• Tavasszal, a koronavírus-járvány kirobbanása után rengeteg vita zajlött akörül, eleget tesztelnek-e Magyarországon.
• Áprilisban a Népegészségügyi Központ programvezetője is azt mondta, amikor elkezdünk lazítani, muszáj lesz bővíteni a tesztelést.
• Aztán jött a lazítás, májusban valamivel többet is teszteltek, de mostanra visszaestünk az áprilisi, napi 2-3 ezres szintre, pedig szakértők szerint 5-15 ezerre lenne szükség. Kérdéses az is, mennyire pontosan találják most meg a fertőzöttek kontaktjait.
• Időközben bővültek a kapcitásaink is, mégis egyedülállóan szigorú protokoll vonatkozik arra, kiket kötelező tesztelni, és kiket nem.
• Ráadásul most már egyre jobban látszik: érkezik a járvány második hulláma.

„Ez nem sok, ezzel egyáltalán nem vagyunk a világ élvonalában, és bár a járvány első fázisában ez a tesztelés elég volt, nem ez volt a fő stratégia a járvány megfékezésére, de azt gondoljuk, hogy a továbblépéshez bővíteni kell a tesztelést”- mondta április 22-én Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai programvezetője egy online konferencián. Bár a kormány nem verte nagy dobra az eseményt, ez volt az első alkalom a veszélyhelyzet idején, amikor a nyilvánosság végre megismerhetett valamit abból, milyen elemzésekre alapozták a járványügyi intézkedéseket.

Oroszi az „egyetlen megvalósítható lehetőségként” beszélt arról a négyszintű stratégiáról, aminek a korlátozások enyhe lazítása mellett része a tesztelés bővítése, a fertőzöttek elszigetelése és a kötelező maszkhasználat. Ugyanitt Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa is intenzívebb tesztelést és kiterjedtebb kontaktkutatást javasolt a potenciális koronavírus-fertőzöttek fellelése érdekében.

Ebben az időben számos szakértő kritizálta a járvány elleni védekezést irányító, jelentős részben rendészeti emberekkel feltöltött operatív törzset, amiért túl kevés tesztet végeznek. Közben Dél-Korea és más országok azzal vívtak ki nemzetközi elismerést, hogy hamar, széles körben kezdték tesztelni a tünetmentes embereket is, így sikerült lassítaniuk a fertőzés terjedését.

Ehhez képest Müller Cecília országos tisztifőorvos - három héttel az idézett előadások előtt - arról beszélt, hogy „nincs az a teszt, ami a járvány terjedését meggátolja vagy bármilyen szinten befolyásolja. A járvány terjedésében a tesztelés nem játszik olyan szerepet, amilyet szeretnénk”. A kormány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tesztelési protokolljához tartotta magát, ez azonban egy minimumkövetelemény, nem az ideális állapotot tükrözi. Maga a WHO is azt üzente minden országnak, hogy teszteljenek, teszteljenek, teszteljenek.

Aki napi szinten követné, mennyi PCR-tesztet (ez mutatja ki az aktuális fertőzést) végeznek Magyarországon, vagy összevetné mondjuk a márciusi számokat a májusiakkal, annak nincs könnyű dolga. A központi koronaoldalon máig csak az összesített mintavételek számát közlik, ami augusztus 14-én közel átlépte a 370 ezret. Ha mégis kigyűjtjük a napi adatokat, az alábbi grafikont kapjuk:

link Forrás

Oroszi előadásából tudjuk, hogy a számok nem a letesztelt embereket, hanem az elvégzett vizsgálatokat jelölik. Áprilisban árulták el azt is, hogy csak a hatóság által kijelölt laborok eredményeit közlik, a magánúton végzett tesztekét nem.

Látszik, hogy májusban három kiugró nap is volt, amikor 6-8 ezer mintát regisztráltak. Két júniusi napot leszámítva azóta sem közelítették meg ezt a szintet. Naponta átlagosan ennyit teszteltek a járvány kirobbanása óta eltelt hónapokban:

• március: 544
• április: 1960
• május: 3646
• június: 2966
• július: 2072.

Májusban tehát közel duplájára nőtt a napi átlagos tesztszám, hogy aztán nyáron fokozatosan visszaessen az áprilisi szint közelébe, amit az NNK szakértője kevésnek ítélt. Erre a felvetésünkre az NNK most azt írta, „az elvégzett koronavírus tesztelések száma nem csökkent, továbbra is az esetszámoknak és az eljárásrendeknek megfelelően zajlik a tesztelés”.

Nehéz pontos magyarázatot találni arra, hogy éppen mi befolyásolja a tesztek számának alakulását. A beutazási korlátozások július 15-i visszavezetése érthetően emelkedést okozott, hiszen egy embernek két negatív tesztre is szüksége van ahhoz, hogy külföldről hazatérve szabadulhasson a karanténból. Július 15-től augusztus 14-ig átlagosan 2462 tesztet végeztek naponta. Előtte ugyanennyi idő alatt (június 15-től július 14-ig) 2087-et.

Hasonlóan alakult alakult a napi átlagos tesztszám a járvány kirobbanásától a veszélyhelyzet végéig, vagyis márciustól június 18-ig (pontosan 2339). Ha a veszélyhelyzet végétől augusztus 14-ig nézzük, 2251-et kapunk.

Ezek csekély különbségek, pedig egészen eltérő időszakokról beszélünk. Volt, amikor éppen csúcsra járt az aktív esetszám, kiürítették a kórházi ágyak jelentős részét, bezárták az iskolákat, kijárási korlátozást vezettek be, és aki tehette, otthon ült a négy fal közt. Máskor lazítottak, megengedték a külföldi nyaralásokat, és újra lehetett focimeccsre menni.

Hosszú távon, a napi átlagokat nézve tehát

bárhogy is alakultak az esetszámok, az aktuális korlátozások vagy a társadalmi pánik szintje, alig változott a tesztek száma.A jelenleg is érvényes protokoll szerint azt kötelező tesztelni, aki koronagyanús tüneteket produkál és igaz rá legalább egy az alábbiak közül:

• járt erősen fertőzött területen,
• kontaktusba került fertőzött személlyel,
• járó- vagy fekvőbeteg-ellátásra szorul bármi miatt,
• közvetlen betegellátásban résztvevő egészségügyi dolgozó,
• kockázati csoportba tartozó személyeket gondozó, bentlakásos intézményben lakik vagy dolgozik.

Az Európai Unióban csak Bulgáriában van ilyen szigorú eljárásrend. A legtöbb helyen elég a teszteléshez, ha az ember gyanús tüneteket produkál, de például Németországban vagy Portugáliában ez se feltétlenül szükséges. Ezt a különbséget mutatja be az Oxfordi Egyetem részvételével működő Our World in Data térképe:

Ugyanitt követik a tesztelés alakulását népességarányosan: Magyarországon augusztus 10-én 0,23 mintavétel jutott ezer emberre. A csúcs májusban volt, akkor elértük a 0,44-et. (Ezek a napi adatok mindig az előző hét nap átlagát mutatják, így kevésbé torzítja a képet a számok állandó hullámzása, ami egyszerűen abból is fakad, hogy hétvégente mindenhol kevesebbet tesztelnek.)

Szlovákiában és Csehországban, ahol hasonló a járványhelyzet, általában magasabb ez a szám, nem beszélve Németországról és Ausztriáról.

Áprilisban az NNK azt mondta, a kapacitások maximális kihasználásával napi hatezer tesztet tudnának végezni Magyarországon. Bár rutinfeladatról van szó, a mintavételhez mégis szakemberekre van szükség, nem beszélve a PCR-tesztek fontos alapanyagáról, a reagensről, amit importálni kell.

Azóta újabb laborokat akkreditáltak, bővült a kapacitás, ami abból is látszik, hogy néhányszor átlépték a hatezres határt. De ez csak négy alkalmmal történt meg, három májusi és egy júniusi napon.

„A laboratóriumi kapacitás megfelelő mértékű a vizsgálatok elvégzéséhez és teljes lefedettséget biztosít Magyarország területén” - írta most az NNK, de arra nem kaptunk választ, jelenleg mekkora a maximális kapacitás. Megkérdeztük azt is, tervezik-e bővíteni a tesztelést, de erre sem válaszoltak, csak annyit: „Az egészségügyi ellátórendszer - ahogyan a koronavírus első hullámában - most is felkészült a betegek ellátására és arra, hogy az esetlegesen növekvő esetszámmal párhuzamosan növelje kapacitásait, valamint, hogy az eljárásrendnek megfelelő szükséges laboratóriumi vizsgálatokat elvégezze.”

Az NNK megemlítette az orvosi egyetemek által végzett, tízezer fős, országos, reprezentatív tesztelést is. Ekkor egyszerre végeztek az aktuális fertőzöttséget mutató PCR-teszteket és a már lezajlott fertőzést - kisebb pontossággal - jelző szerológiai teszteket. Ez azonban nem a fertőzöttek és kontaktjaik szűrését célozta, hanem a vírus elterjedtségének mértékét mutatta meg, ilyen értelemben tehát nem pótolta a folyamatos, széles körű tesztelést.

Persze nincs egyetlen ideális szám, amit el kellene érnünk napi tesztelésben, de

abban általában egyetértenek a szakértők, hogy jóval több kellene a mostani 2-3 ezernél. Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos 15 ezerről beszélt, Falus András immunológus, a Semmelweis Egyetem emeritus tanára pedig legalább 5-10 ezerről.Falus András részben egy központi labor vezetőjének véleményére támaszkodik, aki azt mondta neki, napi tízezer teszttel lehetne hatékonyan felkutatni az összes fertőzésgóc érintettjeit. Szerinte ebből a szempontból mindegy, hogy éppen áprilist vagy augusztust írunk, folyamatosan sokkal több tesztre lenne szükség.

Ahogy tavasszal, úgy most is zavarosnak és átláthatatlannak érzi a központi kommunikációt. „Nem tudni, hol veszik ezeket a mintákat, kórházakban-e vagy munkahelyeken. Azt sem tudni, milyen tesztelési stratégiával dolgoznak, mennyire tudják elérni a kontaktokat. Csak anekdotikus módon hallunk róla, hogy éppen hol találtak több fertőzöttet.”

Falus Ferenc (csak névrokonok Falus Andrással) szerint egyértelműen hiányos a kontaktkutatás, „előfordul, hogy a család egyik felét letesztelik, a másik felét nem. Ha azt akarjuk, hogy ne legyen járvány, minden forrást meg kell találnunk, és vizsgálnunk kell a környezetüket is. Ekkora tesztszám mellett ez nem történhet meg”.

Falus András súlyos problémának látja azt is, hogy az ember saját elhatározásából csak pénzért kérhet tesztelést, augusztustól a külföldről hazatérőknek sem állja az állam. Ez nem is olcsó mulatság, az NNK-nál 30 ezer forintot kérnek, de szolgáltatónként változhat az összeg. „Ennek ingyen kellene járnia, ha nem is napi rendszerességgel” - mondta Falus András, aki a sok-sok magánlaborra tagolt rendszerrel sem ért egyet.

„Ezek különböző kritériumok szerint dolgoznak, és az a benyomásom, hogy nem mindenhol felelnek meg a nemzetközileg előírt, kötelező feltételeknek. Ezen a területen kifejezetten szükség lenne a központosításra, egy szuperközpontra, ahol 0-24-ben elemezhetnének napi legalább 5-10 ezer mintát. Nem akarok politikai ízű összehasonlításokat tenni, de ennek sok minden máshoz képest elenyésző lenne a költsége.”

A járványhelyzet megértéséhez fontos látni azt is, hogy a tesztek hány százaléka pozitív. Szintén az Our World in Data grafikonján látszik, hogy hosszú idő után augusztusban ez az arány ismét egy százalék fölé kúszik, bár áprilisban volt már hat százalék felett is. A WHO szerint öt százalék alatt mondható, hogy egy országban kontroll alatt tartják a járványt. (A napi adatok itt is a megelőző egy hét átlagát mutatják.)

A fertőzésszám újbóli növekedését látva Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa is a tesztelés bővítését szorgalmazta. Augusztus eleje óta folyamatosan emelkedik az aktív fertőzöttek száma (vagyis azoké, akik éppen fertőzöttek), és a szennyvízadatok alapján a tendencia folytatódni fog. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is arról beszélt, elérkeztünk a járvány második hullámának küszöbére.

link Forrás

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke szerint „a tavaszi nagyon hatékony, de elsősorban a rendészeti intézkedésekre támaszkodó járványügyi intézkedéseknek komoly közvetett következménye lett gazdasági szempontból, illetve a »normál« egészségügyi ellátás leállásával a gyógyító-megelőző ellátásban járulékos károk is megjelentek”.

Ezért most optimális arányt kellene találni „a tesztek, az alapos kontaktuskutatás, az egyéni megelőző intézkedések (kézhigiéné, maszkviselés, távolságtartás) illetve az egyén szintjén túlmutató rendészeti intézkedések, mint a kijárási korlátozások és iskolabezárások” között.

„Kiterjedtebb teszteléssel és intenzív kontaktuskutatással jobban a normál kerékvágásban lehetne tartani az életünket, a maszkviselés, kézhigiéné és távolságtartás pedig a legolcsóbb és legkisebb áldozattal járó lehetőségek lennének”- írta e-mailben feltett kérdéseinkre. „A feltételes mód annak szól, hogy sajnos, azt látjuk, a lakosság fegyelme nagyon laza lett, a maszkok vagy hiányoznak, vagy hatástalan módon hordják őket, a boltokban egymás sarkában állnak az emberek. Felerősödtek a vírusszkeptikus és oltásellenes nézetek, melyek a jelenlegi tudományos adatok alapján kárt okoznak.”

A Kamaránál úgy látják, most az egyéni megelőzés elhanyagolása a legúlyosabb probléma, de „ahogy nő az esetszám, úgy lesz egyre kritikusabb a járványügy többi eszközének minősége és mennyisége”.

„A tesztek száma tavasszal elmaradt a más országban alkalmazott mennyiségtől és jelenleg is alacsonyabb. A tesztek számának növeléséhez anyagi forrásra és infrastruktúra kiépítésére lenne szükség, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben ez a kapacitás is elegendő lehet a hatékony járványügyi beavatkozáshoz a többi intézkedés megfelelő biztosítása esetén. Ebből a szempontból kritikus a kontaktuskutatás színvonala, belső fórumaink beszámolói alapján ennek precizitása ingadozó. A Kamara emiatt javasolta korábban a kontaktuskutatás megerősítését.”

Álmos szerint a tavaszi időszakhoz képest most jobban rendelkezésre állnak a védőfelszerelések, vannak megfelelő protokollok is, de „a humán faktor a korábbihoz képest biztosan nem erősödött”, hiszen az orvosok csalódottak az ígért bérrendezés elmaradása miatt.

„Miközben szakmánk veszélyessége tovább nőtt és az egészségügyi erőforrás világszerte felértékelődött, nem látjuk, hogy hazánkban megkapná azt az odafigyelést, ami a lakosság biztonságát garantálná. Az erős egészségügyhöz megfelelő reformokra van szükség, melynek első lépése a bérrendezés. Sürgősen cselekedni kell, mert az adatok stabilan mutatják, hogy nálunk vírushelyzet nélkül is nagyon komoly intézkedésekre van szükség.”