Reform: végre esélyt kapott a rendezésre a miniszterelnök feleségének arisztokrata barátnője is
A magyar filmtámogatás történetében először idén hirdettek finanszírozási pályázatot tévésorozatokra, maga az Andy Vajna halála után átalakított filmtámogatási rendszer is elég új, a tévésorozat pedig az az aktuálisan legmenőbb műfaj, mondhatni az új játékfilm, így különösen érdekes volt, hogy az első körben milyen döntéseket fog hozni a tévés bizottság. Ami a sorozatok mellett tévéfilmek állami támogatásáról is döntött.
De azt talán senki se hitte volna, hogy a végeredmény ennyire érdekes lesz.
Hogy mennyire?
Egy mondatban
Nagyon: új szereplők jelentek meg a színen, köztük kívülállók is, illetve szinte elfelejtett régiek, egy rakás sikeres, bizonyított rendezőt és gyártócéget viszont hidegre tettek.
Részletesebben
A bizottsági döntések három területen hoztak igaz - még nem tudni, hogy rendszerváltással is felérő, vagy annál azért kisebb - újdonságot. Abban, hogy
- ki rendezhet
- ki gyárthat
- és ki nem rendezhet a közeljövőben államilag finanszírozott tévés produkciót.
Kezdjük a gyártó cégekkel, hiszen a nagy pénzek rajtuk folynak keresztül. Nem véletlen, hogy itt milyen markáns változások történtek. A legfeltűnőbb újítás a filmes vagy komoly tévés referencia nélküli cégek sikersorozata.
Közpénzkereső Kisködmön
Majdnem 300 millió forintból gyárhatja az Őszi végjáték című tévéfilmet a Települések Kulturális Életéért Közhasznú Nonprofit Kft. Bennük az az érdekes, hogy nem egyszerűen nincs semmiféle film- vagy tévéfilmgyártási referenciájuk, de a saját krédójuk szerint mégcsak nem is vágytak ilyesmire. A kft ugyanis kifejezetten gyerekeknek szóló színházi produkciók létrehozására alakult, azon belül is az általános iskolai kötelező olvasmányok színpadra vitelére.
A honlapjuk szerint az első projektjük egy Kincskereső Kisködmön-musical előadása volt, amit 2019 karácsonyára terveztek. Ennek a bemutatónak - ha megtörtént egyáltalán - nem találtam sehol a nyomát sem általában az interneten, sem - ami meglepőbb - a cég saját weboldalán sem, ahol csak jövő időben, tervként beszélnek róla. Mégis kaptak most 300 millió forint közpénzt egy tévéfilmre. A látható filmes kapcsolatuk annyi, hogy Szurmai János, a cég ügyvezetője volt az S.O.S. szerelem című 2007-es romantikus komédia forgatókönyvírója.
A TEKÉK-nek szép feladat lesz 300 millió adóforint kezelése, mivel az elmúlt öt évből háromban nulla (0) forint bevételük volt és a csúcsévben sem folyt át több rajtuk 1 millió 100 ezer forintnál. A cég körül több részlet zavaros. Miközben a weboldalukon azt írják, hogy "szervezetünket 2018. májusában regisztrálta a Pest Megyei Kormányhivatal, így tavalyi tevékenységünk jórészt a jogi- és a szervezeti feltételek kialakítására, megteremtésére irányult", a nyilvános cégadatokból az látszik, hogy 2012-ben alakultak meg.
II. János Pál mint producer
A Bonum Tv Közhasznú Nonprofit Kft 5 millió 600 ezer forintot nyert a "Legyetek szeretettel" című, egy kispap ötvenes évekbeli meggyikolását feldolgozó tévésorozat-projektjének fejlesztésére. Ha a következő lépcsőn is továbbjutnak, az igazi ugrás lesz a cégnek, ami szakmai krédója szerint "Szent II. János Pál pápa útmutatását követve kívánja használni a modern kommunikációs lehetőségeket, hogy a huszonegyedik század embere ismét rátaláljon az Örömhírre." Ne lepődj meg, ez azért van, mert a Bonum nem filmeket gyárt, hanem egy kis tematikus katolikus kábelcsatorna, egy pappal a programigazgatói székben.
Vannak olyan győztes cégek, amiknek van ugyan köze a filmszakmához vagy a tévés gyártáshoz, de azon belül még sosem foglalkoztak játékfilmmel, most viszont megkapják a lehetőséget.
A referencia: együtt énekel az Ismerős Arcokkal
A Cinecom Bt. például egy olyan kis családi cégecske, hogy az az 5 millió forint, amit egy meggyilkolt görögkatolikus püpökről tervezett tévéfilm fejlesztésére nyertek, az elmúlt 5 évből 4 esetben meghaladta volna a teljes éves bevételüket. Korábban kisebb dokumentumfilmeket készítettek, a bt beltagja Bokor Attila, az 56 csepp vér című rockmusical filmváltozatának rendezője.
A Cinecom nem az egyetlen családi cég, ami új esélyt kaphat a változó filmtámogatási rendszerben. A váci múmiákról szóló tévéfilmtervére 5 milliós fejlesztési pénzt kapó Real Pictures Kft. a projektben rendezőként szereplő Kiss-Stefán Mónika tudományos újságíró családi vállalkozása, amely sosem foglalkozott fikciós filmekkel. Kiss-Stefánék tudományos érdekességeket és híres kutatókat bemutató dokumentumfilmeket forgatnak, illetve különböző eseményeket reklámozó imidzsfilmeket gyártanak, valamint olyan anyagokat, mint a Balog Zoltán nagytiszteletű úr portréja című dokumentumfilm az ismert fideszes miniszter-lelkészről.
A legfrissebb Real Pictures-produkció, amit Kiss-Stefán feltöltött a Youtube-csatornájára, egy olyan Ismerős Arcok-klip, amiben az együttes által korábban már feldolgozott Fellegajtó nyitogató című népdalt Nyerges Attila frontemberrel duettben maga Kiss-Stefán énekli, Stefi néven.
Szintén újonc a saját gyártású tévéfilmek piacán a Sparks kft., akik kaptak egyrészt 175 millió forintot a Hat hét című, egy 18 éves lány örökbeadási drámájáról szóló tévéfilmjük fejlesztésére és legyártására, illetve 6 milliót a Lelki segély című tévésorozat-tervük fejlesztésére. De ők csak ezen a területen újoncok: a Sparks híres, menő és komoly méretű, évi durván másfélmilliárdos árbevételű kamera- és világítástechnika-kölcsözni szervízcég, amit a hollywoodi legenda Zsigmond Vilmos alapított a kilencvenes évek elején. Ők gyártottak már dokumentumfilmet - éppen Zsigmond Vilmosról - és kisebb filmeket, de - mint azt kérdésemre a cégnél is megerősítették - tévéfilmet vagy sorozatot még soha. Zsigmond Vilmos volt egyébként az operatőre a tévés döntőbizottságot vezető Káel Csaba operafilmjének és egyben egyetlen nagyjátékfilmjének, a Bánk Bánnak.
Azt, hogy az új filmes vezetés hogyan áll a pályázatáshoz, tökéletesen illusztrálja a következő.
Egy pályázó mind felett
A tévésorozatos pályázat mostani, első körében csak kisebb - jellemzően 5-8 milliós -fejlesztési összegeket ítéltek ugyan oda, de annak kiírásából kiderül, hogy a támogatott projektek közül végül gyártásra érdemesnek minősítettek között később összesen 3 milliárd forintot fognak szétosztani, vagyis ez igazán zsíros falat. Főleg úgy, hogy a 3 milliárdból később kizárólag csak az részesülhet, aki most megkapta a fejlesztési támogatást. A kiírásban az is szerepel, hogy
"1.4.3. A jelen eljárásban egy pályázó legfeljebb egy, a pályázati felhívás 1.5.2. pontjában meghatározott szinopszist nyújthat be."
Ehhez képest már egy korábbi cikkben megírtam, hogy a támogatott sorozattervek közül négy is Lajos Tamás producerhez köthető gyártócégek - a Film Positive Stúdió Kft., a Sound Manager Kft., a Szupermodern Stúdió Kft., és a Film Positive Productions Kft. projektje.
A nyilvános cégadatok szerint a Film Positive Productions-ban Lajos Tamás résztulajdonos és ügyvezető is, a Sound Manager Kft-ben ügyvezető és minősített többségű szavazati joggal rendelkező résztulajdonos, a Szupermodern Stúdióban ügyvezető és résztulajonos. A Film Positive Stúdióban Lajos Tamás nincsen benne sem ügyvezetőként, sem tulajként, de ennek a cégnek a telephelye a másik háromhoz hasonlóan a Lajos-birodalom Völgy utcai 19. alatti székhelyén található.
Bár a pályázati kiírás első olvasásra egyértelműnek tűnik, jobban megnézve kiderül, hogy a helyzet sokkal trükkösebb, mint józan ésszel gondolni lehetne. A kiírás egy másik pontjából, illetve a Nemzeti Filmintézet Támogatási Szabályzatának 35.1. pontjából ugyanis az derül ki, hogy az "egy pályázó" ugyanis nem embert, hanem jogi személyt jelent. Vagyis a kiírás, bár keménynek is tűnhet, valójában nem zárja ki, hogy akárhány, egyébként ugyanazon ember vagy emberek irányítása alatt álló pályázó cég versengjen ugyanazon a tenderen. Arról ugyanis sehol sincs szó a kiírásban, hogy ugyanazon szereplő ne pályázhatna több, általa irányított céggel. Pedig, ha lett volna ilyen szándék, egy rövid paragrafussal egyértelműen tisztázható lett volna a kérdés.
A szó normális, hétköznapi értelmében a négy említettből három biztosan Lajos Tamás pályázata volt, de a kiírás elvben azt sem zárná ki, hogy egy pályázat teljes támogatási keretét egy erősember különböző vállalkozásai vigyék el.
Miután a pillanatnyilag legnagyobb játékosnak számító Lajos Tamásra koncetráltunk, érdemes megnézni, hogy az újoncok mellett kik is a nagykutyák a központilag támogatott tévéfilmgyártók mezőnyben. Lajos mellett a másik nagymenő Kálomista Gábor producer. A potenciálisan legnagyobb pénzt jelentő tévésorozatoknál Lajos 4 versenyzője mellett Kálomista 2 sajáttal + 1 hozzá közelállónak tekintett céggel van jelen, ami szintén a bizarr pályázati kiírásnak köszönhető. Külön indulónak számít ugyanis Kálomista Megafilm Service Kft.-je - Cellamesék, rendező Vecsernyés János - és az ugyanoda bejegyzett Mega Film Kiadó Kft. - Az Árpádok, rendező Gulyás Buda. És nyert fejlesztési pénzt az a TV COM kft is, amelyik papíron ugyan nem Kálomista-cég, de a tulajdonosa, Németh Gyula jó pár filmes szakcikk szerint több üzleti szálon is kapcsolódik az ismert producerhez. A 19 támogatott sorozattervből tehát 6+ 1 kötődött így vagy úgy vagy Lajoshoz vagy Kálomistához. A 10 tévéfilmesből pedig 2 Lajoshoz, 1 pedig Kálomistához.
Vannak aztán olyan nagy visszatérők, akik jó pár éve nem kaptak támogatást. Például Nagy Endre, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke, akinek a 2007-es 56 csepp vér volt az utolsó komolyabb megvalósult, támogatott projektje, de akinek a BL Line kft nevű cége most 295 milliót kapott a Szájhős.tv munkacímű, Forgács Péter által rendezendő filmre. Nagy volt egyébként a Döntőbizottságot vezető új Andy Vajna, vagyis Káel Csaba korábbi Toldi-filmprojektjének producere. A Toldi-projekt írója pedig az a Fonyódi Tibor volt, aki most tagja annak az előkészítő bizotsságnak, aminek a javaslatai alapján a Döntőbizottság meghozza a támogatási határozatait.
A First Lady barátnője
A támogatott produkcióknak azonban nemcsak gyártói, hanem rendezői is vannak.
Ebből a szempontból vizsgálva a tévés döntéseket szintén izgalmas új tendenciák rajzolódnak ki, különösen akkor, ha nemcsak azt figyeljük, hogy kiket támogattak, hanem azt is, hogy kiket nem.
Ahhoz képest, hogy egy tévésorozat rendezése elvileg és gyakorlatilag is igen összetett, komoly szakirányú tapasztalatokat igénylő feladat, a támogatott rendezők között több kezdő is akad.
Mitev Viktornak, aki saját veszprémi szkéhelyű családi cégével, az M-Lucidus 88. Kft-vel pályázva kapott 8 milliót a Romantikus Kalandregény című ifjúsági fantasy sorozat fejlesztésére, legalább van köze a filmiparhoz. Mondjuk nem rendezőként - egy darab kisfilmet rendezett négy évvel ezelőtt - hanem statisztaként, illetve a statisztákat irányító crowd marshallként.
De Ugron Zsolnának jóval kevesebb köze van a filmezéshez, mégis esélye van arra, hogy az egyik Lajos Tamás-cég színeiben állami finanszírozású, komoly költségvetésű kosztümős sorozatot rendezzen egy, a XVII. századi erdélyi arisztokrácia kastélyaiban játszódó sztoriból. Ugron erdélyi arisztokrata származású, de Budapesten járt egyetemre és után kereskedelmi tévéknél lett szerkesztő-műsorvezető, egy időben a MOL sajtósaként dolgozott és volt saját főzőműsora is. A filmhez annyi a köze, hogy 2018-ban társrendezője volt egy erdélyi arisztokrata asszonyról szóló, rekonstruált jeleneteket is tartalmazó dokumentumfilmnek.
De igazán ismertté két dolog tette: az erdélyi témájú sikerkönyvei, melyek közül az első az Úrilányok Erdélyben című bestseller volt, illetve a Lévai Anikóhoz, Orbán miniszterelnök feleségéhez fűződő barátsága. Lévaival és szintén nemesi származású erdélyi rokonával, Molnár-Bánffy Katával, Orbán Viktor egykori szövegírójával több közös nyilvános fellépésük is volt, Lévai pedig többször ajánlotta az olvasóközönségnek Ugron könyveit, hasonlóan a férjéhez. A családi barátság pénzt is fialt: az Ugron családjának tulajdonában álló, szállodának használt zabolai Mikes-kastély eddig nagyjából 900 millió forint közpénzt kapott a Bethlen Gábor Alap (BGA) nemzetpolitikai támogatásaiból. A kastélyban korábban Lévai Anikó is megszállt.
Miközben több, a rendezésben tapasztalatlan figura fejleszthet sorozatot, egy sor ismert, mozifilmekben és tévés produkciókban is bizonyított rendező projektje nem kapott már fejlesztési támogatást sem, elvesztve ezzel esélyét a megvalósulásra.
Amerikában sorozatot kapott, itthon fityiszt
A miniszterelnök barátnőjéhez képest elbukott például az Arany Medve-nyertes, Oscar-jelölt, a sikeres HBO-sorozat, a Terápia több epizódját is rendező Enyedi Ildikó Ninja munkacímű, a 80-as évek videojáték-fejlesztő szcénájában játszódó projektje. (Fun fact: Enyedi hatalmas gémer.)
Szintén elutasították Nagypál Orsi pályázatát, ami egy a budapesti Hotel Intercontinentalban a szálló megnyitása után játszódó sorozat lett volna. Nagypál bizonyos szempontból a legmenőbb magyar tévésorozat-rendező, legutóbb ugyanis Amerikában forgatta a The Oupost című amerikai fantasy-széria négy epizódját. De korábban dolgozott rendezőként a Terápia, a Tóth János és a Csak színház és más semmi című sorozatokban, nem is beszélve a sikeres nagyjátékfilmes bemutatkozásáról, a Nyitva című romantikus komédiáról.
Nem támogatták Schwechtje Mihály "A gondnok" című sorozattervét sem. Schwechtje rendezett Terápia-epizódot és két részt a Szép magyar szó-kép-tár című sorozatból, 2018-as játékfilmje a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :).
De fügét mutattak Fliegauf Bence "Folyondár" munkacímű sorozattervének is. Csakúgy, mint a Kojot című nagyjátékfilmet rendező Kostyál Márk "A róka"-jának vagy a 2009-ben a Rózsaszín sajt című vígjátékkal bamutatkopzó, tavaly az Akik maradtak-kal villantó, tapasztalt sorozatrendezőnek és forgatókönyvírónak számító, kétszeres Oscar-jelölt Tóth Barnabás "Boszorkányok" című projektjének. Ő olyan sorozatokat rendezett, mint az A mi kis falunk, a Csalfa karma vagy a Született lúzer. Tóth tavaly és idén akkorát duplázott, mint magyar filmrendező korábban még soha: 2019-ben a Susotázs című rövidfilmje, 2020-ben pedig az Akik maradtak került fel az Oscar-jelöltek szűkített listájára. Ő azonban simán vigasztalódhat azzal, hogy ha a sorozatötlete ment is a levesbe, a tévéfilmgyártási pályázat nyerteseként ő rendezheti majd a korábban említett Települések Kulturális Életéért Közhasznú Nonprofit Kft. "Őszi végjáték" című filmjét, ami Stefan Zewig Sakknovellájának feldolgozása.
A személyi és céges átrendeződések mellett az első látásra is legfeltűnőbb jelenség, hogy a támogatott produkciók között milyen sok a magyar történelmi téma.
Érdekes, hogy a tévéfilmeknél, bár itt is túlnyomó többségben vannak a történelmi témák, a fókusz azon belül kifejezetten a XX. századon van, a sorozatoknál viszont az itt is népszerű kommunista-kádárista sztorik mellett a barokk és az ellenreformáció időszaka is nyerők.
Hét tévéfilm gyártását támogatták, ezek közül kettő játszódik a jelenkorban. Két film az ötvenes, egy pedig a hetvenesek kommunista Magyarországán, kettő pedig a huszadik század elején. Ezeken felül három tévéfilmprojekt kapott feljesztési támogatást, ezek egyike sem kortárs történet: egy a XVIII. századi Vácon, egy a II. világháború utáni Kárpátalján, egy a nyolcvanas évek Erdélyében.
A támogatott sorozatterveknél vegyesebb a kép: a projektek némelyike még messzebb megy vissza az időben, az egyik a honalapításig és az Árpádokig, egy másik IV. Béláig - vagyis itt izgalmas "első vs második honalapítás" deathmatch van kialakulóban - három sztori pedig XVII.-XVIII. századi.
Sajátos alműfajnak tűnik a XX. századi, szexes sorozatötlet. Fejlesztenek egyet Azt ötvenes évek és a szex címmel, egy másik kiindulópontja pedig egy 1939-ben, Moszkvában készült szexfotó. Az Árpádok szexuális életéről viszont sajnos senki sem fejleszt semmit.