „ingadozó precizitással” kutatják fel. Ezt támasztják alá a külföldi nyaralásból hazatérők beszámolói is. 

Oroszi Beatrix, aki a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértőjeként már áprilisban a tesztelés bővítését szorgalmazta, a Népszava beszámolója szerint egy hétfői előadásában ismét azt mondta: több tesztre és gyors kontaktkutatásra van szükség. Azt mondta, ingyenessé kellene tenni a teszteket is, amelyek most több tízezer forintba kerülnek. 

A napi tesztszámokat nézve mostanában volt néhány kiugró adat, ami akár biztató is lehet. Augusztus 30-án például több mint hatezer mintát regiszráltak, amire a nyár eleje óta nem volt példa. Hazai viszonylatban sok, 4-6 ezer mintavételt jelentettek 26-án és 28-án is, azokban a napokban, amikor sorra jöttek a hírek egyetemistákpolitikusokvédőnők és óvónők megfertőződéséről. Szerdán pedig 7589 tesztről számoltak be, ez a második legtöbb a járvány kezdete óta.

A nemzetközi összehasonlításhoz érdemes népességarányos adatokat venni: az Oxfordi Egyetem által gondozott Our World in Data grafikonja ezer főre vetítve mutatja a tesztelés alakulását. Mi Szlovákiát, Csehországot és Ausztriát ábrázoltuk még, de bármilyen országot hozzá lehet adni. (A napi adatok itt mindig a megelőző hét nap átlagát mutatják, így kevésbé torzítják a képet a napi kilengések.) 

Látszik, hogy az osztrákok és a szlovákok augusztusban jelentősen bővítették a tesztelést, Csehországban pedig egy korábbi emelkedő tendenciát sikerült stabilizálni. Így most mindhárom országnál kevesebbet tesztelünk, hasonlóan az áprilisi időszakhoz. Szinte a járvány teljes időszakára elmondható, hogy nálunk 0,2-0,4 teszt jut ezer emberre, és az ettől eltérő időszakokban is inkább alulmúltuk ezt. 

Hamarosan kiderül, hogy a mostani kiugrások tartós növekvő tendenciát jeleznek-e. Egyelőre a tesztelés nem tartja a lépést az esetszámok növekedésével, vagyis a tesztek egyre nagyobb százaléka pozitív. Szerdán, amikor megdőlt az esetszámok rekordja, 4,8 volt ez az arány, egy nappal korábban 6,6, amire április óta nem volt példa.

Jól mutatja a helyzet súlyát, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavasszal azt ajánlotta

az országok csak akkor kezdjék el a kijárási korlátozások feloldását, ha két hétig öt százalék alatt marad a pozitív tesztek aránya.Vagyis ha most májust írnánk, egyelőre nem nyithatnánk ki újra.

A lenti ábrán szintén a pozitív tesztek arányát látjuk, de itt a napi adatok ismét a megelőző hét nap átlagát mutatják. Ez alapján augusztus elején még csak a tesztek 0,4 százaléka volt pozitív, a hónap végére pedig már 2,7 százaléka. 

Az előbb említett három országhoz képest nálunk tűnik a legmeredekebbnek a növekedés, igaz, mi jóval alacsonyabb bázisról indultunk. Augusztus végén nagyjából ugyanúgy álltunk, mint az osztrákok és a szlovákok, Csehországban két százalékkal magasabb a pozitív arány.