Közel 20 ezer ágy szabadult fel az első hullám idején
Szél Bernadett első fokon pert nyert a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szemben, a kormányzati szerv pedig ennek hatására úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a független képviselő által kért adatokat a tavaszi kórházkiürítésekről.
Áprilisban Kásler Miklós humánminiszter utasítására rengeteg kórházi ágyat kiürítettek a kórházban. A Népszava akkor 36 ezer ágyról írt - de összesen, azaz nem derült ki, hogy a már szabadon lévő kapacitások mellé mennyit is kellett még az első, április 7-i utasítás szerint nyolc nap alatt felszabadítani. (A 8 napot később meghosszabbították 12-re.)
Később a miniszter úgy nyilatkozott, hogy a korábbi járványügyi intézkedések és a betegek önkéntes távolmaradásának köszönhetően az utasítás előtt a kórházi ágyak 58 százaléka már üres volt, így csak 2 százalékot kellett felszabadítani. Ez, mint most kiderült, közel 3000 ágyat jelentett.
Egész pontosan 19 165 ágy szabadult fel nagyjából egy hónap alatt. A hazaküldöttek közül mintegy 11 ezren voltak krónikus betegek.
Az adatokból az is látszik, ahogy azt Szél is megjegyzi, hogy a kiürítések fűnyíróelvszerűen zajlottak, mert hiába voltak nagy számban szabadok már az ágyak Kásler utasítása előtt, az utasítás nem tett különbséget a kórházak közt kapacitás tekintetében - így volt, ahol nem, máshol viszont komoly problémát jelentett a 60 százalék biztosítása.
A számok szerint az intézkedés legsúlyosabban a krónikus fekvőbeteg ellátást érintette. A krónikus osztályok kétharmadában kellett ágyakat felszabadítani, ötödükben 80 százalék, vagy afeletti volt a foglaltság aránya. Az utasítás kiadása, április 7. és a meghosszabbított határidő vége, április 19. között 2852 ágy szabadult fel.
Kásler miniszter egyébként nem volt a helyzet magaslatán ezekben a hetekben: az utasítás után nem sokkal váratlanul kirúgta Cserháti Pétert, a Rehabilitációs Intézet igazgatóját, ami miatt még házon (kormányon belül) is támadták, később az orvosokra hárította az ágykiürítések felelősségét, de olyan is előfordult, hogy részben letagadta az utasítás kiadását. Az adatokat mindenesetre nem hozta nyilvánosságra. Nem csoda, ha Orbán miniszterelnök végül Pintér Sándort bízta meg az egészségügy vezénylésével.