Kimondhatja-e egy hatóság, hogy a kormánypropaganda rasszista?

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága elnökeként a KDNP-s Vejkey Imre benyújtott egy törvényjavaslatot, mely szerint a 2004-ben felállított Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) ezentúl az ombudsman hivatalának (AJBH) részeként működne, tehát elveszítené az autonómiáját. A hírről hétfőn röviden már beszámoltunk. Mivel a kormánypártok akkor szoktak változtatni a közjogi intézményrendszeren, ha konkrét érdekük fűződik hozzá, a mostani lépéssel kapcsolatban is azt érdemes vizsgálni, hogy mi indokolhatta, és mit jelent a változás.

Miért épp most?

A törvényjavaslat indokolása erről lényegében semmit nem mond. Az egyetlen olyan utalás, melyben az egyenlő bánásmód követelményét megfogalmazó Alaptörvény 2011-es elfogadása utáni időpont szerepel, egy 2012-es AB-határozatot említ. Csakhogy az sem teszi világossá, miért épp 2020 őszén lett hirtelen időszerű az átalakítás.

A törvényjavaslat kommunikációját nehezíti, hogy az indoklás szerint az új felállásban szélesebb körű és hatékonyabb lesz az egyenlő bánásmódhoz fűződő alapjog védelme.

Vagyis tagadhatatlanul jogállami kérdésről van szó.Csakhogy a kormány hónapok óta épp azzal próbálja elütni a magyar jogállamiság uniós kritikáit, hogy Brüsszelnek a politikai célú vádaskodás helyett inkább a járványügyi védekezésre kellene koncentrálnia.

Az EBH ügyei

Az EBH-hoz akkor lehet fordulni, ha valakit egy (vélt vagy valós) tulajdonsága, azaz például a bőrszíne, nemzetisége, vallása, neme, szexuális irányultsága, politikai preferenciája miatt hátrány ért. Ha a kérelmet megalapozottnak találja, a hatóság különböző szankciókkal élhet. Az EBH a viszonylag jól működő autonóm államigazgatási szervek egyike, gyorsan és többnyire hatékonyan lépett fel a diszkrimináció ellen, néhány ismertté vált esetben akár a kormánytöbbség politikai preferenciáival szemben is.

Ilyen volt például, amikor elmarasztalták a Debreceni Egyetemet, amiért diszkriminálta a diákját, aki tiltakozott a Vlagyimir Putyinnak adott egyetemi díszpolgári cím ellen. Vagy amikor a pécsi önkormányzat járt hasonlóan, miután (még a fideszes vezetés idején) folyamatosan szívattak egy (ellenzéki) lapot, a Pécsi Stopot.

Rasszista-e a kormány, homofób-e Gulyás Gergely

Van azonban egy politikailag sokkal kényesebb ügy, amiben épp a napokban történt fontos előrelépés. A kormány a 2018-as választási kampány finisében országszerte STOP feliratú plakátokat helyeztetett ki, melyeken arabnak kinéző menedékkérők vonultak. A Társaság a Szabadságjogokért az EBH-hoz fordult, kérve, hogy az EBH állapítsa meg, a plakát zaklató jellegű, és sérti a magyar többségnél sötétebb bőrszínű közel-keleti, dél-ázsiai, észak-afrikai származású emberek jogát az egyenlő bánásmódhoz.

Az EBH mint a tűztől, úgy félt attól, hogy olyan eljárást indítson, amelynek végén esetleg ki kell mondania: Orbán Viktor kormánya rasszista propagandát folytatott.Mással nehéz indokolni azt a nyakatekert indoklást, amivel a TASZ kérelmét elutasították. Arra hivatkoztak, hogy a migrációs politika a kormányprogram központi eleme, a kormánynak a parlamenti többség bizalmat szavazott, így a migránsellenes kampány valójában parlamenti döntés eredménye, márpedig a hatáskörük nem terjed ki a parlament döntéseire.

A TASZ a döntés ellen közigazgatási pert indított, és a Fővárosi Törvényszéken két és fél év és három kör után pár hete dőlt el végleg, hogy az EBH nem húzódozhat tovább. A jogvédő szervezet pedig épp a múlt héten második felében kapott értesítést, hogy az EBH az ügyben már eljárás alá is vonta a kormányt és a Miniszterelnöki Kabinetirodát.

A TASZ nemrég egy másik kínos ügyben is az EBH-hoz fordult: azt kifogásolják, hogy Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Meseország mindenkié című mesekönyv óvodai, iskolai bemutatása felveti a kiskorúak veszélyeztetése gyanúját. A TASZ szerint a miniszter kijelentése megfélemlítő lehet a könyvben szereplő kisebbségek tagjaira.

Változtat-e bármin az EBH beolvasztása az ombudsman hivatalába?

Van, aki szerint a kormány számára kellemetlen ügyek motiválhatták a törvénymódosítást. De akadt olyan jogvédő forrásunk is, aki biztos benne, hogy nincs ilyen összefüggés. Egyrészt a bizottsági javaslat elkészítésére túl kevés lett volna néhány nap, és a kormány sem szokott rögtön szívrohamot kapni, ha kritika éri.

Például a STOP táblás kampányról pont a Kúria mondta ki már a választás után, hogy a kormány a Fidesz-KDNP koalíció pártjait támogatta vele, megsértve a pártok közötti esélyegyenlőséget. Igaz, abban az eljárásban rasszizmusról szó sem volt. Az is igaz, hogy a Kúria épp pár hete kapott új elnököt a Fideszhez ultralojális alkotmányjogászkodásáról is ismert Varga Zs. András személyében.

Akármi is indította be a koalíciós törvénygyárat, az EBH behúzása az ombudsman alá jogvédelmi szempontból nehezen értelmezhető előremutató lépésként. Az előjelek legalábbis semmiképpen nem jók: nemrég a Független Rendészeti Panasztestület jutott hasonló sorra, 2012-ben pedig az szakombudsmanok veszítették el addigi önállóságukat.

A törvényjavaslat szerint az EBH eddigi hatáskörei, eljárásai az AJBH alatt sem változnának. A munkáltatói jogokat azonban mostantól az ombudsman, Kozma Ákos gyakorolná. Mivel Kozma tavaly nyári kinevezése óta az AJBH szinte láthatatlanná vált,

félő, hogy a biztos az eddigi rutinját követve az új, közigazgatási hatósági egység működését is teljes kontroll alá próbálná vonni,ami jelentősen lelassíthatja az EBH eddig viszonylag gördülékeny munkáját.

Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az utódszervezet milyen infrastrukturális, személyi és pénzügyi feltételek között folytathatja a munkát, például a jelenlegi 29 dolgozó közül hányan maradhatnak. Az EBH önállóságának felszámolása mindenesetre elég jól illeszkedni látszik azoknak az intézkedéseknek a sorába, melyekkel Orbán Viktor az államapparátuson belüli, olykor kritikus hangokat igyekszik elnémítani.

Megkérdeztük az EBH elnökét, Honecz Ágnest, hogy munkatársaival mit tudnak a javaslat hátteréről, biztosítható lesz-e szerintük a jogvédelem eddigi szintje az új rendszerben, kaptak-e korábban bármilyen jelzést a tervezett változásról, és tudnak-e valamit a munka folytatásának feltételeiről az AJBH keretein belül. Az EBH nem kívánt megszólalni. A törvényjavaslat szerint a hatálybalépés tervezett dátuma 2021. január 1-e, aznap jár le Honecz Ágnes megbízatása.