A kirgiz ellenzék bejelentette, hogy átvette a hatalmat

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Frissítés: a kirgizisztáni tüntetések hatására érvénytelenítették a választások eredményét.

Tüntetők foglalták el a kirgiz kormány székházát Biskekben – jelentette reggel a RIA Novosztyi orosz hírügynökség egy kormányilletékesre hivatkozva.

A választási eredményt elutasító tüntetők őrzik az elfoglalt fő kormányzati épületet, a biskeki Fehér Házat 2020. október 6-án.Fotó: Vjacseszlav Oszeledko/AFP

Az Interfax orosz hírügynökség a 24.kg kirgiz hírportálra hivatkozva azt írta, más tüntetők a biskeki városháza épületét foglalták el. Éjjel a tüntetők elfoglalták a parlamentet, ahol az elnöki hivatal is található, illetve az államügyészség épületét is. Az emberek papírokat dobáltak ki az elnök irodájának ablakán, az épület egy része lángolt.

Kicsúszik a talaj az elnök lába alól

Szooronbaj Dzsejenbekov elnök beszédben fordult a kirgiz néphez, és azt mondta: egyes politikai erők az éjszaka folyamán kísérletet tettek a hatalom átvételére azzal az ürüggyel, hogy nem fogadják el a választási eredményeket. A rend helyreállítását kérte, és azt mondta, találkozott ellenzéki pártok vezetőivel, ha szükséges, megsemmisíti a választások eredményét.

Dzsejenbekovot fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban szeptember 28-án.Fotó: Mihail Klimentyev/AFP

A belügyminiszter nem ment be dolgozni, a minisztérium egyik szóvivője pedig közölte, hogy Kurszan Aszanov ellenzéki politikus, a biztonsági szolgálat egykori magas rangú tisztségviselője átvette a belügyminisztérium vezetését, ami a Reuters szerint feltehetően annak a jele, hogy kicsúszik az irányítás Dzsejenbekov kezéből. A szóvivő szerint a rendőrséget arra utasították, hogy biztosítsa az állampolgárok biztonságát, és akadályozza meg az összecsapásokat és a fosztogatást.

A hétvégi parlamenti választások eredményét elutasító, több ezer demonstráló autókat gyújtott fel, és sokan átmásztak a parlamentet övező kerítésen és behatoltak az épületbe. A rendőrség vízágyúkkal, könnygázzal próbálta megállítani őket, de ez nem sikerült. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint az éjjel egy ember meghalt, és kb. 600 ember megsérült.

Máglya a biskeki Fehér Ház előtt 2020. október 6-án.Fotó: Vjacseszlav Oszeledko/AFP

A tüntetés hétfő reggel kezdődött Biskek főterén, miután a 16 induló pártból csak 4 érte el a 7 százalékos bejutási küszöböt, ráadásul közülük három párt szorosan kötődik az elnökhöz. A tüntetők szerint a hatóságok a választási kampány során visszaéltek a hatalmukkal és szavazatokat vásároltak. A 12 kint rekedt párt a választás megismétlését követeli, a tüntetők Dzsejenbekov lemondását akarják.

Nyugati megfigyelők szerint a választások tisztaságát szavazatvásárlással sértették meg, a két legtöbb szavazatot kapó párt javára, amik az Oroszországgal való szorosabb kapcsolatokat támogatják.

A választáson legtöbb szavazatot kapó, 25 százalékos aránnyal győztesnek hirdetett Egység (Birimdik) szocialista párt elnöke, Adilet Szultanalijev bejelentette: kész részt venni a megismételt választásokon, és erre kérte a többi bejutó pártot is. A pártnak tagja az elnök öccse, Aszilbek Dzsejenbejov is.

Szintén a szavazatok negyedét kapta meg a Hazám, Kirgizisztán (Mekenim, Kirgizisztán) is, ami szorosan kötődik a Matraimov családhoz. A család feje, Rajimbek Matraimov volt a tavalyi korrupcióellenes tüntetések célpontja, és a közvélemény szerint ő segített Dzsejenbekov elnök 2017-es, sikeres elnökválasztási kampányát finanszírozni.

Kiszabadult a volt elnök

Hívei kiszabadították a korrupció miatt első fokon 11 évnyi börtönbüntetésre ítélt volt elnököt, a 63 éves Almazbek Atambajevet, aki 2011 és 2017 között volt államfő.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozójukon kezet fog Almazbek Atambajevvel, a Kirgiz Köztársaság akkori elnökével Biskekben 2016. április 26-án.Fotó: KKM/MTI

A nyári ítélet szerint Atambajevnek köze volt ahhoz, hogy Aziz Batukajev hírhedt alvilági bandavezér törvényt sértve szabadulhatott 2013-ban egy javító-nevelő táborból. Batukajev azért szabadulhatott, mert halálos betegnek mondták, de a bemutatott orvosi igazolásról kiderült, hogy hamis volt. A kábítószer- és fegyverbirtoklásáért, illetve lázongások szervezéséért elítélt Batukajev azonnal külföldre távozott.

A volt államfőt a kirgiz parlament tavaly júniusban megfosztotta a mentelmi jogától, majd amikor tavaly augusztus elején a biztonsági erők őrizetbe akarták venni a főváros, Biskek melletti falusi házában, Atambajev testőrei szembeszálltak a kommandósokkal, és hatot közülük túszul ejtettek. A hívei is Atambajev segítségére siettek. A volt elnök háza előtt kirobbant összetűzésekben egy kommandós meghalt, és 52 ember megsebesült. A 2 napos ostrom után Atambajev végül megadta magát.

A volt elnököt közben a tavaly augusztusban az országban kitört tömeges zavargások szervezésével, a rendvédelmi szervek ellen tanúsított erőszakkal, tömeges rendbontások szervezésével és túszejtés megszervezésével is vádolják, de a terhére rónak egy sikkasztást is a biskeki hőerőmű korszerűsítésével kapcsolatban.

Ideiglenes kormányról tárgyalnak

Ellenzéki körök azt állítják, az épületek elfoglalásával megszerezték a hatalmat, és már egy ideiglenes kormány összetételéről tárgyalnak. Az ellenzékiek kinevezték a saját megbízott nemzetbiztonsági vezetőjüket, megbízott főügyészüket és Biskek parancsnokát, bár nem világos, mennyi tényleges hatalommal rendelkeznek, ahogy az sem, hogy a kiszabadult volt elnök is szerepet kap-e. Ráadásul eközben nem mutatta jelét annak, hogy lemondott volna a hatalomról.

Fotó: Vjacseszlav Oszeledko/AFP

A tüntetők kiszabadítottak néhány volt vezető tisztségviselőt, akiket Dzsejenbekov idején börtönöztek be, köztük Suapar Iszakov volt miniszterelnököt és Atambajev volt kabinetfőnökét, Farid Nijazovot.

A helyi sajtó szerint több tartományi kormányzó is lemondott, és több tüntetést is tartanak vidéki központokban, többségében a kormány ellen. Dzsejenbekov támogatói Kirgizisztán második legnagyobb városában, az ország déli részén lévő Osban gyülekeznek, ahol az elnök testvére, Aszilbek Dzsejenbekov egységre és rendre szólított fel.

Kirgizisztán Kínával határos, Oroszország szoros szövetségese, és régóta folyik itt a geopolitikai verseny Moszkva, Washington és Peking között. Az országban többek között van egy bázisa az orosz légierőnek, és egy hatalmas, kanadai irányítás alatt álló aranybánya is működik ott. A politikai ingadozások itt nem ritkák: az ország két elnökét az elmúlt 15 évben lázadás döntötte meg. (BBC, Reuters, MTI)