Szakmai körökből a 444 úgy értesült, hogy a Magyar Orvosi Kamara hamarosan új felületet hoz létre a honlapján: orvosok beszámolóit tervezik megjelentetni arról, hogy a járvány milyen problémákat okoz a kórházakban, ahol dolgoznak. A kamara már ki is küldte az első felhívást, amit hamarosan továbbiak követnek.

Dr. Svéd Tamás, a MOK titkára megerősítette a hírt. Mint mondta, meg szeretnék mutatni, mi a valós helyzet a kórházakban, egyrészt valós küzdelmük bemutatásával is megbecsülve az ott dolgozókat, de a közvéleménynek és az illetékeseknek is tudniuk kell a problémákról. “Egy jól működő rendszerben igyekeznek a hibákat kijavítani, hogy azok ne forduljanak elő többet.

Ehhez azonban visszajelzések kellenek, ebben akarunk közreműködni, mert csak akkor várható javulás és változás, ha a döntési szinteken értesülnek a problémákról.”Svéd szerint a kamara partneri viszonyra törekszik az egészségügyi vezetéssel, mivel azt több ponton is hiányolják. Felvetésünkre, hogy a "realitás projekt" munkanevű kezdeményezés arra utal, hogy az egészségügyi intézmények és a szaktárca között nem kielégítő az információáramlás, Svéd azt válaszolta, hogy az egészségügyben “closed loop”, azaz zárt visszacsatolású kommunikációra van szükség.

“Ideális esetben alulról jelentik, hogy problémát észlelnek, fentről jön a visszajelzés, hogy megkapták a jelzést, majd egy újabb arról, mit tettek a hiba kijavítása érdekében, végül ismét egy a működés szintjéről, hogy a probléma megfelelően megoldódott-e.

Ehelyett jelenleg a folyamat nagyon gyakran az első lépcső után megáll, a kamara például jelzéseket, javaslatokat készít és küld, akár a járványügyi védekezés, akár az új egészségügyi jogviszonyt szabályozó törvény kapcsán, de

sokszor arról sem érkezik visszajelzés, hogy sikerült-e megtalálni a megfelelő célszemélyt, aki intézkedni tudna.” A napokon belül felálló rendszerben az orvosok akár nevük publikus vállalása nélkül is küldhetnek beszámolókat, erősítette meg Svéd. Mint mondta, nem az a cél, hogy az orvosok álneves emailcímeket hozzanak létre, hanem hogy ne kelljen félniük. A MOK annyit vállal, hogy a beérkező információkat úgy kezelik, hogy azok forrása ne legyen visszafejthető. De, mint mondta, nem is egyes kórházak osztályok pellengérre állítása a cél, hanem az általános rendszerkép és hibák bemutatása.

A MOK-nál most épülő, eleve meghökkentő rendszer kuriózuma, hogy publikálás előtt az orvosi kamara a saját informális csatornáin keresztül le kívánja ellenőrzi a beszámolók hitelességét, hogy a felületét ne lehessen provokációra, valótlanságok terjesztésére használni. Dr. Svéd Tamás erről azt mondta, az egészségügy olyan, mint egy nagy falu, sok évnyi munka után az ember bármelyik intézményben ismer vagy talál olyan orvost, akit megkérdezhet, hogy valós-e egy információ.

“Nem szeretnénk lyukra futni, sem a rémületkeltés, sem a bizalom aláásása nem célunk. Abban bízunk, hogy a valóság tényeinek ismerete segíti a túlélést.”Arra a kérdésre, hogy a realitás-projekt a hivatalos tájékoztatási csatornák, és így az egészégügyi kormányzat burkolt kritikája-e, a MOK titkára azt mondta, hogy a MOK apolitikus, nem foglalkozik politikai érdekekkel, viszont nem áll rendelkezésükre elég információ, és ezt szeretnék pótolni.

Úgy véli, egyes egészségügyi intézmények azért is akadályozhatják az információáramlást, hogy ne tűnjenek fel rossz színben, a végeredmény azonban az, hogy Magyarországon kevesebb publikus információ segíti a járványügyi védekezést és szervezést, mint más országokban, vagy amennyit az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánl. Ezen a helyzeten a transzparencia csak segíthet, mondta Svéd Tamás, aki szerint elsősorban az orvosi kamara tagjainak visszajelzéseit várják, de minden hiteles információt szívesen fogadnak.

A szabad járványügyi információáramlást semmiképp nem bátorítják az olyan esetek, mint amiről a 444-en egy hete írtunk, amikor a dunaújvárosi kórház főigazgatója lecseszte a dolgozókat, akik a Facebook-on jelezték, hogy nem tetszik nekik az egészségügyi dolgozók szolgálati jogviszonyának újraszabályozása. A kormány és a tavaly decemberben megújult vezetésű MOK között amúgy sem a mostani a legsúrlódásmentesebb időszak. A kamara deklaráltan elégedetlen a járványhelyzet kezelésével, és keményen bírálja az egészségügyi szolgálati jogviszony két hét múlva életbe lépő újraszabályozását, melybe a kormány csak színleg vonta be őket.

Mióta a járvány második hulláma felpörgött, a kórházak egye súlyosabb kapacitásgondokkal küzdenek. A miskolci helyzetről itt írtunk, a háziorvosok szabolcsi kirendeléséről itt, az orvostanhallgatók kivezényléséről meg itt. Mivel a kórházakba a sajtót nem engedik be, az ott dolgozók félelme, kötelességtudata vagy lojalitása miatt meg alig lehet belső megszólalót találni, a sajtó és a közvélemény nagyon nehezen alkot képet arról, hogy a lezárt kórházakban mi a valódi helyzet.

Ha a MOK kezdeményezése sikeres lesz, az sokat javíthat az átláthatóságon. És amennyiben a kirajzolódó kép ellentmond a hivatalos sikerpropagandának, az kellemetlen helyzet elé állíthatja az érdemi információkat szűken mérő, közben a járvány sikeres kezelését hangoztató kormányzatot. Sőt, magát Orbán Viktort is, aki szeptemberben "szinte korlátlan kórházi kapacitásokról" beszélt, és azt ígérte, hogy senki nem marad ellátatlanul.