Nem tehettek mást, belenyugodtak, hogy előbb vagy utóbb őket is eléri a vírus

• Bár a járvány most sokkal gyorsabb ütemben terjed, mint tavasszal, a turizmus kivételével mindegyik gazdasági szektor működik, nyoma sincs például a tavaszihoz hasonló üzemi leállásoknak.
• A munkáltatók ehelyett kiterjedt tesztelésbe és alapos kontaktkutatásba kezdtek. Mostanra házon belül teljesen átvették az elesett járványügyi hatóságok munkáját.
• Szakszervezetek szerint meglesz még ennek a böjtje a jövő évi bértárgyalásoknál.
  
• Járvány ide, vagy oda, a munkahelyeken egyelőre nincs nyoma túl nagy feszültségnek. Akik nem tehetik meg, hogy otthonról dolgozzanak, azok mostanra jobbára belenyugodtak, hogy bármikor találkozhatnak a vírussal.
  

„(...) a cél most nem az, hogy mindenki maradjon otthon, és álljon meg az ország”

- jelölte ki a koronavírus-járvány elleni védekezés irányát szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában Orbán Viktor miniszterelnök 2020. szeptember 11-én, egy olyan hét végén, amikor a nyári csend után újra gyorsulni kezdett a járvány terjedésének üteme. A miniszterelnök ebben az interjúban és ezt követő nyilatkozataiban rendre egyértelművé tette, kormánya úgy vezetné át az országot a második hullámon, hogy közben hallani sem akar a gazdaság leállításáról, az iskolák, óvodák bezárásáról. Az élet megy tovább, a koronavírusos betegekkel majd foglalkozik a felkészült egészségügy.

Mostanra Magyarországon európai összehasonlításban is kifejezetten súlyos a járványhelyzet: az egészségügyi ellátórendszer a kapacitásai határain működik, olyan gyors ütemben nő az ellátásra szoruló fertőzöttek száma. A kormány közel két hete kénytelen volt szigorú korlátozó intézkedéseket bevezetni este 8-tól hajnali 5-ig tartó kijárási tilalommal, a turizmus-vendéglátás leállításával, a sportlétesítmények, kulturális intézmények bezárásával, a középiskolás diákok és az egyetemisták hazaküldésével.

Az érintett ágazatokban dolgozók most az elhelyezkedésért küzdenek, mindenki másnak azonban folytatódik tovább a munka.

Az iparban szó sincs a tavaszihoz hasonló nagy leállásokról, amikor sok cég, köztük az ország legnagyobb foglalkoztatóinak számító három nagy autógyár: a Suzuki, az Audi és a Mercedes üzeme is hetekre szakította meg a termelést. Működnek a hivatalok is, és a butikoknak, plázáknak sem kellett bezárniuk.

Bemutatjuk, milyenek most azoknak a munkanapjai, akik nem tehetik meg, hogy távmunkában vagy home office-ban dolgozzanak.

Tesztelés, kontaktkutatás: a járványügy helyét átvette a munkáltató

Az állam a munkáltatóra tolta a járványhelyzet kezelését, a kontaktkutatást és a tesztelést a végletekig túlterhelt és kontrollt vesztett járványügyi hatóságoktól mostanra teljesen átvették a cégek. A munkáltatóknak ugyanis most mindennél fontosabb, hogy minél hatékonyabban képesek legyenek kiszűrni és rögtön hazaküldeni a dolgozók közül a fertőzötteket, hogy a termelés biztonságban legyen. Erről beszélt egybehangzóan mindhárom interjúalanyunk: egy szakszervezeti vezető, egy munkavédelmi és foglalkoztatás-egészségügyi tanácsadó, és egy ipari munkás, aki egy kelet-magyarországi üzemben dolgozik.

Schuszterné Kovács Ildikó egy üzemorvosi szolgáltatást is nyújtó vállalkozásnál dolgozik, és azt mondja, mostanában a legtöbb dolguk a koronavírus-tesztek elvégzésével van, amivel a cégek bízzák meg őket. Általában ujjbegyből vett ellenanyag-teszteket, vagy orrból és garatból vett antigén gyorsteszteket készítenek. Az ügyfeleik, nagy élelmiszeripari vállalatok, autóipari cégek, építőipari cégek, kereskedelmi láncok, többnyire azért kérik ezeket a teszteket, hogy biztosra vehessék, karanténból visszatérő dolgozóik vírusmentesen térnek vissza a munkahelyükre. Olyan is előfordul, hogy egy tárgyalás előtt teszteltetik annak résztvevőit.

A szakember úgy látja, mostanra szinte minden cégnél, amikkel együttműködik, megjelent már a vírus. A nagyobb, 800-1200 főt foglalkoztató üzemekben naponta találnak pozitív eseteket. „A dolgozóknak a tavaszi helyzettel ellentétben most már vannak nagyon is személyes tapasztalataik a járvánnyal kapcsolatban” - magyarázza. Bár pontos statisztikát nem vezet a látókörébe került pozitív esetekről, úgy látja, nagyjából negyedük produkált komolyabb betegség-tüneteket.

Zónázás és zárva tartó öltözők

Jelenleg is hat kollégája van karanténban igazolt koronavírus-fertőzéssel Tibornak, egy kelet-magyarországi közepes méretű gyárban dolgozó munkásnak. A külföldi tulajdonú cég üzemében összesen 250 ember végez könnyű vagy nehéz fizikai munkát, egy-egy műszak alatt 70-80 ember dolgozik egyszerre az telephelyen. Tavasszal nem volt fertőzött kollégájuk sem, az elmúlt egy hónapban azonban nyolcan is megbetegedtek. Az említett hat jelenleg is aktív fertőzöttet egy hét leforgása alatt találták.

Tiboréknál is rendszeresek a tesztelések. Egy pozitív esetnél 3-5 fő kontakt-személyt is leteszteltet a cég, saját kutatásai alapján. A kontaktokat nem nehéz beazonosítani - magyarázza Tibor -, az üzemben ugyanis „zónaszabályokat” léptettek életbe. Fix tagságú csoportok dolgoznak együtt minden nap, különböző zónákban, a külön csoportok tagjai nem is érintkezhetnek egymással.

Ha valakit fertőzött csoporttárs kollégája miatt hazaküld a cég, az állásidőn Tiboréknál 1-2 napnál nem tölt több időt otthon, míg kiderül, hogy visszatérhet-e dolgozni. Ennyi idő alatt szinte mindig sikerült a kollégákat letesztelni - magyarázza interjúalanyunk. Úgy tudja, a cég minden esetben PCR-teszteket csináltat a dolgozókon, akik maguk is bejelentési kötelezettséggel tartoznak a munkáltatónak, ha esetleg munkahelyükön kívül kerültek kapcsolatba fertőzöttel.

A szigorú tesztelésen túl a munkahelyeken egy sor különleges szabály is életbe lépett a védekezés érdekében. Tiboréknál az öltözők most zárva vannak, a különböző csoportok pedig húsz perces turnusokban használhatják az üzemi étkezőt. Majd negyed óra fertőtlenítés után jön a következő csoport.

Mostanra a maszkhasználat nem csak az egymástól 1,5 méternél kisebb távolságra dolgozó kollégáknak, hanem mindenkinek az üzemben kötelező, a főnökség figyelmeztetéssel, több figyelmeztetés után pedig elbocsájtással bünteti azt, aki nem tartja be a szabályokat.

Fegyelmezési kényszer

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke is az írásbeli figyelmeztetést vagy a fegyelmit látja a leggyakoribb eszköznek, amit a munkáltatók a járványügyi szabályok betartására használnak. Csak elenyésző számú olyan esetről tud, amikor a munkáltató fizetés-megvonással szankcionálta a maszkviselés elmulasztását. Az ilyen gyakorlat mindenképpen jogellenes, ha csak a munkaszerződésben a fegyelmi vétségek között nincs nyilvántartva e konkrét szabály megszegése - hangsúlyozta. Hozzátéve, szerinte azokon a munkahelyeken megy a legsimábban az előírások betartatása, ahol a munkáltató legalább valamilyen szimbolikus módon honorálja a munkavállalók együttműködését.

„Vannak nálunk is összeesküvés-elmélet szövők, de ők is hordják a maszkot. Ilyen szempontból tartják magukat a szabályokhoz az emberek, beálltak a sorba” - válaszolja Tibor a kérdésre, hogy állnak a környezetében dolgozók az említett szabályokhoz. Azt mondja, napi 8 órában, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka közben sokszor válik elviselhetetlenné az orr és száj folyamatos eltakarása, de ilyenkor a legtöbb kolléga „körülnéz, egy időre lehúzza, majd visszahúzza a maszkját, és kész.”

„Aki él és mozog, és nem pozitív, jön dolgozni”

Míg a tavaszi helyzetben a leállások idején sok kora vagy egészségi állapota miatt veszélyeztetett munkavállaló - legalábbis egészségügyi szempontból - fellélegezhetett, mostanra nagyon kevés lehetősége maradt otthon maradni azoknak, akik óvnák magukat vagy családtagjaikat a vírustól.

„Akkoriban sok embert hazaküldtek állásidőre. Beinduló cégként még nem is volt olyan sok munkánk, 250 dolgozóból 50-en, ha bent voltunk, a többiek állásidőn, otthon, a cég fizette a bérüket. A veszélyeztetetteknek kellett legutoljára visszajönniük, a cég még azt is figyelembe tudta venni, ha valaki idős családtagjával élt egy háztartásban” - magyarázza Tibor.

„Ez most már senkit nem érdekel. Aki él és mozog, és nem pozitív, az jön dolgozni”

- írja le a mostani helyzetet. Az indok, amivel a cég magyarázza a megváltozott hozzáállást, az „lemaradás a termelésben, amit be kell hozni”.

Fizetett állásidőre tehát csak a kontaktok mehetnek a tesztelésig. A veszélyeztetett munkavállalók, akik „csak” tartanak a megbetegedéstől és otthonukba zárkóznának, ezt jobb híján az éves szabadnap-készletükből tehetik. Mivel tavasszal a legtöbben állásidőn voltak otthon, nem szabadságot vetettek ki velük, ez a legtöbbeknek még lehetőség - magyarázza Tibor.

Székely Tamás tud olyan cégekről, ahol a 60 év feletti munkavállalókat megtartják az állásukban, de ideiglenesen otthon maradhatnak. „Kérdés, hogy milyen áron” - magyarázza, az általános tapasztalat, hogy a teljes munkabért nem fizetik ki ezeknek az embereknek.

Székely szerint az sem általános felállás, hogy állásidővel küldték haza a munkavállalókat tavasszal, hanem inkább szabadságra küldték őket. Sokaknak így mostanra teljesen elfogytak a kivehető szabadnapjai, ami akár a gyerekes dolgozóknak is gondot jelenthet.

Belenyugvás és információhiány

A munkáltató érezhetően ridegebb hozzáállása és a nagyobb fertőzésveszély ellenére azonban Tibor nem érez igazán feszültséget a kollégái körében.

„Belenyugvásszerűséget látok mindenkin. Halljuk a híreket, és ahogy nő a megbetegedések száma, úgy nyugszanak bele az emberek, hogy előbb-utóbb ők is megfertőződhetnek”

- magyarázza. Bár, hozzáteszi, ő személy szerint nem igazán érti, hogyan is terjed a járvány, hisz ismer olyan családokat, ahol az egyik családtag elkapta a vírust, de furcsa mód a vele együtt élő családtagok nem. „Az emberek nem tudják eldönteni, hogy mi is van valójában, hiteles információhoz meg nagyon nehezen lehet jutni. Minden média csúsztat valamerre, nekem meg fogalmam sincs, mi az igazság” - mondja Tibor, aki igyekszik több forrásból tájékozódni: párhuzamosan figyeli az M1 és az Euronews híradóját is. Szűk környezetén viszont azt látja, tévét sem nagyon néznek. „Tudják, hogy mik a szabályok, azokat betartják, és kész”.

A „hiteles és jó tájékoztatás” Schuszterné Kovács Ildikó szerint sem jut el az „átlagemberekhez”, ami végső soron a kormány és a járványügyi hatóságok felelőssége. Elmesélte, épp a napokban végeztek munkaköri alkalmassági vizsgálatokat egyik ügyfelük számára, és volt olyan munkavállaló, akiről ott derült csak ki, hogy „a vele egy ágyban alvó élettársa tipikus tüneteket mutató beteg, reggel munkába menet előtt csókkal váltak el egymástól”. Schuszterné szerint itt érhető tetten, milyen fontos lenne, hogy a járványügy időben utolérje a potenciális fertőzötteket, és információval lássa el őket.

Arra azonban sem ő, sem a VDSZ-es Székely Tamás nem számítanak már, hogy a kormány az elkövetkező hetekben változtatna a gazdaság működésben tartását az egészségügyi szempontok elé helyező stratégiáján, bármennyire kritikus lesz is a helyzet.

Noha az iparban leépítések most nem fenyegetnek, sőt, sok helyen a járványhelyzet előtt tetőző munkaerőhiány sem múlt el nyomtalanul, Székely Tamás szerint a védekezési feladatok munkáltatóra hárításának meglesz még a böjtje.

„Biztosak lehetünk benne, hogy a jövő évi bértárgyalásoknál a foglalkoztatók a tesztelések és kontaktkutatások költségeit lobogtatva hárítják majd el a munkások követeléseit”

- állítja.