A Balkan Insight kérdéseire a lengyel kormány elismerte, hogy szeptemberben több európai kormányt is megkerestek azzal, hogy társuljanak velük egy, a családok jogait védő nemzetközi egyezmény megalkotásában. A lengyel kormány deklaráltan az Európa Tanács nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezménye, azaz az isztambuli egyezmény konzervatív alternatívájának szánja ezt a szöveget.

Az ellenegyezményt támogató lengyel ultrakonzervatív csoportok a hagyományos családok, azaz a heteroszexuális párok és a gyerekeik jogait védenék, leginkább az LMBTQ-közösségek kárára. Az isztambuli egyezménnyel pedig az a gondjuk, hogy annak szövege szerint a nem elsősorban társadalmi nem, azaz a társadalmilag kialakult szerepek és viselkedésformák összessége, és az egyezmény szerint a családon belüli erőszak a férfiak és a nők közötti történelmi egyenlőtlenség folyománya.

Két lengyel ultrakonzervatív csoport még egy konkrét szövegjavaslatot is kidolgozott. Az egyikük az Ordo Iuris, korábban azzal került be a hírekbe, hogy több lengyel önkormányzatnak segített olyan jogszabályokat, amikkel a közigazgatási területüket „LMBT-mentes övezetnek” nyilváníthatják. Olyan sok önkormányzat vette igénybe a szolgáltatást, hogy a végén Lengyelország területének harmadán fogadtak el jogszabályokat „az LMBT-ideológia” ellen.

Az Ordo Iuris szövegében több szó szerinti átvétel is szerepel az isztambuli egyezményből, a készítők szerint ez bizonyítja, hogy ők nem eszetlen radikálisok, csak hatékony eszközt szeretnének a családon belüli erőszakkal szembeni fellépéshez, de olyat, amivel nem kell elfogadniuk „az LMBT-ideológiát” is. A készítők szerint a családon belüli és a nők elleni erőszakért amúgy sem a nemek közti egyenlőtlenség a felelős, hanem az alkoholizmus, a pornó, a női test szexualizálása nyilvános helyeken, a családok felbomlása és az elidegenedés.

Az isztambuli egyezményből átvett szövegrészek mellett azonban szerepel a javaslatban az is, hogy az aláíró államok semmilyen módon nem ismerik el az azonos nemű párok közti jogi kapcsolatot, még akkor sem, ha az érintettek olyan államban házasodtak össze, ahol legális a melegházasság. Arról is rendelkeznének, hogy az aláíró államok mindent megtesznek a törvénytelen abortuszokat végzők elleni fellépés érdekében, és semmilyen módon nem akadályozzák a családok gyerekvállalását, vagy járulnak hozzá a női termékenység csökkentéséhez. Az Ordo Iuris arra valószínűleg nem gondolt, hogy utóbbi pont különösen érdekes jövőt hozna Lengyelország számára, hiszen a lengyel energiaszektor iszonyatos mértékben támaszkodik a szénerőművekre, emiatt több nagyvárosban is nagyon rossz a levegő, márpedig ez negatívan hat az emberi termékenységre. Ehhez képest a lengyel kormány folyamatosan akadályozza az EU szénerőművek leszerelésére irányuló törekvéseit.

Az Ordo Iuris a nyáron indított petíciót Család - Igen, Nem (Gender) - Nem címmel annak érdekében, hogy a lengyel parlament kötelezze az elnököt az isztambuli szerződésből való kilépés megkezdésére (Lengyelország aláírta és ratifikálta is az egyezményt 2015-ben, így annak teljes értékű részes állama), és hogy a lengyel kormány állítson fel egy munkacsoportot a családvédelmi egyezmény megalkotására.

Nem sokkal az aláírásgyűjtés megindulása után a kisebbik kormánypárt, az Egyesült Lengyelország politikusa, a keményvonalas keresztény Zbigniew Ziobro igazságügyminiszter hivatalos kérelemmel fordult a lengyel Család- Munka- és Szociálisügyi Minisztériumhoz, hogy kezdjék meg a kilépést az isztambuli egyezmény rendszeréből. A nagyobbik kormánypárt, azaz a Jog és Igazságosság sem akart nagyon lemaradni: Mateusz Morawiecki miniszterelnök felkérte a lengyel alkotmánybíróságot, vizsgálják meg, hogy az isztambuli egyezmény rendelkezései összeegyeztethetőek-e a lengyel alkotmánnyal.

A miniszterelnök ekkor jelentette be azt is, hogy a lengyel kormány osztja az isztambuli egyezmény kritikusainak némely meglátását, és ezért javasolja, hogy az egyezménnyel kritikus államok dolgozzanak ki jobb eszközt a családon belüli erőszak elleni fellépésre. Pawel Jablonski, a lengyel külügyminisztérium államtitkára pedig még aznap kiírta a Twitterre, hogy a lengyel kormány diplomáciai erőfeszítésekbe kezdett egy, a családok jogairól szóló egyezmény elfogadása érdekében.

A Balkan Insightnak a lengyelek nem árulták el, mely kormányoknak küldtek az együttműködésre felkérő levelet, a horvát, a szlovén, a cseh és a szlovák kormány azonban megerősítette, hogy ők kaptak ilyen küldeményt a lengyelektől. Azt illetően, hogy mennyire értenek egyet a lengyel javaslattal, egyik kormány sem közölt semmit, a szlovénokat kivéve, az ottani igazságügyi miniszter szerint nincs szükség új egyezményre az isztambuli egyezmény helyett.

Arról, hogy a magyar kormányhoz érkezett-e hasonló megkeresés, pénteken délután kérdeztük meg az Igazságügyi Minisztériumot és a Külügyminisztériumot, de eddig nem érkezett tőlük válasz. Az alapján, hogy Varsó elsősorban közép-európai kormányokat keresett meg, valószínűsíthető, hogy Budapestre is érkezett együttműködést kezdeményező lengyel levél, hiszen Magyarország, ahogyan Csehország, Szlovákia, Bulgária, Lettország vagy Litvánia, aláírták, de még nem ratifikálták az isztambuli egyezményt, ráadásul a magyar kormány több politikusa is nyilvánosan kritizálta a szerződést.

Azok a lengyel ultrakonzervatívok, akik saját szövegjavaslatot dolgoztak ki, viszont közölték a Balkan Insight-tal, hogy javaslatuk iránt már szlovák és magyar kormányzati szereplők is érdeklődést mutattak, erről azonban nem derült ki több. A lap által megkérdezett nemzetközi jogi szakértők szerint az Ordo Iuris szövegjavaslata a nemzetközi jog félreértelmezésén alapszik, hiszen hiába írja valaki alá az új egyezményt, attól még be kell tartania a korábban elfogadott nemzetközi jogi egyezmények rendelkezéseit is, ráadásul azokat az államokat, melyek aláírták, de nem ratifikálták még az isztambuli egyezményt, ugyanúgy köti a nemzetközi jog, hogy ne fogadjanak el az isztambuli egyezmény rendelkezéseivel ellentétes nemzetközi jogi szövegeket.

Az Ordo Iuris szövegjavaslata ráadásul nem is igazi nemzetközi jogi egyezmény, amelyre nemzetközi szinten jelentkezett az igény, csak egy kaotikus jogi szöveg, amiben a készítők ideológiai céljait már más egyezményekben szabályozott, általános, mindenki által szimpatikusnak vélt rendelkezésekkel habosították.

Arra viszont várhatóan elég lesz ez is, hogy hátráltassa az isztambuli egyezmény további ratifikációját, az egyezmény ellenzői ugyanis elsősorban arra hajtanak, hogy az EU ne ratifikálja az egyezményt. Ha ratifikálná, akkor ugyanis annak rendelkezései kötelezőek lennének azokra az EU-tagokra is, amelyek egyébként nem ratifikálták.