Október 14-én került fel az ezredik személy a koronavírus-fertőzött elhunytak listájára. Három hét telt el azóta, és már megvan a kétezredik, sőt a 2063. áldozat is.

Ősszel, vagyis szeptember óta 1448-an haltak meg, ez az összes elhunyt 70 százaléka. Az összes áldozat - akárcsak az ősszel elhunytak - átlagéletkora 76 év. A hivatalos adatokból kiderül még, hogy az összes áldozat 31 százaléka budapesti (szeptemberig az áldozatok 60 százaléka volt budapesti, ősszel megfordult az arány, és az áldozatok 81 százaléka vidéki).

Októberben minden napra jutott legalább tíz halott, de az utóbbi hetekben ennél jóval több. Szinte naponta megdől a rekord, szerdán éppen 90 áldozatról számoltak be. A magyar halálozás európai uniós összevetésben is kimagasló. Az alábbi grafikonon a napi halálozási számok a megelőző hét nap átlagát mutatják egymillió főre vetítve. Látszik, hogy csak Csehországban és Belgiumban rosszabb a helyzet.

A kormány többször kiállt amellett, hogy a védekezés sikerességét elsősorban az áldozatok számán keresztül lehet lemérni. Gulyás Gergely miniszter két hete mégis az adatokból való szemezgetésnek minősítette, amikor szembesítettük az elmúlt hetek-hónapok számaival. Ehelyett a kormány az első és a második hullám összesített számait kommunikálja, jóval kedvezőbb képet mutatva az aktuális helyzetnél.

Orbán Viktor múlt héten azt mondta, itthon még istenes a helyzet a nyugati zűrzavarhoz képest, majd Belgiumot leszámítva kizárólag olyan országokat idézett, ahol kedvezőbbek a lakosságarányos halálozási mutatók. Két hete pedig arról beszélt, hogy Németországban többen halnak meg, mint Magyarországon, ami nem volt igaz.

Az utóbbi hónapok tendenciáit nézve olyan országokhoz képest is rosszul állunk, ahol híresen aggasztó a járványhelyzet: ilyen az Egyesült Államok, Oroszország vagy Brazília is.

A kórházban lévők számának az emelkedése pedig azt jelzi, hogy a halálos áldozatok száma továbbra is erőteljesen nőni fog a következő hetekben.