Október közepén tőzsdére ment a Big Hit Entertainment nevű koreai zenei produkciós cég, és ezzel keresett is 840 millió dollárt, azaz kb. 257,1 milliárd forintot, ami nem sokkal kevesebb, mint Mészáros Lőrinc teljes vagyona. Ezzel ez lett a dél-koreai tőzsde egyik legerősebb debütálása, a Big Hit értéke pedig 8,5 milliárd dollárra, azaz több mint 2600 milliárd forintra nőtt.

A Big Hit legfontosabb terméke a BTS nevű koreai fiúbanda. A 444-en már 2017-ben bemutattuk őket, viszont az utóbbi hetekben azért esett több szó róluk a szerkesztőségben, mert az együttes magyar rajongói ímélek tömkelegében nevezték rasszistának, érzéketlennek és felkészületlennek Szily László kollégánkat, miután megírta, hogy a BTS Dynamite című száma szerinte nem valami jó. A Dyamite, ami egyébként egyetlen hónap alatt majd 400 millió megtekintést hozott össze a Youtube-on, és több országban a slágerlisták élére került, így hangzik:

link Forrás

Az, hogy a Big Hit tőzsdére lépése ennyire jól sikerült, összefügg Szily László kálváriájával: mindkettőnek a BTS hatalmas, globális rajongótábora a forrása. Ezt a rajongótábort ARMY-nak hívják, ami egy angol betűszó az Adorable Representative M.C. for Youth (azaz kb. az ifjúság imádni való képviselő-ceremóniamestere) rövidítésére. A BTS Instagram- és Twitter-követőinek száma alapján az ARMY világszerte több millió, sőt több tízmillió embert számlál.

Persze az, hogy sok ember rajong egy együttesért, nem akkora újdonság, de az ARMY nem csak hatalmas mérete miatt nyitott új dimenziót a popzene történetében, hanem azért is, mert

az internet korában soha semmilyen előadónak nem volt még ilyen magas szinten önszerveződő és elkötelezett rajongótábora.

link Forrás

A rajongó szóról a legtöbb ember fejében a Beatles koncertjein sikoltozva ugráló tinilányok képe ugrik be, az ARMY azonban bőven túlmutat ezen. Nincsenek pontos adatok a BTS-rajongók demográfiai jellemzőiről, a New York Times szerint a többségük a 20-as és 30-as éveiben járó nő, de nagyon nagy számban vannak köztük férfiak, idősebbek és nagyon fiatalok is. Ezek az emberek nemzeti és nemzetközi fórumokon beszélgetnek egymással, BTS-tematikájú rendezvényeket szerveznek, fordítják a dalszövegeket, promózzák az együttest az interneten, mindezt összehangoltan, teljesen ingyen és bérmentve, simán csak azért, mert szeretik a BTS-t.

Az ARMY viszont a BTS mellett azért is vonzó, mert a legtöbb országban (persze elsősorban Dél-Koreában, Japánban és az Egyesült Államokban) tényleges, összetartó közösségként működik, aminek tagjai kisegítik egymást. Tanárok más rajongók korrepetálását vállalják, jogászok jogi tanácsokat, pénzügyi befektetők piaci tippeket adnak, és amennyire idejük engedi, a rajongók törődnek az együttes mellett egymás problémáival is.

Amellett, hogy az ARMY tagjai közül sokan jegyeztek is részvényeket a Big Hit tőzsdére érkezésekor, ez az elkötelezett rajongótábor képezi a cég legnagyobb értékét is, a részvényjegyző nagybefektetők többsége tudja, hogy

a Big Hit értéke elsősorban nem a BTS-en, hanem az ARMY-n múlik,

a BTS csak a kapu a rajongókhoz.

Amikor a Big Hit új BTS-lemezt vagy más BTS-es cuccokat dob piacra, azt mindenek felett az ARMY tagjai vásárolják, hajtva ezzel a cég bevételeit. Márpedig BTS-es cuccokból rengeteg van, a lemezek mellett lehet kapni ruhákat, sapkát, nyakláncot, képregényt, könyvet, naptárt, posztert, de még különleges lámpát, azaz ARMY Bombot is, amit Bluetooth-szal össze lehet kötni a zenelejátszóval, és utána zenére villog.

link Forrás

Az ARMY tagjai rendszeresen megvitatják, milyen a BTS sajtója, és kiállnak az együttesért, ha úgy érzik, hogy érdemtelen kritikákat kapnak a dél-koreai fiúk. Magyarországon valószínűleg Szily László volt az első, aki kénytelen volt megtapasztalni ezt, de Nagy-Britanniában is ez várt két újságíróra, akik jelentéktelennek és liftzenét játszó bandának nevezték a BTS-t.

A rajongók magát a Big Hitet is ellenőrzik: a cég félévenkénti üzleti egyeztetéseit több millió ARMY-tag nézi végig a neten, köztük szép számmal olyanok is, akik értenek a könyveléshez és a szórakoztatóiparhoz. Sőt, az ARMY folyamatosan követi a BTS-sel kapcsolatos pénzügyi, nézettségi és hallgatottsági adatokat, még külön Twitter is van erre, több millió követővel. Az ARMY ezek alapján tűz ki elérendő célokat maga elé (például hogy egy adott héten vigyék X millió fölé a BTS valamelyik számának Spotify-lejátszási adatait), és ezeket teljesítik is.

Az ARMY tehát szinte teljes egészében úgy működik, mintha a BTS profi médiaügynöksége lenne, csak itt nincsen vezérigazgató, és senki nem kap fizetést sem.

Aki nem ismeri a BTS-t, annál ezek után jogosan merülnek fel a kérdések:

miért éri meg ez a rajongóknak? Miért teszik ezt magukkal? Miért ennyire elkötelezettek? Miért szeretik ennyire az együttest?

Azért, mert - bár profi, színes klipjeiken és a patikamérlegen kimért rádiópop-slágereiken nem mindig látszik, de - a BTS nagyon más, mint egy átlagos koreai pop (K-pop) együttes. A K-pop a BTS előtt főleg dél-koreai, japán és kínai piacra termelt, Amerikában és Európában a többség, ha tudott is az irányzat létezéséről, inkább csak furcsállotta az egészet. Ebben az időszakban a K-popot maroknyi nagy kiadó uralta, ahol a menedzserek szakmányban válogatták ki a legszebb koreai lányokat és fiúkat, majd évekig tanították őket táncolni és énekelni, és amikor már minden tökéletesen ment, együttesekbe szervezték őket, számokat írtak nekik, és beindult a médiagépezet az előadók bálványozására. Ezek az együttesek óriási sikereket értek el Ázsiában egy-egy számmal vagy lemezzel, de hamar elhasználódtak, hiszen az egész iparág mindig újabb és újabb előadók felépítésére állt be.

Ezzel a hagyománnyal akart szakítani Bang Szi-hjuk, becenevén Hitman Bang producer, aki 2005-ben ott hagyta az egyik legnagyobb koreai produkciós céget, a JYP Entertainmentet, és megalapította a Big Hitet. Ő fedezte fel 2010-ben az akkor 16 éves RM-et, aki azóta a BTS alapemberévé vált, sőt a producer lényegében köré építette fel az együttest. Hitman Bang, aki a Big Hit tőzsdei jegyzésével milliárdos lett, arra jött rá, hogy nincs értelme újabb és újabb, mellényzsebből előhúzható, eldobható K-pop együtteseket felépíteni, hanem inkább erősíteni kell a rajongók kötődését egy-egy együtteshez.

link Forrás

A BTS-t ennek jegyében építette fel, a banda karrierjének legelejétől több órányi videót nézhettek a rajongók, amiken az együttes tagjai esznek, isznak, beszélgetnek, pihennek, felvételeket készítenek. Ehhez társult a BTS üzenete, ami leegyszerűsítve egymás elfogadására és önmaguk szeretetére inspirálja a rajongókat. Az együttes mindegyik tagjának megvan a maga eredettörténete (nagyjából úgy, ahogy a Spice Girls tagjainak megvolt), aminek tanulsága az, hogy ezek a srácok nagy küzdelmek árán jutottak a könnyűzene csúcsára, de közben igyekeztek hűek maradni magukhoz.

A Big Hit féltve őrzi ezt a képet, és annak ellenére, hogy az együttes több kritikusa szerint ez is ugyanolyan mű és fókuszcsoportokon kicentizett, mint a korábbi K-pop sztárok mögé helyezett mesterséges történetek, működik a taktika.

Az ARMY tagjai szerint a BTS lelki egyensúlyt és önmagunk szeretetét hirdető imázsa tényleg világszerte fiatal felnőttek millióinak segített megbirkózni a 21. században egyre elterjedtebb mentális problémákkal, így a BTS teljesítménye mindenképp megsüvegelendő. Mindegy mennyire tiszta a forrás, ha hatásos gyógyvíz jön belőle.

link Forrás

A Big Hit üzleti modelljében azonban van egy óriási rizikó, mégpedig az, hogy a BTS legidősebb tagját, a 92-es születésű Jint jövőre egy másik ARMY is várja:

a Koreai Köztársaság Államhadserege.

Dél-Korában ugyanis sorkötelezettség van, legalább másfél évet le kell húzni, és nemcsak Jinnek, utána sorban következne a BTS összes tagja a legfiatalabb, 97-es Jungkookkal bezárólag. Kérdéses, hogy egy olyan együttes, aminek rajongói ennyire elkötelezettek minden tag felé egyenként is, tudna-e működni, ha egyszerre több tag is épp a sorkatonai szolgálatát tölti, de egyelőre úgy tűnik, inkább nem, mint igen.

Pont ezért, a Big Hit tőzsdei sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy éppen idén októberben merült fel, hogy Dél-Koreában eltörölhetik a K-pop sztárok sorkötelezettségét, mivel művészi munkájukkal rengeteg pénzzel járulnak hozzá a koreai GDP-hez. Ez igaz is, a Hyundai Research Institute 2018-as becslése szerint a BTS egyedül több mint 3,5 milliárd dollárral emelte a dél-koreai gazdaság teljesítményét évente, azaz a teljesítménye a dél-koreai nemzeti légitársaságéhoz mérhető. Azóta, már csak a koronavírus miatt is, sokat változott a helyzet, a BTS valószínűleg le is körözte a légitársaságokat, hiszen hiába maradt el a járvány miatt a világ körüli turné, még az online koncertekre is 43 dollárért (több mint 13 ezer forint) kelnek el a jegyek.

De ha a BTS tagjainak esetleg nem kell bevonulniuk, a Big Hit akkor is nagy feladat előtt áll: ahhoz, hogy megnyugtassa a befektetőit, fel kellene építenie legalább egy másik nagy sztárt is, hogy ne egyedül a BTS-en múljon a cég bevételeinek 97 százaléka. Kérdés viszont, hogy az ARMY tagjai tudnának-e rajongani ugyanennyire egy másik együttesért is. Persze lehet, hogy erre nincs is szükség, a BTS ugyanis eddig is meghazudtolta a K-pop szabályait, elképzelhető, hogy még évekig állócsillag marad a világ egyik leggyorsabban változó könnyűzenei piacának egén.

link Forrás