Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön október 23. alkalmából állami kitüntetéseket adott át egy sor KDNP-közeli közszereplőnek a várban. (A képek alapján maszkot szinte senki sem viselt.)

Munkájával a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét érdemelte ki Csermely Péter, a Mediaworks Hungary Zrt. tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettese.

Surján László orvos, volt népjóléti miniszter, a KDNP volt elnöke, országgyűlési és európai parlamenti képviselője a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg.

A Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke.

Bayer Zsolt után végre Császár Attila, a Hír Tv és Echo Tv riportere, a semmilyen újságírói kérdésre nem válaszoló Emmi kommunikációs igazgatója is lovagkeresztet kapott.

Lovagkeresztet kapott Gazsó L. Ferenc újságíró, jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi docense, a Magyar Távirati Iroda volt vezérigazgatója is.

Lovagkeresztet kapott Halázs Zsuzsa, a köztévé műsorvezetője, aki még ellenzékben a KDNP szóvivője volt.

Semjén átadta a Magyar Érdemrend középkeresztjét Schamschula György közgazdásznak, jogásznak, az Antall-kormány közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterének is (aki többek között arról volt híres, hogy el nem készült autópályákat adott át).

Megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Nagy Lenke református lelkész, újságíró, Fejér megyei KDNP-s is, aki korábban a KDNP delegáltja volt a Duna TV és a Magyar Rádió kuratóriumában.

Szintén középkeresztet kapott Szabó Tamás közgazdász, aki az Antall-kormány alatt volt privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, majd az MDNP képviselője volt 1998-ig.

A Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg Bogár László Miklós közgazdász, a Hír Tv és fideszes lakossági fórumok kiemelt összeesküvés-hívője.

Semjén Zsolt egyébként arról beszélt, hogy:

• A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni.
• Történészek állítják, hogy a kitüntetés egyidős az emberiséggel. A kezdet kezdetétől van látható jele, amivel az érdemeket, a hőstetteket elismerték.
• A kitüntetés az egyén számára fontos visszajelzés a társadalom, a nemzet, a haza részéről.
• Az is fontos, hogy az állam elismerje és kifejezze azt, ami érték, és jelezze, „a társadalom ütőerén” tartja az ujját.
• A magyar állam küldetése, célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon. Ez akkor valósulhat meg, ha a magyar társadalom tagjai olyan értéket állítanak elő, ami mindenkinek értékgazdagodást jelent, és mindenkinek az életminőségét javítja. Ezek közé tartozhat akár egy nagyszerű színházi előadás, egy nagyszerű könyv, vagy egy templom építése, egy közösség lelkipásztori szolgálata.
• Az életminőség javítása által a nemzeti büszkeség is erősödik.
• A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni. Egy létszámában kis nép számára létkérdés az, hogy büszkeséget jelentsen a tagjának lenni.
• Nincs még egy nép, amelyik létszámát tekintve annyi Nobel-díjat adott volna az emberiségnek, mint a magyarság, és nincs még egy család, amelyik annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház.
• A díjazottak teljesítménye a saját szakterületükön olyan érték, amely a nemzeti büszkeséget erősíti, és így a magyar megmaradást is szolgálja.

• Mivel a világjárvány miatt elmaradt a kitüntetések átadása, most három nagy nemzeti ünnep „találkozik”: augusztus 20., hiszen a Szent István-napi kitüntetések átadása történik most, a március 15-i, ugyanis a mai kitüntetési rendszer az 1848-ason alapszik, és az október 23-i ünnep folyik éppen.
• Ebben „mély szimbólum” jelenik meg, a három ünnep más történelmi korban, más történelmi kihívások között, de lényegében ugyanarról szólt.
• Szent István alatt a feladat az volt, hogy a kereszténység felvételével kapcsolódjanak szervesen az európai civilizációhoz, és hozzák létre a szuverén magyar államot. Ez létre is jött.
• 1848-ban ugyanez a feladat volt, akkor úgy hívták, hogy „haza és haladás”, vagyis a független magyar állam megteremtése és a polgári átalakulás.
• 1956-ban is pontosan ugyanez volt a cél, a nemzeti szuverenitás visszaállítása, hogy menjenek ki a megszálló szovjet csapatok, tartsanak szabad választásokat, legyen demokrácia.
• Ez a magyar megmaradás parancsa, azaz két dolgot kell egyszerre megtenni: a nemzeti szuverenitás védelmét és egyúttal az „idők élén járni”.
• Minden díjazott a saját területén, a saját hivatásában, küldetésében ezt teljesíti.
• Köszönet a rendkívüli teljesítményért.