„Az Európai Bizottság ma megjelent 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban. A jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan” - írja Varga Judit igazságügyi miniszter.

A jelentés többek között megállapítja, hogy ha a legfelső körökre vetül a korrupció gyanúja Magyarországon, akkor nem lépnek a magyar hatóságok. Stílusa ugyanakkor nem mondható harciasnak. A Magyarországról szóló fejezet - mint az összes tagállamé - egyszerre tartalmaz leíró részleteket, sorol problémákat és emel ki erényeket is, írtuk róla, ahogy azt is: „A jelentés hangsúlyait egy egyoldalas összefoglaló jelöli ki, magában a szövegben a témák között nincs rangsorolás, egyáltalán nem hasonlít például a Sargentini- vagy Tavares-jelentésre, amelyeket egy-egy EP-képviselő készített az utóbbi években, a magyar jogállamiság problémáinak feltárására.” A szöveg végén hosszú lista van arról, hogy milyen állami és civil szervezetekkel egyeztettek a magyar jelentés készítői.

Varga Judit szerint a jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható. „Elfogadhatatlan, hogy a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei. A jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik. Ezek közül 11 civil szervezet kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól” - írja az igazságügyi miniszter.

A jelentésben szó van a KESMÁ-ról, az Index esetéről, és arról, hogy sorra vásárolják fel a kormányhoz kötődő szereplők a független sajtó maradékát. Varga szerint ezzel szemben: „Magyarország azon kevés tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiával ellentétben Magyarországon a konzervatív és kereszténydemokrata nézetek is eljutnak a nyilvánossághoz.”

Varga szerint csak egyetlen következtetés lehetséges: „A magyarországi helyzetre vonatkozó összes megbízható információ objektív és pártatlan elemzése csak arra a következtetésre vezethet, hogy Magyarországon az Európai Unió alapvető értékeit tiszteletben tartják, és a jogállamiság elve érvényesül.” Az uniós jelentésbe ugyanakkor Magyarországról főleg rossz példák kerültek bele.