Úgy veszünk nyugati LNG-t, hogy közben még több orosz gázt vásárolunk
2020 október 05., 03:04
6,5 milliárd eurós gigabírságot szabtak ki Lengyelországban a Gazpromra
A Gazprom orosz gázipari vállalat nem ért egyet a lengyel versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hivatal (UOKiK) szerdai döntésével, amivel közel 6,5 milliárd eurónak megfelelő összegű gigabírságot vetett ki rá az Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyében a több mint két éve indított eljárás végén, így megfellebbezi a határozatot az illetékes varsói bíróságon.
A Gazprom mellett a projektben részes öt másik nyugat-európai cégre 234 millió zloty (52 millió euró) bírságot szabott ki az UOKiK.
A Gazprom közölte: nem sértette meg a lengyel trösztellenes törvényeket. „A lengyel versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hivatal döntése sérti a jogszerűség, az arányosság és az igazságos eljáráshoz való jog elveit. A bírság példátlanul magas összege pedig arról tanúskodik, hogy bármilyen eszközt bevetnének, csak hogy megakadályozzák az Északi Áramlat-2 projekt megvalósítását” – közölte a cég.
Lengyelország azért szabta ki a hatalmas bírságot, mert a Gazprom Varsó jóváhagyása nélkül építi ki az új gázvezetéket. A beruházással két új, összesen évi 55 milliárd m3 – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, aminek a kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot.
Ez a terv felszította az európai energiaszállításokban tapasztalható orosz dominancia miatti aggodalmakat, és az USA szankciókat vetett ki a projekt résztvevőire, bár a azerbajdzsáni földgáz és a cseppfolyósított amerikai földgáz értékesítése lenyomhatja Oroszország piaci részesedését Európában.
A lengyel versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hivatal konkrétan azzal vádolja a Gazpromot és öt másik nyugat-európai vállalatot (a Wintershall és az Uniper német cégeket, a holland-brit Shellt, az osztrák OMV-t és a francia Engie-t), hogy a lengyel hatóságok engedélye nélkül kötöttek egy sor megállapodást az Északi Áramlat-2 megépítését célzó projekt finanszírozásáról. A hivatal szerint az európai cégek szerepe túlmegy a hitelezőin, és minden lépésük csak azt a célt szolgálta, hogy ne kelljen létrehozniuk vegyes vállalatot a gázvezeték építésére és üzemeltetésére, mert ahhoz engedélyt kellett volna kérniük. A hivatal követeli, hogy a részes vállalatok 30 napon belül bontsák fel a hitelmegállapodásokat.
A vállalatok eredeti elképzelése az volt, hogy vegyes vállalatot hoznak létre. A tervet el is küldték annak idején a német és a lengyel versenyhatóságnak elbírálásra, de a lengyel illetékes hivatal elutasította a vegyes vállalkozás tervét, így az érintett cégek lemondtak erről.
Az Uniper közölte, hogy nem ért egyet a lengyel hatóság döntésével, annak megfellebbezésére készül, és úgy tippel, 4-5 évig elhúzódhat az ügy. A Wintershall sem tartja kizártnak a jogi ellenlépéseket, a Shell pedig jelezte, hogy nem ért egyet, és a későbbiekben dönt a lehetséges válaszokról. Az OMV is tanulmányozza a döntést, de meggyőződése, hogy nem sértett törvényt.
Moszkvai elemzők szerint a lengyel döntésnek nem lesz különösebb hatása egyik cégre sem és a projekt megvalósítására sem, mivel a finanszírozás nagy része lezárult. Emellett Varsónak kevés esélye van arra, hogy nemzetközi jogi intézmények megerősítsék a követeléseinek a jogszerűségét. A lengyel versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hivatal nem nagyon lesz képes behajtani a bírságokat és érvényteleníttetni a kifogásolt megállapodásokat.
A 9,5 milliárd eurót felemésztő beruházás 94 százalékban készen áll. Bár a tervek szerint már 2019 végén megindult volna a gázszállítás az új csővezetéken, az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy önerőből fejezik be a vezeték építését. Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban azt mondta, hogy a gázvezetőket még az év végén vagy 2021 elején üzembe fogják helyezni.
Hétfőn írtunk arról, hogy a magyar állami MVM úgy vesz nyugati LNG-t, vagyis cseppfolyós gázt Horvátország felől, hogy közben még több orosz gázt vásárol. (MTI)