Négy hadihajó védi majd a brit halászterületeket, ha nem lesz megállapodás a brexit-tárgyalásokon

Parttalan vita
2020 december 11., 20:51

Négy hadihajót vetnek be januártól a brit felségvizek védelmében, ha nem sikerül megállapodnia a brit kormánynak és az Európai Uniónak arról, hogy hogyan szabályozzák a kereskedelmet január 1-től, vagyis Nagy-Britannia teljes kilépésétől - írja a Guardian.

A hajók feladata az lesz, hogy az EU-s országokból érkező halászhajókat ellenőrizze. A 80 méter hosszú, felfegyverzett hadihajóknak jogában állna megállítani és ellenőrizni a brit felségvizeken halászó hajókat, hogy ellenőrizzék. Arra is joguk lesz, hogy indokolt esetben lefoglalják és a legközelebbi brit kikötőbe vigyék az EU-s halászhajót. Haditengerészeti források viszont megerősítették a lapnak, hogy bár a négy járőrhajó gépágyúkkal is fel van fegyverezve,

senki nem fog francia halászokra lőni. Ha az EU és Nagy-Britannia közötti tárgyalások már egy ideje a halászati jogok elosztása körüli viták miatt akadtak el, olyannyira, hogy Ursula von der Leyen szerint lehet, hogy nem is sikerül majd megállapodni egy szabadkereskedelmi egyezményről. Ennek hiányában pedig 2021 januárjától az uniós országok halászainak nincs joguk brit vizeken halászni, ezt pedig a hadihajókkal biztosítaná a brit kormány. Ha lenne egyezmény, akkor az EU-s halászok ugyanúgy halászhatnának tovább a brit vizeken, mint eddig. A Guardian szerint jelenleg a Nagy-Britanniához tartozó vizeken a halak 60 százalékát más uniós országokból érkező halászok fogják ki.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy halászati viták miatt vetnék be a brit haditengerészetet. Az 1970-es években, a "tőkehal háború" néven elhíresült konfliktusban izlandi halászok ellen kellett bevetni a hajókat, akik illegálisan halásztak a brit területeken. Akkor gyakoriak voltak az olyan esetek, hogy brit és izlandi hajók egymásba hajtottak, a halászok elvágták egymás hálóit és akkor néhány lövés is eldördült.